Az érdekvédelmi szervezetek szerint sürgősen felül kell vizsgálni az ápolási díj rendszerét, ezért ismét benyújtották erre vonatkozó javaslataikat a kormánynak – közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben azt írták, a MEOSZ már 2017 áprilisában előterjesztette javaslatait az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hiába. A MEOSZ javaslata szerint
a legalacsonyabb ápolási díjnak is el kell érnie a mindenkori minimálbér összegét, több családtag egyidejű ápolása esetén annak kétszeresét.
Ápolási díjat a jelenlegi szabályozás szerint az a hozzátartozó kap, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti ember gondozását, ápolását végzi. Január 1-jétől a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után az alapösszegű ápolási díj 29 340 forint, a kiemelt összegű ápolási díj 52 812 forint, míg az emelt összegű ápolási díj 44 010 forint. Ezek az összegek meg sem közelítik az egykeresős létminimum szintjét, amely 2016-ban 88 ezer forint volt. 53 ezer ember részesül ma Magyarországon ápolási díjban, jellemzően 40-50-es éveikben járó nőkről van szó.
Az érdekvédők fontosnak tartják, hogy az ápolási díj forrásait a központi költségvetésből biztosítsák, önkormányzati finanszírozás esetén ugyanis területileg súlyos egyenlőtlenségek jönnének létre. A javaslatok között szerepel, hogy az ápolást végző családtag munkáját munkaviszonyként vagy foglalkoztatásra irányuló, biztosítást eredményező egyéb jogviszonyként ismerjék el. Így az ápoló jogosult lehet a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ellátásaira, továbbá fizetett szabadságra, betegszabadságra, valamint helyettesítésének megoldására tarthatna igényt.
A MEOSZ javasolja továbbá, hogy bővítsék az ápolási díjra jogosultak körét, és az ápolást, gondozást ne csupán közeli családtagok láthassák el, előfordul ugyanis, hogy egy súlyosan mozgáskorlátozott embernek – hiába követeli meg a törvény – nincs olyan hozzátartozója, aki ápolni tudná.
A közleményben jelentős előrelépésnek nevezték, hogy január 1-jétől nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. Rendkívül diszkriminatívnak tartják azonban, hogy a törvény különbséget tesz a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy a gyermeküket vagy más családtagjukat gondozták, ezért a közelmúltban az alapvető jogok biztosához fordultak.