A parlament pénteken elfogadta az új gyülekezési törvényt, amely alapvető pontokon változtatja meg a tüntetésszervezés eddigi szabályait. A javaslat 131 igen 56 nem szavazatot kapott. Ahogy várható volt: a Fidesz, a KDNP és a nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, az összes ellenzéki képviselő elutasította.
Az új gyülekezési törvény megalkotása régi adósság volt, az eddig hatályban lévő jogszabály a számtalanszor módosított 1989-es volt, amely már régóta nem tudott lépést tartani az aktuális gyakorlattal. Hiszen most már interneten már bárki két perc alatt elkezdhet szervezni politikai véleménynyilvánító gyűlést.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott új gyülekezési törvény - amely október 1-től lesz hatályos - több olyan rendelkezést tartogat, amely nagy mérlegelési lehetőséget biztosít a rendőrségnek arra, hogy a nem kívánt gyűléseket előre betiltsa. Az eddigi szabályozás szerint akkor tilthatott meg egy rendezvényt a rendőrség, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható".
Ezzel szemben a mostani szabályozás szerint akkor tilthatja meg a gyűlést, ha
A közbiztonságot veszélyezteti, ha a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást valósít meg. Eddig az volt a rend, hogy ha ilyesmi történik, a rendőrség a helyszínen közbelép, és feloszlatja a tüntetést. Jelenleg előzőleg mérlegelheti a rendőrség a kockázatot.
A törvény kifejti, mi is veszélyeztetheti a közrendet, és ezeknél a szabályoknál rögtön találhatunk is példákat a közelmúltból, milyen esetben alkalmazhatóak.
1. A közrend veszélyeztetésének minősül a diplomaták akadályozása.
2. A közrendet zavarja az a gyűlés, amely „alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja". Ez a kitétel nagyon hasonló az eddigi szabályozáshoz, mégis nagyobb mozgásteret biztosít a rendőrségnek, hiszen eddig csak akkor volt megtiltható a gyűlés, ha súlyosan veszélyezteti a bíróságok működését.
3. A harmadik, közrendet sértő kitétel, hogy a tüntetés megtiltható, ha „a közlekedés rendjének sérelmével jár". Talán ez lesz a legtöbb vitát okozó rész az új gyülekezési törvényben, hiszen itt a jogalkotó a rendőrségre bízza annak mérlegelését, mikor jár akkora közlekedési sérelemmel egy tüntetés, hogy meg lehet tiltani. Eddig csak akkor lehetett megtiltani egy tüntetést, ha a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható.
A törvény meghatározza azt is, mi jár mások jogainak és szabadságának sérelmével. „Különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására.” Ezzel egy régi vita végére tesz pontot a kormány: nem lehet Orbán Viktor háza előtt tüntetni.
Ide kapcsolódik, hogy a parlament pénteken a magánélet védelméről szóló törvényt is elfogadta. A kormány által benyújtott javaslat kimondja, hogy a közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.
Azt is törvénybe foglalták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.
A magánélet tiszteletben tartásához való jog része különösen a névviseléshez jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme.
Az előbbiekben a gyűlések megtiltásáról beszéltünk, de egyáltalán a rendezvények bejelentésénél is van egy fontos változás. A tervezet szövege ezt a kötelezettséget írja elő a szervezőnek:
a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.
Eddig három nappal a rendezvény előtt kellett bejelenteni, most viszont – mint olvashatjuk – két nappal, de a felhívás előtt kell szólni. Vagyis a rendőrségnél meg kell tenni a bejelentést, mielőtt valaki a Facebookon elkezdené hirdetni az eseményt.
Aki közterületre nyilvános gyűlést szervez, annak – ahogy eddig – be kell jelentenie a gyűlést a rendőrségen, hogy aztán a rendőrökkel egyeztetés induljon arról, mi és hogyan történjen majd. Ez alól kivétel persze, ha „tervezés és szervező nélkül alakul ki" egy spontán gyűlés.
Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pedig egy gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, zavar, az vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Borítókép: Ajpek Orsi / Index.