Természetvédő aktív civilek konfliktusa a helyi hatalommal vagy a tősgyökeres svábok konfliktusa a fővárosból a zöld miatt kiköltöző újakkal? Valószínűleg mindkettő igaz egy kicsit, sőt, a polgármester még egy politikai manőveres szálat is behozott a képbe Pilisborosjenőn. Ami biztos: egy patakmeder rendbetétele miatt fákat vágtak ki és vágnának még ki a község közepén, ami a helyiek egy aktív csoportjának nagyon nem tetszik, és próbálnak ellene tenni. Csütörtökre estére például egy demonstrációt is szerveznek.

Pilisborosjenő egy zsákközség a Pilisben, Budapesttől húszpercnyire autóval. Körülbelül 3800-an laknak ott, de ahogy több fővároshoz közeli kistelepülés, Pilisborosjenő is népszerű a kiköltözők körében. A helyi önkormányzat be is von területeket belterületté, hogy ott házak, lakóparkok épülhessenek, utóbbiból vannak is botrányok. De mi most maradjunk a fakivágásnál, ami egyébként a civilek és a polgármester vitájából, a megnyilatkozásokból elég tisztán megmutatja, emberek mennyire másképp tudnak gondolkodni ugyanarról a dologról.

A község gyakorlatilag egy völgyben van, így esőzéseknél a domboldalról lezúduló víz többször okozott már kisebb-nagyobb problémákat, főleg ott, ahol a vízelvezetés nincs rendesen megoldva. Plusz van egy patakjuk, ami gyakorlatilag keresztülfolyik a településen: ennek több forrása is van a település fenti részén, alkalmasint még pincéken is keresztül. És ez a patak a nagyobb esőzéseknél rendesen megtelik, viszont mivel nem rendezett a medre, vagyis hiányzik a rendszeres karbantartás, ezért egy májusi extrém esőzés után több helyen meg is rongálódott.

És itt kezdődött a probléma.

Az eset után kint volt a településen a katasztrófavédelem, a BM, a vízügy, felmérték a károkat, majd a vis maior alapból pályázott a település a károk helyreállítására, illetve arra, hogy a patak vízfolyását megerősítik az oldalfal rögzítésével. Nyertek is rá forrást, viszont az önkormányzat nem kérdezte meg, illetve nem tájékoztatta a lakosokat, hogy végül milyen tervek alapján, hogyan fogják megvalósítani, egyszerűen csak elfogadtatott egy tervet a katasztrófavédelemmel, majd leszerződött egy kivitelezővel. 

A lakók pedig az egyik reggel azt látták, hogy a település egyik utcájánál, a patakmeder mindkét oldalán egy szakaszon munkások gyakorlatilag tarvágást csináltak.

Amikor odamentek rákérdezni a munkásoknál, hogy mégis mi történik, azok elmondták, hogy végzik a megrendelt feladatokat. Még a terveket is megmutatták a helyi civileknek, amiből kiderült, hogy nem csak itt lesz fakivágás. Ráadásul valami olyasmi jól hangzó mondattal derült ki, hogy

A tervek szerint a patak egy másik szakaszán is, mindkét oldalon minden fát és aljnövényzetet, bokrot, cserjét kivágnának, hogy a patakmedret egy hálós technikával fixálják, és kikövezzék. A vágás az egyik parton még csak nem is a technológia miatt kell, hanem hogy a gépekkel odaférjenek. Több helyi civil által létrehozott egyesület a saját oldalán egy elég látványos, csúszkás képpel mutatta meg az előtte-utána állapotot. Lefotózták az érintett szakaszt, és kerestek egy fotót egy ugyanilyen technikával megcsinált patakmederről:

A civilek szerint ez a megoldás a község szívében teljesen elfogadhatatlan, és javasoltak is különböző alternatív megoldásokat: egyikük egyébként tájépítész, a szakdolgozatát épp Pilisborosjenőből írta, illetve abból, hogyan lehetne a patak környezetét még szebbé változtatni, parkosítani. Ők azt szeretnék, ha a polgármester leállítaná ezt a projektet, megkérdezné a lakosságot arról, ők hogyan képzelik el a település központját, illetve a patak környezetét, majd találjanak valami mindenkinek elfogadható megoldást.

Beszéltünk a polgármesterrel, Küller Jánossal, megkérdeztük, hogyan jutottunk el a konfliktushoz, miért lett éppen ez a megoldás kiválasztva, illetve mit lehetne tenni, hogy ne legyen tarvágás ezen a kis szakaszon sem. A polgármester szerint

valóban szépséghibája a dolognak,

hogy egy patakmederben, ha egy ilyen jellegű beavatkozást csinál az ember, akkor azt a mai kor technikájának megfelelően már nem ásóval, lapáttal és csákánnyal csinálja, hanem gépekkel, aminek hely is kell. De megjegyezte, hogy ha azzal csinálnák, a teljes dzsumbujt, aljnövényzetet akkor is kivágnák. Azt mondta, összességében két kisebb területen történt meg az aljnövényzet eltávolítása és a fák kivágása.

A két területen összesen hat darab fát vágtunk ki, ebből négy akác, amiből egy el volt száradva. Nem a legegészségesebbek amik ki lettek vágva

– mondta. De hogy még képletesebben is elmondja, hogy körülbelül hová lövi be ezt a problémát, úgy fogalmazott:

Azért hozzátette, hogy senkinek sem célja a tarvágás, és megígérte, hogy amikor odaérnek a kifogásolt részhez, átnézik, melyik fát lehetne megmenteni esetleg. Bár a civilek legutóbbi jelzése szerint már el is kezdték kivágni azokat a fákat. De még ha tarvágás is lesz, a polgármester szerint utána lehet még szépíteni a környezetet, akár fát is lehet ültetni a patakmedertől távolabb.

A kép közepén a zöld sáv, na, az tűnne el a tarvágással:

De folytassuk azzal az alternatív javaslattal, amit egy aktív civilek által alapított egyesület adott le a polgármesternek. Küller János úgy fogalmazott:

Az általuk javasolt verzió egy nagyon ökocentrikus, aranyos kis mesekönyvbe illő verzió, ez a fűzfavesszőcskékből terelőgátak építése, meg kövekkel kirakva. Ezt mondtam el a testületi ülés után is, hogy 12 éves korunkban játszottuk ezt a patakmederben, amikor gátat építettünk magunknak, hogy tudjunk fürödni.

Küller egyébként a legutóbbi közgyűlésen arról beszélt, hogy szerinte is van lehetőség a patakban és környékében a település arculatának szempontjából, de a vízelvezetést akkor is úgy kell megoldani, hogy egy nagy esőzésnél se legyen probléma.

A civilek – akik itt, az egyesület saját portálján írtak hosszabban és bővebben az elképzeléseikről – azt is kifejezetten kifogásolták, hogy a polgármester nem tájékoztatta a települést, hogy így kívánja megoldani ezt a dolgot, és nem kérte ki a véleményüket. De Küllernek erről is van vélemény:

Azért egy önkormányzat feladata nem abból áll, hogy minden egyes lépésről fórumot tartunk, meg népszavazást. Feladatok vannak. Egyébként mindenki tudta, hogy május 23-án mi volt, sőt az ő portáljukon folyamatosan hiányolták ennek az elnyert támogatásnak az felhasználást, már azzal is megvádoltak, hogy lenyúltam a pénzt. (...) A felhasználásáról ilyen értelemben nem tudtak. De amikor atomreaktort épít pártunk és kormányunk, nem hiszem, hogy lakossági véleményezteti. Ez egy szakma. Szakmabeliek itt voltak, katasztrófavédelem, vízügyi szakemberek megnézték, ezt javasolták.

A civilek azt is problémásnak látják, hogy ennyi pénzt költ erre az önkormányzat ebből az alapból, amikor ennél sokkal olcsóbb megoldások is születhetnének, ráadásul a fákat sem kellene kivágni.

Az is felmerült bennük ötletként, hogy a polgármester mondja vissza addig ezt a forrást, és állítsa le ezt a kivitelezést, amíg nem találnak egy konszenzusos megoldást. De Küller erre azt mondja, hogy a pályázati forrás felhasználása szigorúan kötött, és ellenőrzik, ha másra költené, vissza kellene fizetni, és akár büntetést is kirónának. Ha meg visszamond egy ilyet, megnézheti, hogy legközelebb nyerne-e ilyen forrást. A civilek szerint viszont arról nem beszél a polgármester, hogy a kivitelezés határideje kérésre egy évvel meghosszabbítható.

Ez az egyesület egyébként sok aktív helyit vonzott be már az eddigi projektjeivel is. Legutóbb például gyűjtést szerveztek, és össze is dobtak 600 ezer forintot, amivel egy hosszú, harmincfás fasort ültettek a település közelében.

De szerveztek már jazzfesztivált is. Amellett, hogy az elért eredményeket elismeri a polgármester, azért a konkrét ügyben elég szkeptikusnak tűnt az alternatív megoldásokkal és az aktív helyiekkel szemben.

Kivitelezhető, csak semmit nem ér (a civilek által javasolt alternatív megoldás a patakpart fixálására – szerk.). Nem oldja meg, hogy egy ilyen esőzést elviseljen, de kisebbet sem, ráadásul az aztán tényleg egy állandó, folyamatos karbantartást igényel. Erre a költségvetésben sincs fedezet. Hiába mondák azt, hogy majd mi jövünk lapátolni. Erre vonatkozólag azért vannak példák, hogy nem így lesz. Ez a lelkesedés általában a déli ebédig szokott tartani. Mert próbálkoztunk már a játszótér rendbetételénél is, reggel kilenckor ott voltak 25-30-an, a déli ebéd után ottmaradtam két közmunkással meg a jegyzővel, hogy este 10-re talán be tudjuk fejezni.

De a polgármester igazából a konkrét fakivágásokat ennél még távolabbról közelítette meg. Mert összefoglalóan azt mondta: ez politikai támadás, már készülődés az önkormányzati választásra hangulatkeltés. Merthogy ennek az egyesületnek az egyik alapító tagja az ő „ősellensége".

Küller polgármester volt 2002 és 2010 között, illetve 2014 óta most. Szerinte minden 2002-ig vezet vissza, amikor az önkormányzat tagja volt egy Fiák István nevű férfi, aki a képviselők többségével gyakorlatilag hadat üzent ellene. Szerinte azóta az egyesület által felkarolt témákkal és leginkább a témák tálalásával őt támadják, őt próbálják meg lejáratni.

Ez is ugyanannak a része. Bármit csinálok a településen, kifogásolják, ha utat építek, azért támadnak, mert lebetonozok, ha nem betonozok le, akkor miért nem. Ha vízelvezetést csinálok, akkor miért ott, miért olyan technológiával.

A civilek pedig azt mondják, hogy semmilyen politikai szándék nincs itt, és hát nagyjából egy aktív civil közösségnek szinte feladata is, hogy a település életét és arculatát meghatározó döntésekről véleményt nyilvánítsanak vagy javaslatokat tegyenek. A polgármesternek pedig az lenne a feladata, hogy ezeket meghallgassa, alkalomadtán beépítse a döntésekbe.

A polgármester egy csodaszép képpel zárta beszélgetésünket, megengedve, hogy az igazság – és a fa – valahol középen van:

(Borítókép: A kivágásra ítélt fák a pilisborosjenői Cigány-patak partján. Fotó: Kádár Viktor)