Egy olasz diák kedden délelőtt ment be a Honvédkórház sürgősségi osztályára, és csak szerdán hajnalban ment onnan haza, írja a Hvg.hu. Az Erasmus-hallgató kedden reggel a munkahelyén mutatta meg a lábát a többieknek, mert egy piros folt éktelenkedett rajta, erre a tanára azt javasolta, menjenek be a sürgősségire, és többedmagukkal együtt fel is kerekedtek.

Itt kezdődött a szokásosnak mondható végtelen várakozás. Egy óra várakozás után egy orvos megnézte a lábat, de nem tudta megállapítani, mi a gond vele, közölte, várjanak. Ekkor délelőtt fél tizenegy volt. A következő esemény, amit a Hvg.hu megemlít, este hét óra, amikor a tanár levelet írt a lapnak. Aztán éjfélkor a tanár odament az információs pulthoz, hogy akkor ők inkább hazamennek, hogy legalább tudjanak aludni, de a nővér azt mondta, ne menjenek, mert

Aztán egy óra múlva megint a pulthoz mentek, ahol a nővér elgondolkodott, és azt mondta, végül is vért azt tudnak venni. Ez meg is történt. 15 órás várakozás után tehát sor került a háromperces műveletre. További két órára ígérték a vérvizsgálat eredményét, majd a diákot végül behívták a rendelőbe, ahol az orvos kizárta a trombózist, viszont ötlete nem volt, így 17 órás várakozás után, hajnali háromkor egy antibiotikumkúra után távoztak.

A kórház reagált a lapnak, szerintük ők azonnal elvégezték az állapotfelmérést, és az „eredmény nem indokolta a soron kívüli, sürgősségi ellátást". Mint írják, volt rajta kívül 100 beteg, 45 súlyos sérüléssel, akik haladéktalan orvosi beavatkozást igényeltek.

Hogy mi és miért történik egy kórház sürgősségi osztályán, azt ebből a cikkünkből megtudhatja:

„A várakozási idő hosszúságát az érintett személy sérülésénél súlyosabb esetek ellátása, adott esetben életmentő beavatkozások végrehajtása indokolta” – írta az egészségügyi intézmény.

A cikk szerint amúgy amikor az olasz diák otthoni tanára megtudta, hogy tanítványa Magyarországon bajba került, azonnal felült egy Milánó–Budapest-járatra, majd megérkezve értesült a történtekről, és annyit mondott: