Új gyülekezési törvénytervezetet adott be a kormány, az egész szöveg pdf-ben itt olvasható. A szöveg alapján új fogalmat kell majd megtanulni, mert a törvény a mostani törvényben lévő rendezvény helyett gyűlésnek nevezi majd a politikai véleménynyilvánítás okán tartott tüntetéseket és felvonulásokat, amelyeken legalább két ember részt vesz.

Mindenkinek joga lesz engedély vagy előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket szervezni és ezeken részt venni, de közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. 

Ha szervezett gyűlésről van szó, annak mindenképp kell legyen vezetője, ő felelős a békés lezajlásért, illetve az esetleges károkozásért – az emiatt rá kiróható közigazgatási bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet, de el is engedhetik a hatóságok. A vezető köteles együttműködni a rendőrökkel, és neki segítenek a rendezők, akiknek joguk van a gyűlést zavaró, a szervezők kérését nem betartó résztvevőket eltávolítani.

Aki közterületre nyilvános gyűlést szervez, annak – ahogy eddig – be kell jelentenie a gyűlést a rendőrségen, hogy aztán a rendőrökkel egyeztetés induljon arról, mi és hogyan történjen majd. Ez alól kivétel persze, ha „tervezés és szervező nélkül alakul ki" egy spontán gyűlés.

Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pedig egy gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, zavar, az vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mikor lehet tiltani?

A legfontosabb(nak tűnő) passzus a 13-as, ami arról szól, hogy a rendőrség mikor tilthatja meg a tüntetést.

A tételmondat ebben az, hogy 

A törvénytervezet külön nevesíti, hogy mi a közbiztonság veszélyeztetése (ha bűncselekményt, vagy arra felhívást valósít meg), illetve mi a közrend veszélyeztetése. Ez utóbbiba tartozik

1. diplomata akadályozása,
2. a bíróságok működésének zavarása és 
3. a közlekedés rendjének sérelme.

Mások jogainál és szabadságánál pedig – amit tehát nem szabad szükségtelen mértékben és aránytalanul sérteni a tüntetéssel – a törvény a következőket sorolja fel: a magán- és családi életének védelme, az otthon, az emberi méltóság, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltósága, szabad mozgás, tartózkodási hely szabad megválasztása.

A TASZ szerint ez egyenlő azzal, hogy ellehetetlenítik a tüntetéseket, mert minden tüntetés a közlekedés rendjének sérelmével jár, illetve alkalmas mások magánéletének, otthonának, szabad mozgáshoz való jogának korlátozására.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a mostani gyülekezési törvényben is szerepel az, hogy betiltható a tüntetés, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, sőt, 2008 előtt ez a passzus úgy szerepelt a törvényben, hogy „a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna". Vagyis a 2008-as megfogalmazást hozza vissza a törvény azzal, hogy a közlekedés rendjének közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélyeztetéséről ír.

A törvény egyébként a részletes indoklásnál azt írja, „nyilvánvaló, hogy ha egy kis létszámú (5-10 fő részvételével megtartott) gyűlés több ezer vagy akár több tízezer ember közlekedését akadályozza, az egyfelől már alkalmas a közrend közvetlen, szükségtelen és aránytalan veszélyeztetésére, de a későbbiekben említett „mások jogainak és szabadságának” szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével is járhat, ezért az korlátozható".

Van a törvényben még egy érdekes rész: a Magyar Gárdához, Betyársereghez hasonló szervezetek alól húzza ki a talajt az a bekezdés, mely szerint tilos a gyűlésen „erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni", illetve „ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, továbbá arcukat nem takarhatják el".