Emberi csontok hevernek szanaszét a Dabason megépített hatalmas Krisztus-szobor tőszomszédságában. A telek tulajdonosa azt mondja: régóta folynak ásatások a területen, ahol egy régi temető volt, de a munkálatok félbemaradtak. Azt ígéri: ha ez zavarja mások érzékenységét, kerítést épít, hogy ne mehessenek oda a látogatók, de az ásatásokat folytatni szeretné.
Aki Dabason az ottani Aldi felé közelít, már messziről feltűnik neki a bevásárlóközpont mellett magasodó, legalább három emelet magas Krisztus-szobor. A tíz méter magas szobrot egy helyi egyesület emeltette adományokból és önkormányzati segítséggel. A szobor aljában most épül egy szentély.
A feltűnő szoborra sokan kíváncsiak. Megállnak, és körbejárják. Ezt tette az Index egyik olvasója is, de felháborítónak és kegyeletsértőnek tartja, amit a szobor közvetlen közelében tapasztalt:
A szobor alatti félkész szentély mögött egy félig feltárt, láthatóan sorsára hagyott, sok-sok ember maradványait tartalmazó tömegsír fekszik. Emberi csontok sokasága hever szanaszét a gödrökben, a bokrok alatt, csontok merednek ki a homokfalakból. Letakaratlanul, szabadon, emberi maradványok szerte a környéken.
Olvasónk képeket is küldött a helyszínről. Nem túlzott. Valóban emberi lábszárcsontok és koponyák lógnak ki a gödrök falából.
Ronga József, a szobor felállítását kezdeményező Áldos Hagyományőrző Kulturális Egyesület vezetője az Indexnek azt mondta: a csontokkal teli gödrök már nem az ő területükön állnak, ők csak a szobor és a szentély építésére kaptak ott helyet. Ők is végeztettek régészeti feltárást, hiszen ezen a területen korábban egy Árpád-kori templom és mellette egy temető állt. A feltárás során talált csontokat aztán vissza is temették. A szobor talapzatára ki is van írva: „Ezen a helyen vannak újratemetve az itt fellelt őseink földi maradványai.”
A szomszédos telek tulajdonosai azonban úgy látták, érdemes folytatni a régészeti feltárást. Ez azonban hetek óta félbeszakadt. Azóta állnak ott a nyitott gödrök, ami őket is zavarja. Ronga József ezért a terület egyik tulajdonosához irányított tovább minket.
„Ezen a területen tíz éve ásatások folynak. Amik itt láthatók, azok az ásatások szelvényárkai és tanúfalai. Aki az M0-s építkezése felé jár, az is bárhol láthat hasonló helyeket " – mondta a telek egyik tulajdonosa, Kosztolányi Gyula. A telektulajdonos saját bevallása szerint már eddig is sok millió forintot költött Dabas múltjának kutatására, ezek azonban néhány hete leálltak, mert nem talált megfelelő szakembereket a folytatáshoz. Mint mondta: ezek az árkok tavaszig biztosan nyitva maradnak, akkor tudják folytatni a munkát.
A szomszédos Jézus-szobor és a szentély megépítéséhez Kosztolányi Gyula és tulajdonostársai adták a telket az egyesületnek. Állítása szerint azonban míg a szobor építőit a jövő foglalkoztatja, őt viszont Dabas múltja érdekli. Ezen a területen egy Árpád-kori, majd később egy református templom állt. A templomdombra régóta temetkeztek, és a sírokat a történelmi időkben többször megbolygatták és kirabolták. A csontok mellett így is nagyon sok pénzérmét találtak már a helyszínen. Kosztolányi azt mondja: szeretnék végigvinni a kutatást. Az ásatásokon már elérték a legrégebbi szintet, a terület alja már fel van tárva. Ezek alapján Kosztolányi azt mondja: több arra utaló jel van, hogy Dabas nem 750 éves, hanem régebbi.
Kosztolányi elismerte: már a szobrot emelő egyesület is kérte, hogy takarja le vagy temesse be a csontokkal teli gödröket, de ő ezt nem teheti meg, mert azzal lelőhelyrongálást követne el. Kosztolányi szerint a problémát a szobor átadása okozta. Azóta jóval többen jönnek oda szétnézni, és az emberek keresztül-kasul sétálgatnak az amúgy még épülő szentély körül. „Hiába írtuk ki, hogy ez magánterület, és itt régészeti feltárás zajlik, ezt sokan nem veszik figyelembe." Néhány embert annyira nem zavarja a nyitott gödrök látványa, hogy magukkal is vittek már egy-egy emberi csontot vagy koponyát, amivel egyébként ők is lelőhelyrongálást követnek el.
„Megértem, hogy ezek a csontok egyesek érzékenységét sértik, úgyhogy, amint tehetem, fogok építeni egy kerítést, ami egyértelművé teszi, hogy ide tilos a belépés" – ígérte a telektulajdonos.
A dabasi Jézus-szobor egy ismert, rendkívül intenzív régészeti lelőhelyen, a dabasi középkori templom és templom körüli temető kellős közepére épült, írta a cikk megjelenése után Rácz Tibor Ákos, a területen folytatott ásatás vezetője. Az építés előtt az emlékmű helyén a törvényi kötelezettségnek megfelelően megelőző régészeti feltárást folytattak, és megtalálták a Zsigmond-kori templom alapjait, valamint egy korábbi, Árpád-kori templom maradványait. A gazdag emlékanyag (számtalan arany, aranyozott és ezüst ékszer, pénzek) miatt és a felmerülő szakmai kérdések tisztázására kutatási programot dolgoztak ki, és a dabasi önkormányzat segítségével kisebb szakaszokban folytatják a templom körüli temető feltárását.
A munkát nagyobbrészt önkéntesekkel végzik. Idén egy hónapot dolgoztak a területen, és lehetőségeik szerint ősszel vagy tavasszal folytatják a kutatást.
A szobrot látogatók most egy folyamatban lévő feltárást szemlélhetnek meg. A munka következő fázisában szakszerűen kibontják, dokumentálják és elcsomagolják az emberi maradványokat. A telektulajdonosok kérésének megfelelően a szakmai vizsgálat után ezeket a helyszínen újratemetik.
A középkori temetők jellegzetessége, hogy több száz éven keresztül szűk területen ástak újabb és újabb sírgödröket, ezáltal megbolygatva a korábbi temetkezéseket, míg a temető földje számtalan szórvány csonttal telt fel. A tanúfalak ezt a szituációt ábrázolják, de a tanúfalakat a munka folytatásáig vissza fogják takarni, írta Rácz Tibor Ákos régész.