Jozef Roháč kedden a rendőrségen tett részletes vallomásában elismerte, hogy ő gyilkolta meg 1996-ban Prisztás Józsefet, nem pedig az a H. István, akit emiatt 2016-ban jogerősen elítélt a bíróság - tudta meg az Index.
Azt követően, hogy Jozef Roháč már több kihallgatásán utalt arra, hogy a Prisztás ügyben vallomást akar tenni, Rohacot végül ma hallgatta ki a Nemzeti Nyomozóiroda a Prisztás ügyben elrendelt perújítási eljárásban - értesült az Index.
Az Index a férfi ügyvédjétől, dr. Fülöp Tamástól úgy értesült, hogy Jozef Roháč a mai maratoni kihallgatásán beismerte:
1996 novemberében ő ölte meg Prisztás Józsefet, így az ezért elítélt H. István ártatlanul ül börtönben.
Elmondta, hogy tudomása szerint a megbízás az orosz-ukrán maffiától érkezett, de ezt csak attól a Jozef Hamalától tudja, aki a megbízást hozzá közvetítette. (Jozef Hamala már nem él, évekkel ezelőtt meggyilkolták.)
Roháč a közel nyolc órán át tartó kihallgatáson részletes vallomást tett, a nyomozók kérdéseire pontosan elmondta a gyilkosság részleteit - mondta az Indexnek dr. Fülöp Tamás.
Roháč szerint ezekben az ügyekben a bíróságok teljesen sötétben tapogatóznak, minden ügyben csak részigazságokat állapítanak meg igazságként.
Roháč szerint ugyanez történt a Fenyő gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében, ott sem sikerült az ítéletben az igazságot megtalálni. Ebbe már beletörődött - mondta az ügyvéd szerint Roháč -, de azt nem akarja, hogy bárki ártatlanul üljön évtizedes börtönbüntetést olyan bűncselekmény miatt, amit valójában ő követett el.
Roháč vallomása azért rendkívüli, mert a Prisztás-gyilkosságban már két évvel ezelőtt született jogerős ítélet. A Fővárosi Ítélőtábla 2016 tavaszán meghozott ítéletében Portik Tamást mint felbujtót 15 év fegyházra ítélte, és ugyanakkora büntetést kapott H. István, azaz Hatyi, aki az ítélet szerint lelőtte az éjszakai életben közismert vállalkozót. A jogerős bírósági ítélet szerint Portik egy ingatlan miatt keletkezett elszámolási vita miatt ölette meg Prisztást 1996. november 1-jén fényes nappal, az óbudai Ladik utcában.
Korábban Jozef Roháč a Hír TV Riasztás című műsorában üzente meg, hogy tudja, ki ölte meg Prisztást, és az nem a Hatyi nevű ember volt. Ezután Hatyi ügyvédje per-újrafelvételi kérelmet nyújtott be, ezt azonban először elutasította a Fővárosi Ítélőtábla. A kérelem ezért a Kúriához került, ott viszont engedélyezték az ügy újranyitását. Ezért tehetett most vallomást Roháč a rendőrségen.
Roháč vallomása azért is óriási jelentőségű, mert alvilági, de még rendőrségi körökben is kételkedtek abban, hogy valóban Hatyi volt a gyilkos. A kételkedők érvelése nem is volt alaptalan. Az ugyanis már a bírósági eljárás során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetlen, ma már nem élő szemtanú, aki látta elbiciklizni a gyilkost, nem nagydarab férfiként írta le a rendőröknek. Márpedig Hatyi a kilencvenes évek derekán kifejezetten nagydarab ember volt. Volt még egy szemtanú, F. Ferenc is, de neki a vallomása erősen megkérdőjelezhető: ő volt az az ember, aki az ítélet szerint elárulta Portiknak, hogy aznap hova mennek Prisztással együtt. F. Ferenc tartozott Prisztásnak, aki egyébként a barátja volt, így miután a vállalkozót megölték, már neki sem okozott többé gondot a tartozás rendezése.
F. Ferenc a nyomozás során tett vallomásában átlagos termetűnek írta le a gyilkost, de a rendőrség később ezt azért nem vette figyelembe, mert úgy volt vele, hogy a tanú szándékosan félre akarta ezzel vinni a nyomozást. Később, amikor F. Ferencet 2012-ben újra elővették a rendőrök, már bevallotta, hogy ő „csalta" az áldozatot Óbudára, méghozzá Portik kérésére. Aztán ezt a vallomást a bíróságon visszavonta, de később jött egy újabb csavar: még tartott a tárgyalás, amikor újabb vallomást tett a bíróságon, és azt állította, hogy csak azért vonta vissza a rendőrségi vallomását, mert a börtönben megfenyegették.
Érdekesség, hogy az ügy egyik koronatanúja, Radnai László tizennégy évvel ezelőtt már vallomást tett a rendőröknek, és elmondta azt, amit a Prisztás-gyilkosságról tud. Egykori betörőként, majd az ismert olajos céggel, az Energollal is üzletelő Conti-Car autókereskedés fejeként Radnai jól ismerte az ügy valamennyi szereplőjét. 2004-ben azért nyitotta ki a száját, mert a kecskeméti maffiaper néven elhíresült büntetőügyből, amelynek ő volt a főszereplője, vádalkuval szeretett volna kikerülni. Végül 12 évet kapott, azzal a kikötéssel, hogy nem szabadulhat idő előtt. De 2012-ben mégis kikerült a börtönből, akkor a rendőrség már belement az alkuba.
Radnai egyébként a vallomásában azt állította: tudomása szerint Prisztást Roháč ölte meg. Amikor egy újságíró ezzel 2014-ben szembesítette Roháčot, a szlovák gengszter így felelt: „Nevettem, amikor erről olvastam. Hiteltelen ez az ember. Bármit mondott volna azért, hogy kiengedjék a börtönből. A Prisztás-ügyben sem hitték el, amit összehordott. Hány ügyben akarják még a meséjét felhasználni?" (Radnairól az Index úgy tudja, hogy jelenleg tanúvédelmi programban van, alvilági körökben azt beszélik, külföldre költöztették.)
Egy hónappal azután, hogy Prisztást lelőtték, az alvilágban csak Cinóberként ismert Domák Ferenccel is végzett egy gyilkos, méghozzá ugyanazzal a módszerrel, ahogy Prisztással: nejlonzacskóba burkolt hangtompítós pisztollyal. A zacskóra azért volt szükség, hogy a kirepülő töltényhüvelyeket felfogja, és azok ne hulljanak a földre. Ez azért érdekes, mert korábban az ügyészség Roháčot vádolta Cinóber megölésével, de a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy valóban a szlovák férfi lett volna a gyilkos, és később az ügyészség is úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyíték ellene.
Prisztás József dúsgazdag vállalkozó hírében állt, az éjszakai életben is komoly neve volt. Sokan kedvelték. De nem csak alvilági figurákat ismert, és nem csak azok ismerték őt. Így például ismerőse volt a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György is.
Kárpáti a nyomozóknak azt állította, hogy Prisztásnak komoly konfliktusa volt ukrán gengszterekkel, akik szerinte súlyos pénzeket követeltek tőle. Kárpáti egyszer meg is kérdezte tőle, nem akar-e maga mellé testőröket fogadni, de Prisztás magabiztosan közölte vele, hogy nincs mitől tartania, elég nagy ember ő ahhoz, hogy ne merjenek hozzányúlni: „Én vagyok a Prisztás Józsi, minek nekem testőr?" Tény, hogy amikor a Ladik utcában agyonlőtték, akkor sem volt vele testőr.
Annyiban igaza volt Prisztásnak, hogy ő még az alvilág „szocialista" generációjához tartozott. A tekintélyét a hetvenes-nyolcvanas években megalapozó bűnözői generáció ahhoz szokott hozzá, hogy a vitás kérdéseket pofonokkal rendezik. Az, hogy valakit meggyilkolnak, ezt a bűnözői generációt valósággal sokkolta. Prisztás meggyilkolásának ezért szimbolikus jelentősége is volt.
Prisztásnak volt egy lánya. Ő és az áldozat édesanyja is csak aprópénzt kaptak a meggyilkolt vállalkozó milliárdos vagyonához képest. A gyilkosság után Prisztás legfőbb bizalmasa és barátja, H. István (aki nem azonos a gyilkosság miatt elítélt H. Istvánnal) összejött az áldozat korábbi élettársával. Prisztás lánya szerint a nő és apja egykori barátja nyomást gyakoroltak rá és becsapták, így apja milliárdos vagyona végül náluk landolt. Portik ezért is utalt a tárgyalás alatt többször arra, hogy nem neki, hanem H. Istvánnak állt érdekében eltenni láb alól a vállalkozót. Prisztás vagyonát egyébként 2-3 milliárdnyira becsülték, ez jórészt ingatlanokból állt. Emellett viszonylag sok készpénze is lehetett, mivel uzsorakölcsönökben is utazott.
Roháč mai vallomása kapcsán érdemes felidézni, hogy tavaly októberben az illetékes bíróság elutasította Portik Tamás perújítási kérelmét az Aranykéz utcai merénylettel kapcsolatban. Portikot tavaly tavasszal ítélték jogerősen 13 év fegyházra az Aranykéz utcai merénylet miatt, a robbantásban Boros Tamáson kívül ártatlanok is életüket vesztették. Portik ügyvédje a per-újrafelvételt akkor arra alapozta, hogy Roháč állítólag elmondta Portikról a börtönben: nem ő adta a megbízást, és meg is nevezte a valódi megbízót. Csakhogy hiába hallgatták meg a szlovák bérgyilkost, nem tudott pontos, ügydöntő bizonyítékkal szolgálni.
A kilencvenes évek hírhedt alvilági leszámoláshullámában a legtöbben Prisztás József lelövését emlegetik az első komolyabb esetként, noha hasonlóan brutális leszámolás egy évvel korábban is történt. 1995 nyarán a budapesti Zugligeti úton menyasszonya szeme láttára lőtte agyon valaki géppisztollyal Muskovics Gyulát. Az áldozat régi barátja-üzlettársa volt egyébként a Prisztás-gyilkosságban felbujtóként megvádolt Portik Tamásnak, a tököli fiatalkorúak börtönében együtt ültek. A máig felderítetlen gyilkossági ügy egyik érdekessége, hogy az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás – rendőröknek tett – vallomásában azt állította, hogy Muskovicsot Portik ölette meg.