A Hős utcától egy kilométerre lévő Pillangó parkban is egyre többeket zavarnak a biofűtől és más dizájnerdrogoktól szétcsúszott szerhasználók. A Zuglói önkormányzat szerint a szegénység a baj gyökere, és egy-egy telep felszámolása után sem lesz kevesebb drogos, csupán a probléma tolódik át más területekre. A Pillangó park és a Hős utca mellett az 1-es villamos vonalán, például a Népligetnél is mindennapos a földön fetrengő fiatalok látványa az aluljáróban, fényes nappal.
Csendes és nyugodt helynek tűnt hétköznap délelőtti ottjártunkkor a zuglói Pillangó Park, néhány lakó kutyát sétáltatott és gyerekek játszottak a játszótéren, csak annyit vettünk észre, hogy a sportpályára elférne egy kis felújítás. Aztán az egyik, kutyáját sétáltató férfi elirányított minket a metróhoz közeli részhez, mondván, "ott szoktak szipuzni a fiatalok". Ott, a panelok tövében egy padon egymásra borult, bekábult kiskorúakat láttunk, akikre a mellettük dolgozó munkások rá sem bagóztak.
Az ottlakóknak nem újkeletű probléma a droghasználók jelenléte a Pillangó Parkban, már pár évvel ezelőtt is voltak szerhasználók a közterületen, viszont az utóbbi időben egyre rosszabb lett a helyzet – mondta a Pillangó Park Összefogás nevű Facebook-csoport egyik tagja. Szerinte sokan a közeli, hírhedt Hős utcából jönnek át, a zuglóiaknak pedig, mondta, "elegük van abból, hogy bedrogozott emberek üldögélnek a padokon, vagy kábultan fetrengenek a parkban és a társasházak bejáratánál".
A legtöbb szerhasználó a parknak a Pillangó utcai metrómegálló felőli részén, a bokrok és a lakóházak között, a Fogarasi úton lévő éjjel-nappali közért előtt, valamint a közeli Tesco környékén szokott tanyázni – folytatta zuglói forrásunk. Szerinte nem csak a hajléktalanokat érinti az ügy, vannak közöttük például nevelőintézetis fiatalok is. Állítása szerint odáig fajultak a dolgok, hogy éjszaka már nem biztonságos sétálni a parkban.
Zugló önkormányzata megkeresésünkre azt közölte, hogy a szerhasználat hátterében "komplex társadalmi jelenségek" állnak, ezért azt téves lenne egy területhez vagy kerülethez kötni. Az önkormányzat épp a közeli Hős utca felszámolását hozta fel példának:
A Hős utca fokozott ellenőrzése, egy konkrét területre fókuszáló rendészeti intézkedések nem megszüntetik a szerhasználati problémát, hanem áttolják egy másik területre.
A látványos „szétcsúszások” az utóbbi években egyértelműen a biofűhöz és a kiszámíthatatlan dizájner drogokhoz köthetőek – mondta az Indexnek Nyíri Noémi, a kerületben működő Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány szakmai vezetője.
A biófű a szintetikus kannabinoidok utcai megnevezése, amely futhat akár spice vagy varázsdohány néven is. Alapvetően egy fehér por, amit feloldanak pl.: acetonban, majd áztatás vagy permetezés segítségével rájuttatják valamilyen növényi hordozóra, pl.: zsálya, pemetefű, orvosi ziliz. Mivel több száz , akár több ezer féle vegyületről beszélünk, ezért vannak eltérések a hatásban, de összességében elmondható, hogy azonnali, gyors bódulatot/tompaságot/eufóriát okoz. Koordinációs zavarokkal, a kommunikációs készség romlásával, illetve túladagolásra emlékeztető tünetekkel is lehet számolni: hányás, verejtékezés, heves szívdobogás, légszomj, hasi görcs, szédülés, rosszullét, ájulás, eszméletvesztés, remegés, esetlegesen hallucinációk, érzékcsalódások stb. - Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány.
A biofű a marihuána hatását próbálja utánozni, azért van viszont ilyen sok rosszullét, mert a növénnyel ellentétben ez egy szintetikus anyag, amiből nehéz belőni a kellő töménységet.
A BIOFŰ EGY FEHÉR KONCENTRÁTUM, AMIT AKÁR A NETRŐL IS LEHET RENDELNI. EGY CIGI 250-300 FT, EGY GRAMM PEDIG 1000 FORINT, EZÉRT KÖNNYEBBEN HOZZÁFÉRHETŐ A SZEGÉNYEKNEK ÉS A SERDÜLŐKNEK
– vázolta fel Nyíri Noémi a piacot. Az átlag középiskolás számára a fű és/vagy biofű fogyasztás mára már normává vált. Felmérések szerint minden ötödik 16 éves kipróbálta már legalább egyszer, és minden tizedik használt már dizájner drogot is – ismertette a helyzetet.
Az alapítvány szakmai vezetője kiemelte, nem jókedvű emberek használják ezeket a drogokat. Amíg a probléma mögött álló társadalmi problémák, a szegénység és a kilátástalanság nincs kezelve, addig nem fog csökkenni a drogosok száma. Szerinte tehát nem az önkormányzatra (akitől átlag feletti támogatást kapnak), és nem a segítő szervezetekre kell mutogatni.
Nyíri Noémi azt mondta, hogy amíg nincs olyan intézmény, ahova be tudná a szerhasználót terelni, illetve nem tud olyan munkát adni neki, amiből meg tudna élni, addig csak ártalmat tud csökkenteni. Budapesten átlagban 125 ezer forint egy egyszobás albérlet, a diplomás minimálbér szintén 125 ezer forint. Egy képzetlen, iskolázatlan embernek mennyi esélye van arra, hogy ne az utcán éljen, ha az ő bére csak 90 ezer forint? – teszi fel a kérdést.
Ezek nem olyan körülmények, amik között a droghasználó azt tudná mondani, hogy megéri tisztának lenni, mert ha dolgozik, akkor tud enni, és fenn tud tartani egy lakást. Ugyanis egy boldog, kiegyensúlyozott ember sosem lesz függő, még akkor sem, ha kipróbálna valamilyen drogot, mert egyszerűen neki nincs rá szüksége a mindennapi életében.
– összegezte az alapítvány szakmai vezetője.
A lakosok egy kisebb csoportja a problémát a hajléktalan emberek kitiltásával oldaná meg, amire egyébként korábban már volt precedens Papcsák Ferenc polgármester idején, 2013-ban, amikor az egész kerületet tiltott zónává tették. A Karácsony Gergely vezette önkormányzat ezt nem tartja elfogadható megoldásnak, ezért is támogatnak több, a hajléktalan ellátást végző szervezetet a kerületben.
A kerületvezetés hangsúlyozta, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a droghasználók és a hajléktalan emberek közé. Attól, hogy valaki nem a saját lakhelyén fogyaszt drogot, attól még nem jelenti, azt hogy az utcán is él, hiszen sok esetben a használók a dílerek közelében, illetve olyan helyeken fogyasztanak drogot, ahol el lehet rejtőzn, például lebontásra váró házakban, bokros, fás közterületeken.
Az Önkormányzat szerint a nyílt színi droghasználat csökkentésének lennének hatásos, külföldön jól működő eszközei, mint a használói szobák, vagy a tűgyűjtó pontok.
A használó szobákban orvosi személyzet felügyelete alatt történne a szerhasználat, ezáltal
Zuglóban viszont kettős a lakosság hozzáállása a problémához, két éve épp egy lakossági tiltakozás miatt nem tudta a Tiszta Jövőért Alapítvány egy új ingatlanban folytatni a serdülőknek szóló segítő tevékenységét.
A Pillangó park felújítása, melynek eredményeként kiépül a közvilágítás, rendezett lesz a növényzet, és egy rendőrségi állomás létesül a területen, mindenképpen javítani fogja a térség közbiztonságát.
– közölte az önkormányzat.
Egy helyi szerint, akivel beszéltünk, jelenleg viszont a legnagyobb problémát épp ez a parkfelújítás jelenti, ez az a közel 600 milliós rekonstrukció, amelyről az Átlátszó is írt. A felújítás elvileg egy hétlépcsős közösségi tervezés eredménye, mégis van, aki csak most szembesült a munkálatokkal. Forrásunk azt mondta, hogy a térkövezés miatt csökkenni fog a zöldterület, miközben például a házak közötti utak használhatatlanok maradnak, mivel ezekre nem terjed ki a felújítás.
Egy ligetes parkban szeretnénk élni, nem egy betonrengetegben.
– fűzte hozzá.
Várnai László civil zuglói önkormányzati képviselő szerint ez a felújítás egy látványberuházás, ami összesen 5334 négyzetméter beton térkövet használ fel. A képviselő elmesélte, hogy azért festettek feliratokat a járdákra, mert a felújítás során ezeket a 2013-ban leaszfaltozott jó minőségű utakat akarják feltörni, majd pedig ugyanarra a helyre a beton térkövet lerakni.
Az önkormányzat a térkövezést erőlteti, miközben a droghelyzeten és ezeken az embereken a térkő nem fog segíteni.
– mondta a képviselő.
A Pillangó Park nincs messze a Hungária körúttól, ahol az 1-es villamos jár. A vonalon nem nehéz betompult állapotban lévő szerhasználókkal találkozni. A Puskás Ferenc Stadion megállónál, a Készenléti Rendőrséghez közel is gyakran látni őket. Saját tapasztalat, hogy a Népliget megállónál egy kábultabb állapotban lévő férfi miatt már a villamosról való leszállás sem volt egyszerű a minap. Az aluljáróban pedig egy három fiatalból álló csapattal találkoztunk, akik közül kettő szemmel láthatóan nem csak pihenésre használta az aluljáró padlóját, a harmadik pedig zombiként dülöngélt a pékség tövénél. Egy kéregető, bedrogozott férfi pedig a BKK automatánál a jegyvásárlókat vegzálta, akit egy ellenőr csak sokadig próbálkozásra tudott odébb terelni.
Az egyik BKK ellenőr annyit fűzött hozzá, hogy
a bedrogozott fiatalok látványa már mindennapos itt az aluljáróban.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.