A hatodikosok több mint háromnegyede teljesítette a tantervekben előírt szintet angolból és németből, a nyolcadik évfolyamon azonban már komoly a különbségek mutatkoztak a két nyelv elsajátításában:
míg angolból a nyolcadikosok majdnem kétharmada teljesített megfelelően, addig a németetül tanulóknak mindössze 42 százaléka ment át a teszten.
- derült ki az Oktatási Hivatal 2017-es idegen nyelvi mérésének adataiból (a tanulmányt az Eduline ismertette). A felmérésben részt vevő 172 831 diák 73 százalékának az angol, 27 százalékának a német volt az első választott nyelve. Az közös volt, hogy a "megfelelt"-hez a hat feladatban az összpontszámnak legalább hatvan százalékát kellett elérni.
A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul vagy németül, be tud mutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket, ismeri a nagyon alapvető fordulatokat. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Ezen a szinten a nyelvtanulók – elvileg – megértenek és használni tudnak olyan mondatokat és gyakori kifejezéseket, amelyek „alaptémákhoz”, például a családhoz, vásárláshoz, munkához kapcsolódnak, már tudnak beszélni saját magukról és szűkebb környezetükről.
Az angol és a német elsajátításában mutatkozó különbségen túl a felmérés másik fontos tanulsága az volt, hogy
Még mindig nem csökkent a kistelepülések óriási lemaradása.
Az előző évekhez hasonlóan ugyanis a budapesti, németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt minősítést kapott az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak csak 38 százaléka teljesített megfelelően. Az angolnál is hasonló a helyzet: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben ez az arány csak 54 százalék.
A 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek.
A községekben élő szülők zöme ráadásul nem is dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet. A tanulmány szerint az a tendencia is megfigyelhető, hogy
a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva az angolul tanulók aránya nő, a németül tanulóké csökken. A községekben iskolába járóknak több mint egy harmada, míg a Budapesten iskolába járóknak csak az egyhatoda tanul németül.
Ami meg is magyarázza, miért az angol és a németül tanulók teszteredményében tapasztalható különbséget. Másfelől a német nyelv dominanciája a nyugat-magyarországi régióban jóval magasabb, mint például Budapesten (a fővárosban csak hat olyan iskola van, amely csak németórákat biztosít a diákoknak, míg Vas megyében a diákok 60 százaléka németül tanul), hiszen sok középiskolás osztrák egyetemet választ, sőt a munkavállalók egy része is ausztriai munkahelyre ingázik.
A csak németet oktató községi iskolák magas aránya azért fontos mutató, mert a diákok jelentős része középiskolásként is ugyanazt a nyelvet fogja tanulni, amit általános iskolásként elkezdett - a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban ugyanis továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező, egyedül a gimnáziumokban jelenik meg egy második idegen nyelv a kilencedik évfolyamosok órarendjében. Vagyis a nem gimnáziumban továbbtanulók iskolai keretek között nem tanulnak majd angolt.