A Black Cube sem baráti, sem szövetséges titkosszolgálatnak nem nevezhető. Innentől nyilvánvaló, hogy – most csak a mi esetünknél maradva – van két érintett EU-s ország, amelyik hivatalból érintett az ügyben

– nyilatkozta hétfőn az Indexnek Siewert András, a Migration Aid vezetője.

Siewert egyike volt azoknak a civileknek, akiket tavaly év végén, illetve idén rejtélyes külföldi üzletemberek környékeztek meg, majd a titokban rögzített beszélgetések összevágott anyagából születtek lejárató cikkek a Jerusalem Postban és a Magyar Időkben. Utóbbi lapban ezeket a cikkeket Bayer Zsolt írta meg. 

Az Index már áprilisban feltárta, hogy a cikkekhez felhasznált anyagokat (hangfelvételeket) egy nagyszabású nemzetközi művelet keretében egy izraeli hátterű magán-hírszerzőcég készítette. 

A Politico viszont a minap megnevezte a céget, megírta, hogy az akciókat a Black Cube hajtotta végre. A lapnak egy volt Black Cube-alkalmazott elismerte nekik, hogy legalább az egyik, felvételeket készítő ember aktív Black Cube-alkalmazott. A magyar kormány egyébként nem akart reagálni a Politico kérdéseire. 

A Politico újságírójának a cikk elkészülésében Siewert is segített.

Folyamatosan próbáltam segíteni minden olyan kezdeményezést, ami segít felderíteni, kik állhattak a titkosszolgálati művelet hátterében – legyen az oknyomozó újságíró vagy hatóság.  Ennek megfelelően a Politico újságíróját is próbáltam segíteni, ők többek között azzal próbálkoztak, hogy beazonosítsák a bécsi találkozók résztvevőit. Forrásvédelmi okokból nyilván erről a Politico sem fog többet elárulni, én sem szeretném kockáztatni a munkájukat. Különösen azért, mert ez az ügy még messze nincs lezárva

– mondta most az Indexnek a Migration Aid vezetője.

Siewert egyébként annak köszönheti a szerencséjét, hogy amint a magánhírszerzők megkeresték, ő egyből jelezte az ezzel kapcsolatos gyanúját az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, erről pedig hivatalos jegyzőkönyv is készült. 

„A Black Cube sem baráti, sem szövetséges titkosszolgálatnak nem nevezhető. Innentől nyilvánvaló, hogy – most csak a mi esetünknél maradva – van két érintett EU-s ország, amelyik hivatalból érintett az ügyben. Ausztria, amelynek területén aktív titkosszolgálati műveletet hajtottak végre, és Magyarország, akiknek az állampolgárait illegális cselekményekre akarták rábírni ebben a műveletben" – mondta Siewert az Indexnek, hozzátéve: „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy legalább ennek a két országnak az elhárítása nem foglalkozik ezzel az üggyel. Amikor januárban bejelentettem az AH-nak az esetet, kértem, hogy amennyiben erre lehetőségük van, tájékoztassanak az engem vagy a Migration Aidet érintő fejleményekről. Nem zárkóztak el ettől."

A Black Cube volt egyébként az a cég is, amelyiket Harvey Weinstein producer bérelt fel, hogy tudjon meg belső információkat azokról a színésznőkről, akik őt szexuális zaklatással vádolják. Ironikus, hogy a Black Cube civilek elleni akciója, amiből voltaképpen csak a magyar kormány profitálhatott (volna), éppen a kormányzati propaganda miatt bukott meg. Siewert – aki 2015 ősze óta vezeti a Migration Aidet – ugyanis jóval óvatosabb volt a kelleténél. „Már akkor sem volt számunkra titok, hogy különböző titkosszolgálati tevékenységek célkeresztjében állunk. A magyar kormány is többször belengette, hogy kéri a migrációval foglalkozó szervezetek nemzetbiztonsági ellenőrzését. Ez megtörtént, és ez engem személy szerint meg is nyugtat" – mondta, hozzátéve.

Mivel nem indult semmiféle eljárás ellenünk, ez azt jelenti, mondhat-írhat a kormánypropaganda, amit akar, tiszták vagyunk, jogszerűen dolgozunk.

Elmondása szerint idővel megszokta, hogy a migráció egész Európában értelemszerűen nemzetbiztonsági kérdés is. „Tehát egyrészt törekedni kell arra, hogy a különböző hatóságok jelenlétét a környezetünkben természetesen kezeljük. Ne váljunk paranoiddá, de legyünk óvatosak és figyeljünk a szokatlan jelenségekre. Ezért is szúrtuk ki szinte azonnal a decemberi titkosszolgálati akciót" – mesélte az Indexnek.

Azután, hogy nyilvánvalóvá vált, egy titkosszolgálati hátterű cég próbálta lejáratni őket, még egyszer tudatosítottuk a belső körhöz tartozó önkéntesekben, mire ügyeljenek.

Amit mindenképp szerettünk volna elkerülni, hogy valamilyen titkosszolgálat beépüljön hozzánk, különösen az oroszoktól tartunk.

De Siewert szerint mivel semmiféle illegális ügyletben nem vesznek részt, igazándiból nincs mitől tartaniuk jogi értelemben. „De pont azt szeretnénk elkerülni, hogy politikai játszmák eszközévé váljunk. Ezért ha mondhatom azt, január óta még jobban figyelünk arra, hol és miről beszélünk. Vannak információk, amiket már nem vetünk papírra és csak meghatározott közegben beszélünk róluk. Ez a maximális védelem számunkra, ennél több technikai lehetősége egy karitatív munkát végző szervezetnek nincs.”