A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március végén, elsőfokú döntésében mondta ki, hogy Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal elnökeként egyértelműen visszaélt jogkörével. Ezzel gyakorlatilag a Fidesz alatt tovább centralizált bírósági igazgatási rendszer egyik legsúlyosabb működési anomáliájáról született döntés, ráadásul a perben döntő bírói tanács tagjai némileg a saját karrierjüket is kockáztatták.

Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírója perelte be Handót, amiért szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor visszaél a hatásköreivel, és csak azt nevezi ki vezetőnek, akit akar. Az ügy részleteiről, és rendszerszintű előzményeiről a cikkben lejjebb bővebben kitérünk, de a másodfokú tárgyalás elnapolásának oka elég súlyos.

A szerdán délben kezdődő tárgyalás előtt egy nappal Handó Tündéék kizárási indítványt nyújtottak be elfogultságra hivatkozva. Az indoklásban pedig az Országos Bírói Hivatal elnökeként gyakorlatilag kimondta, hogy nem bízik az igazságszolgáltatásban dolgozó bírók egy részében, mert azok nem képesek független és pártatlan szakmai döntéseket hozni, amennyiben annak a törvényszéknek az elnökével ő nem ért egyet valamiben, vagy igazgatási típusú vitája van. 

Dr. Rajmon Balázs képviselte a Handó Tündét perlő Vasvárit a mai tárgyalási napon, aki elmondta, a tárgyalás napján délelőtt sikerült megkapniuk Handóék kizárási indítványát, amire szeretne röviden reagálni; szerinte az mind tartalmában, mind előterjesztésében rendhagyó.

Handóék azért szeretnék kizárni a törvényszék összes bíráját ebből a tárgyalásból, mert szerintük azok nem képesek pártatlanul döntést hozni, ha a törvényszék elnökének más a véleménye, mint Handó Tündének. Az Országos Bírói Tanács elnöke ennek a törvényszéknek, a Budapest Környéki Törvényszéknek az elnöke egyben. Az OBT pedig elrendelte a Handó Tünde által meghozott kinevezések gyakorlatának vizsgálatát.

Ennek kapcsán az OBT aztán hozott egy határozatot, amiben megállapították, hogy Handó Tünde sorozatosan megsértette a törvényt. És mivel az OBT elnöke annak a törvényszéknek az elnöke, ahol tárgyalják az ő ügyét, ezért azt kérik, hogy a törvényszék alá tartozó összes bírót zárják ki ebből az ügyből, mert nem biztos, hogy pártatlan, elfogulatlan munkát tudnának végezni, vagy döntést hozni.

Ezzel viszont azt is kimondja gyakorlatilag, hogy egyetlen bíró sem képes pártatlan, független szakmai munkát végezni a törvényszéken, ha annak elnökével igazgatási vitája van. Ami mindennél jobban megmutatja azt is, hogyan gondolkodik az igazságszolgáltatásról.

Az OBT határozata, elnökének véleménynyilvánítás a jelen per tárgyát képező jogkérdésben megingathatja a bírói függetlenséget és pártatlanságot ezen a törvényszéken, állítják tehát Handóék. Amikor most a tárgyaláson erre visszakérdezett a bírónő, hogy ezt mégis hogy értik, hosszabb csend után az volt a válasz, hogy beadványukban részletesen leírták.

Vasvári képviselője elmondta, azt is, hogy ezt a bíróságot a Kúria egy éve jelölte ki. Ezért így egy év elteltével, az elsőfokú ítélet után, a másodfokú tárgyalás előtti napon beadni a kizárási indítványt elég egyértelműen csak és kizárólag időhúzás lehet, ami miatt egyébként azt kérték, kapjanak Handóék pénzbírságot, hiszen ez a tisztességes pervitellel bőven szemben áll.

De Handóék másik érve is érdekes. Azt állítják, hogy az az elfogultság jele, hogy ilyen gyorsan dolgozik a bíróság, hogy az első fok után ilyen hamar jött a másodfokú tárgyalás. A Vasvári képviseletében eljáró Rajmon Balázs ezzel kapcsolatban a tárgyaláson elmondta, hogy miközben éppen Handó Tünde adott ki az elmúlt években rengeteg elemzést, állásfoglalást a bírósági rendszer ügyfélbarát átalakításáról, aminek központ eleme a gyors igazságszolgáltatás, aközben saját ügyében az elfogultságot alátámasztandó hivatkozik a gyorsaságra.

Az ügy előzménye

Az ügy előzménye az, hogy a Fidesz a 2010-es kormányváltás után tovább centralizálta a bíróságok igazgatási rendszerét, és példátlan hatalmat adott a szervezeti ügyekben döntő csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a 2011-ben megválasztott Handó Tündének, aki nem mellesleg Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.

Handó túlhatalmát a kritikák nyomán a Fidesz 2012 őszén kénytelen volt kicsit visszanyesni. Bár a központosított működés továbbra is komoly veszélyeket jelentett, a bírói maradt lényegében az egyetlen olyan hatalmi ág, amit a nyomás ellenére nem sikerült teljesen bedarálni, és számos ügyben született a kormányzat vagy kormánypárti politikusok számára kellemetlen ítélet.

A bíróságok központosított igazgatása, Handó valódi, intézményi ellensúly nélküli hatalma azonban továbbra is magában hordozta a lehetőséget, hogy sérüljön a bíróságok függetlensége, az eljárások tisztessége, különösen mert a bírák – leginkább az előmenetelük szempontjából – függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől.

A kormány 2017-ben megint hozzányúlt a bíróságokhoz: a szaktárca átírta a bírói pályázatok értékelésének szabályait, így jóval könnyebben lehetnek bírók a közigazgatási tisztviselők, közülük is leginkább a középvezetők, akik között az elmúlt évek változásai és kontraszelekciója miatt sok a fideszes káder. A bíróságok felhígításáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A márciusi elsőfokú ítélet pont egy olyan ügyben született, ami miatt a rendszert és az OBH elnökét annyi kritika érte. Handót (valamint a Fővárosi Ítélőtáblát és a Fővárosi Törvényszéket) Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírója perelte be, amiért szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor visszaél a hatásköreivel, és csak azt nevezi ki vezetőnek, akit akar.

Vasvári a Fővárosi Ítélőtábla egyik posztját nézte ki, két pályázaton is indult, és mindkettőn első helyen végzett. Handó mégsem nevezte ki, inkább eredménytelennek nyilvánította a pályázatokat, mondván, már indokolatlan a poszt betöltése. Aztán új pályázatokat írt ki ugyanoda.

A március eleji első tárgyaláson Handóék időhúzásra játszottak, nem nyilatkoztak érdemben, hogy vitatják-e Vasvári állításait. Az elsőfokú ítélet meghozatalakor aztán a bíróság kimondta, Handó egyértelműen visszaélt az elnöki jogkörével, amikor az ítélőtáblai posztról szóló pályázat eredménytelenné nyilvánítása előtt pár nappal új pályázatot írt ki a posztra, illetve ezt később megismételte.