Nagyszabású magyarországi, sőt, európai terveket harangozott be ezúttal Orbán Viktor Tusványoson. Az utóbbi években kialakult szokások szerint ezúttal is szombat délelőtt Orbán Viktor előadása zárta a bálványosi szabadegyetemet, amelynek keretében Tőkés Lászlóval és Németh Zsolttal az oldalán a magyar miniszterelnök felvázolta a következő időszak szerinte fontos teendőit. (Itt olvashatja a tudósításunkat percről percre.)
Orbán most abban a kényelmes helyzetben volt, hogy egy győztes választás után beszélhetett, harmadjára kapott kétharmadot a kormányzásra, jövőre pedig olyan választások következnek, ahol magyar viszonylatban aligha kétséges a győzelme. Orbán azonban kimozdult most a magyar keretekből, és európai tétet is adott a jövő szereplésének.
Orbán először a magyarországi terveiről beszélt, és az utalásokból, általánosabb megfogalmazásokból az olvasható ki, hogy nagy átalakításokra készül. Szerinte az újabb kétharmad nem egyszerű győzelem:
felhatalmaztak bennünket, hogy kiépítsünk egy új korszakot.
A korszakot úgy definiálta a miniszterelnök, hogy egy egy sajátos kulturális közeg, "szellemi természetű rend, hangulat, ízlésvilág, viselkedési mód". "Új kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert" - ami nem hagy kétséget afelől, hogy Orbánnak nem tetszik a jelenlegi.
"Napjaink legizgalmasabb vitája ezért a kulturális politika területén robbant ki. Ez érthető és jól is van így" - fogalmazott Orbán. És valóban, a tusványosi sátrak alatti bősz egyetértésnek nyoma sem volt például a héten L. Simon László, Prőhle Gergely és Orbán János Dénes vitájában. Nincs kétség: a vita, illetve Orbán mostani megszólalása jelzi, hogy a kulturális berendezkedés területén kialakítandó változásokról nagy gondolkodás folyik a Fideszben és környékén.
Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség
- mondta Orbán, aki utalt arra, hogy
mitagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk.
Ezekről a nagy változásokról azonban nem mondott konkrétumokat.
A fő céljait is általánosságban jelölte ki Orbán, és ahogy a miniszterelnöki megválasztásakor, most is arról beszélt, hogy 2030-ig, vagyis tizenéves időtávban gondolkodik. Orbán 2030-ig a következő feladatokat szeretné elvégezni:
Orbán ez utóbbiról részletesebben is beszélt, ami jól jelzi, hogy már nemcsak magyarországi, hanem Kárpát-medencei, sőt, európai vezető szerepre kívánt törni a magyar miniszterelnök.
Orbán azt mondta, hogy van egy ajánlata a szomszédos országoknak. Ez az eddiginél szorosabb együttműködésről szólna: "kössük össze a nagyvárosainkat gyorsvasúttal és autópályákkal", "hangoljuk össze a védelmi politikát", "fektessünk be egymás országaiban".
Ezt a békülékeny hangnemet némileg árnyalja, hogy Orbán ezután páros lábbal szállt bele a román nemzeti érzésbe. Azt kérte a románoktól, értsék meg, hogy a magyaroknak nincs mit ünnepelni az idén százéves modern Románián. Majd kimondta, hogy úgy látja:
a modern Románia nem tud mit kezdeni azzal, hogy itt él másfél millió magyar.
Orbán megnevettette a közönségét azzal a mondatával, hogy "Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia nem, és akkor is létezni fog, amikor egész Európa behódolt az iszlámnak".
Orbán szerinte a szomszédokkal való együttműködéssel párhuzamosan meg kell értetni a nyugattal, hogy Közép-Európa "sajátos kultúrájú térség". Mégpedig azért, mert itt elutasítják a multikulturalizmust, és itt úgy gondolják, hogy joga van az országoknak megvédeni a határokat, a piacokat, a keresztény kultúrát és elutasítani a bevándorlást. "Van élet a globalizmuson túl, a szabad nemzetek szövetsége", Orbán szerint ez Közép-Európa útja.
A kormányfő a beszéd második felében külpolitikai elemzést végzett, és az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az EU politikai mozgását és esélyeit ismertette. A megállapításaiban feltűnő volt a közös pont: az Európai Unió kíméletlen ostorozása.
Az EU-ban nem élhetünk úgy, ahogy eddig!
Orbán szerint Európa valaha világformáló erőközpont volt, de mivel a keresztény alapokat megtagadta, cenzúrát vezetett be, "politikai korrektséget kényszerítenek ránk", így elénk lépett az USA és lassan Kína is. Szerinte az EU például Oroszországgal szemben egyszerűen "primitív politikát folytat", és ma a bürokrácia szelleme uralja Brüsszelt. A helyzet súlyosságát a migránsválság mutatta ki.
Az EU vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a bevándorlástól Európát.
Mindennek a szimbóluma Orbán szerint az Európai Bizottság, amely a "liberális elit barátja", elfogult a liberalizmussal szemben. Ez azonban tévút, mert szerinte aa "liberális demokrácia átfejlődött liberális nem-demokráciává, nyugaton liberalizmus van, demokrácia nincsen".
Orbán szerint jó hír, hogy az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, ő 300 napot számolt. Itt valójában arról van persze szó, hogy lejár Jean-Claude Junckerék mandátuma, és jövőre európai parlamenti választásokat tartanak.
Van persze egy ellentmondás, miszerint Junckert az Európai Bizottság élére valójában az európai jobboldal, az Európai Néppárt ültette, amelynek Orbán Viktor is tagja. A kérdéseknél Orbán meg is kapta a kérdést, hogy tervezi-e Fidesz kiléptetését az Európai Néppártból. Orbán ezt határozottan elutasította. Úgy fogalmazott: "a bent maradás felé, nem a kilépés felé hajlik a gondolkodásunk. A lojalitás fontos dolog, mi nem megyünk el a Néppártból, csak elzavarni lehet minket".
A választásra készülő Orbán a beszédében nem hagyta ki az alkalmat, hogy riadót fújjon a választóknak, és meghirdesse: "összpontosítsuk minden erőnket a 2019-es EP-választásokra". Ezen a fő kérdés ismét a bevándorlásnak kell lennie, és el kell akasztani a fideszesek által csak Soros-tervnek nevezett akciót, amely szerinte abból áll, hogy átléptetik Európát a kereszténység és a nemzetek utáni korszakba.
Márpedig Orbán szerint kereszténydemokrata elitre kell leváltani a liberális elitet. A kettő közötti különbséget is ismerette: a liberális elit a multikulturalizmus, a bevándorlás és variálható családmodell mellett van, míg a kereszténydemokrata illiberális, a keresztény kultúrát és családmodellt védi és a bevándorlás ellen küzd.
Orbán szerint ha minden jól megy, akkor "búcsút inthetünk a 68-es elitnek". Majd feltette és megválaszolta a kérdést, mi lesz utána:
Ki jön? Kik jönnek? Azt a szerény választ kell adnunk, hogy mi jövünk.
Az "antikommunista, nemzeti érzelmű" generáció. Orbán azzal zárta, hogy "30 éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk, ma viszont azt: mi vagyunk Európa jövője".
Orbán beszéde annyira fellelkesített egy hallgatót, hogy írásban azt a kérdést küldte a miniszterelnöknek, hogy "mit tudunk tenni, hogy 96 százalék szavazzon Orbánra csonka honban is", ahogy a határon túl.
Orbán szerint ez a 96 százalék "nagyon veszélyes, mert könnyen felcsúszik az ember 100 fölé". Arról azonban már gondolkodott, hogy elérte-e a Fidesz-KDNP támogatottsága csúcsát. Legutóbb 49,5 % ot kapott a Fidesz, Orbán úgy látja viszont, hogy 63-65 % között vannak azok, akik hajlandóak megfontolni, hogy a Fideszre szavazzanak.
A célja tehát az, hogy az eddigi szavazói megtartása mellett legalább ilyen szintre tornázza fel a Fidesz támogatottságát.
Nyitókép: Szilágyi Máté/Index