Négy darab félliteres, két másfélliteres PET-palack, három kifliszacskó, egy szívószálas, műanyagfedelű, de legalább többször használatos papírpohár, szívószállal, két szívószálas üdítő. Mire a gyerekekkel jó 300 kilométert autózva leértünk Vásárosnaménybe, hogy csatlakozzunk a VI. PET Kupához, ennyi műanyagot halmoztunk fel a kocsinkban.
Hogy fogyasztóként mit tehetnék ez ellen, nem tudom: amikor a kilencvenes években még léteztek visszaválthatós, kétliteres műanyagpalackok – vagy még régebben, egy literes kiszerelésben üveges üdítők (hogy a bánatba volt ez elég az egész családnak ebédre, nem tudom, de elég volt) –, akkor azt vettem. Amióta nincs, nem veszem.
Hogy a felelősséget mégse háríthassam egyszerűen a gyártókra, és érezzem, hogy valamit azért fogyasztóként tudok is tudok tenni, itt van a PET Kupa, 2013 óta már hatodszor, és a szervezők segítségével készült is egy rövid videó, hogy belenézzen, hogy is néz ki egy ilyen akció (spoiler: elég fárasztóan).
A Tisza felső szakaszán zajló szemétgyűjtés a hajóscsapatok között verseny is, és úgy tűnik, hogy idén több szemét kell a győzelemhez. 2016-ban 5,5, tavaly 8 tonna gyűlt össze, idén úgy tűnik, még több, tíz is lehet, bár végleges adatok csak a keddi elszállítás után lesznek
Pedig a korábban óriási szeméthalmokat felfogó Jándi-sziget vagy a többi ismertebb spontán gyűjtőhelyen most kevesebb szemét jött le, és fogytak a korábban éveken át halmozódó „bányák”. Korábban volt hely, ahol két és fél méteres vastagságú szemétben az évszakokat is követni lehetett a rétegződésben: nyár szemét, ősz levelek, téli áradás újabb szemét, így éveken át. A rossz rekord mellett volt egy jó is: minden eddiginél több, összesen 370 résztvevő jött el, a hajóscsapatokkal, önkéntesekkel együtt. A csapatok gyűjtik be a szemetet, többnyire kenukkal, onnan viszik saját hajóikra, majd a bázisra – idén Szatmárcseke és Tiszamogyorós között – ahol az önkéntesek válogatják, tapossák, bálázzák a hulladékot.
A PET Kupa hálás dolog abban, hogy úgy lehet szemetet gyűjteni, hogy az ember fejcsóválva mondhatja, ej: de rendesek vagyunk, összeszedjük, pedig ez a sok halom Ukrajnából jön – esetleg a Szamos révén Romániából.
Valóban, Zsivcsik almalé, két és félliteres söröspalackok, cirill feliratú zsacskók, adják a javát. De bőven akad hazai is.
„Ha tehetném, csinálnék egy U alakú szűrőt a határon, aztán begyűjtve a szemetet visszavinném, hogy tessék, a tiétek. De délen is csinálnék ilyet, hogy a sajátunkat se engedjük tovább, mert mi sem lehetünk magunkra büszkék” - árnyalta a képet az első, ős-PET-hajó alkotója, a PET Kupa egyik ötletgazdája, Palkó István. Igaza van, ha az ember végigautózik Vásárosnaménytől Tiszamogyorósig, egyes szakaszokon elszomorítóan sok palack szegélyezi az utat.
Palkó hajója bulihajónak indult, hogy lehessen a haverokkal kecskesajtot grillezni rajta. Két évvel később a mókát már Molnár Attila Dávid és Todzsot Marcell kötötte össze a szemétgyűjtéssel – ez lett az első PET Kupa.
A Molnárt a Termeszetfilm.hu vezetőjeként Tokajban érte a sokkoló látvány, amely megadta a PET Kupának a kezdő lökést.
„Parti fecskékről forgattunk, amikor elúszott a szemétsziget. Azt hittem, ilyen nincs. A helyiek persze nem csodálkoztak, minden évben látták ezt az áradáskor.”
Molnár szerint valóban igaz, hogy az intézményesített szemétszedés Magyarországon jobban meg van szervezve, mint Ukrajnában, de nincs értelme az ujjal mutogatásnak. „Abban a helyzetben én is kiönteném a házam mögé a szemetet, vagy önkormányzatként begyűjtve lerakatnám az ártérben Itt nem egyszerűen egyéni felelősségről van szó, a működőképes rendszer hiányzik. Ha tudunk, segítenünk kell. Jó érzés egy olyan országban élni, amelyik erre képes.”
Idén első alkalommal a PET Kupa már afféle előfutamot szervezett néhány résztvevővel, akik Huszttól kezdtek a szemétgyűjtésbe.
Új az idei kupa abban is, hogy hét országból álló csapata is van. Külön csapatot adott a JoinTisza. Az visszafogottan hippis nevű projekt egyébként a Duna Régió Stratégia része, a csoportot a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezte le a kupára, a szervezők kitartó megkereséseire. De nem csak a folyómenti országok vannak a csapatban - amelyik a szombat esti eredményhirdetés alapján a legtöbb hulladékot gyűjtötték össze, megelőzve egy hazai és egy kárpátaljai csapatot. Richard az Egyesült Államokból jött, most az USA berlini nagykövetségén dolgozik. "Nálunk államonként változik a pet-palackokkal kapcsolatos szabályozás, New Yorkban 20 centes betét van rajta. De nem nem újratöltik, hanem újra feldolgozzák, de a lényeg, hogy így kevesebből lesz hulladék. De van állam, ahol a helyzet hasonló, mint itt. A PET Kupának nyilván nem az az elsődleges célja, hogy összeszedjék a résztvevők az összes szemetet, hanem, hogy felhívja a figyelmet a problémára és ösztönözzön mindenkit a változtatásra egyéni és szabályozói szinten is."
Az Új-Delhiben lévő magyar nagykövetség kezdeményezésére még Indiából is jött résztvevő. Az Indiai Technológiai Intézet professzora, Predeep szerint ha mások is a méretek Indiában, a tiszai kezdeményezés még ott is hasznos lehet a környezettudatosság növelésére.
Egy pár Kijevből jött a WWF színeiben. Tatyjana elmondása szerint kifejezetten azért, hogy megnézzék, hogyan kell egy ilyen rendezvényt megszervezni, hogy hasonlót indítsanak Kárpátalján, esetleg Ukrajna más részein is.
„A műanyag remek dolog, megkönnyíti az életünket. A baj az egyszer használatos műanyagokkal van” - mondta Molnár. És bár egy egész iparág termeléséről van szó, azért a fogyasztók is tehetnek azért, hogy ebből kevesebb legyen. Nála például mindig van egy bögre, ha kávét vesz egy automatánál, benzinkúton, abba tölti. Az optimista elképzelés szerint az iparág majd követi a fogyasztói igényeket, bár én fogyasztóként ezt nem tapasztaltam: sosem kértem, hogy szűnjenek meg a betétes műanyagpalackok, azt sem, hogy futtassák fel a szénsavmentes ásványvizek Magyarországon legalábbis nem különösebben indokoltnak tűnő bizniszét, azt meg végképp nem, hogy hatos csomagokban a palackokat összezacskózzák. (Opció lehetne például a visszaváltható rekesz.)
„Legyen egy műanyagnak több élete” - egyénenként ennyit tehetünk és ezt célozza a PET Kupa is, amikor az eldobott hulladékokat nem csak összegyűjtik, de szelektálják is:
Az újrafelhasználás aránya a kupa alatt begyűjtött szemétnél 70 százalékos. „Hankó Gergely környezetmérnöknek nagy szerepe volt abban, hogy egyre profibban bánunk a hulladékkal, de még mindig lehetne nagyobb az újrafelhasználás aránya. Ebben egyébként Magyarország sem áll túl jól, még ha a begyűjtés rendszere jól is működik.” Molnárék most ahhoz keresnek partnereket a PET Kupa szervezői, hogy legyen, aki kenukat gyártana a begyűjtött műanyagból.
„Hálózatokban gondolkodunk, a kupa non-profit akció, nem az a célunk, hogy központosítva minél több feladatot magunkra vállaljunk” - mondta Molnár.
A kupa a kezdetek után a szervezéshez szükséges pénz harmadát-felét a változó nevű földművelésügyi minisztériumtól kapta – a termékdíjakkal idén már az újsütetű Technológiai és Innovációs minisztérium rendelkezik, pályázatra már ők adnak pénzt, remélhetőleg idén is – és a szponzoroktól, civil szervezetektől. De fontos segítséget adnak az önkormányzatok is, kedvezményes helyeket biztosítva a kempingekben. A kupán tucatnyi céges csapat van – idén húsz hajóval -, akik általában jóval a nevezési díjon felül is adnak pénzt, amit a szervezők teljes egészében visszaforgatnak.
Például a Petényire, a kupa központi hajójára ahová menet közben is át lehet pakolni az összegyűjtött szemetet. Ez egy pet-palackból összerakott katamarán, két tonna teherbírással. Kategóriájában a világon a legnagyobb – már ha létezik olyan kategória, hogy hulladékból összerakott „szemétevő szeméthajó”.
Egyelőre benzinmotorral hajtják, ehhez a Felső-Tisza-vidék Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig) adja az üzemanyagot. Mellesleg ez az állami cég az egyetlen, amelyik csapattal is jelen van a kupán minden évben.
Ha minden jól megy, jövőre napelemessé teszik, csak pénzkérdés, hogy ekkora súlyt hajtani képes napelemes motort kapjon a Petényi.
Természetesen öröm, hogy a Jándi-szigeten kevesebb volt a szemét, mint régebben, ebben nagy szerepük van a résztvevőknek, akik egyébként nagy megbecsülésnek örvendenek. Akármerre járnak, a helyi pultostól a tákosi, csarodai református templomokban túrát tartó helyi idegenvezetőkön át a polgármesterekig senki nem mulasztja el, hogy elmondja, milyen jó, hogy vannak, akik egy héten át a kényelmüket feladva, pénzt is áldozva megtisztítják a Tiszát. „Aki tisztítja a folyót, amelyik mellett élek, az minden tiszteletet megérdemel” - mondta Ábrán András, aki íjászmesterként adott órákat pusztai egyenesszarvú reflexíjakkal. (Piszok nehéz kihúzni, vagy legalábbis jól elengedni, de az országos bajnokságon negyedik Ábránnak 250 méterig is elmegy a nyila.)
De sajnos van még egy magyarázata annak, hogy néhol kevesebb a hulladék: a talán klímaváltozás miatt, most alacsonyabb a folyó vízállása, inkább kevésbé megemelkedve, mint hirtelen árral jön a folyó. Így vagy apránként hozza el az illegálisan lerakott hulladékot, vagy egyáltalán nem, így az ott gyűlik északabbra az ártérben, ahonnan egy nagyobb árral újabb szemétszigetek zúdulhatnak végig a folyón, ismét lehetőséget adva a PET Kupásoknak, hogy szemétszedési rekordot döntsenek.
(Borítókép: Lukácsi Kornél)