A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a menekültügyi jogszabályváltozás nyomán nemrég új, barbár bánásmódot vezetett be az első fokon elutasított nagykorú menedékkérők egy csoportjával szemben: nem adnak nekik enni. Az ügy miatt a Magyar Helsinki Bizottság pár napja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mely a kérésnek helyt adva azonnal kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a menedékkérőkről. Csakhogy a BMH továbbra sem az emberséges arcát mutatja.
Július elsején lépett életbe a menekültügyi szabályozásnak az az új eleme, melynek lényege, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező biztonságos tranzitországon haladt át. Az új szabály miatt július közepén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a menekültügyi eljárásra vonatkozó uniós alapelvek szerint ilyen indokra hivatkozva nem lehet elutasítani egy menedékkérelmezőt.
A jogszabályváltozás a BMH-t is készületlenül érhette, július első tíz napjában a Helsinki Bizottság információi szerint egyáltalán nem fogadtak be menedékkérelmeket, a kérelmezők Szerbiában várakoztak. Július 10-én ismét megnyitották a tranzitzónát a menedékkérők előtt, de mivel Magyarország Szerbiát – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával ellentétben – biztonságos országnak tekinti, a kérelmeket ezen az alapon elutasították.
Az első ilyen hatósági döntéseket a múlt héten kézbesítették. A kérelmezők fellebbeztek, ám kiderült, hogy
a jogszabályváltozás szándékosan hiányos:
a parlamenti többség nem rendelkezett arról, hogy ha a BMH az új okra hivatkozva utasítja el a döntést, a fellebbezésnek halasztó hatálya lenne. (A szándékosság azért jelenthető ki, mert a menekültügyi törvény módosításakor a fellebbezés halasztó hatályára vonatkozó 53. § (6) pontja alatti felsorolásba nem került be az új elfogadhatatlansági okról szóló szakasz (51. § (2) f) is.)
Hiába nem záródott le tehát a családok menekültügyi eljárása, hiába nem lehet addig az uniós jog szerint a menedékkérőket kitoloncolni, és hiába bírálják sokszor felül a magyar bíróságok a menekültügyi hatóság döntéseit, a Helsinki Bizottság ügyfeleinek,
két afgán családnak az ügyét e ponttól a hatóság nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelte.
Ideiglenes lakóhelyükként a tranzitzónát jelölték ki. Erre a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet alapján van lehetőség (ami továbbra is érvényben van, hiába szűnt meg Magyarországon a tömeges bevándorlás). A BMH pedig úgy értelmezi a tranzitzóna idegenrendészeti szekcióját, hogy mivel az ott tartózkodó személyek ki lesznek toloncolva, és az amúgy sem börtön, hiszen szabadon elhagyható Szerbia felé,
nem köteles ellátást biztosítani az ott tartózkodóknak.
A tranzitzónában uralkodó embertelen állapotokról tavaly nyári cikkünkben olvashat részletesen.
E ponton megint eltér a magyar és a nemzetközi jog, ugyanis aki egy évet vagy másfelet töltött egy szerbiai táborban arra várva, hogy beadhassa a menedékkérelmét Magyarországon, nyilván nem akar visszamenni, amíg a menekültügyi eljárása jogerősen le nem zárult. A menedékkérőket az UNHCR szerint se lehet visszaküldeni (71. pont), és a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy a tranzitzóna egy fogvatartási helyszín, és nem várható el egy menedékkérőtől, hogy visszamenjen oda, ahol embertelen, megalázó bánásmódban részesülhet.
A hatóságok az afgán családok tagjai közül a kiskorú gyerekeknek adtak csak enni, és az egyik nőnek, aki szoptat. A férje, továbbá egy a 18-at épp betöltött fiú és az ő szülei nem kaptak élelmet, a gyerekeket és a nőt pedig az étkezésekhez átkísérik a zóna egy másik részébe, hogy
véletlenül se adhassanak az adagjukból a családtagjaiknak.
A felnőtteket a Helsinki Bizottság szerint arra biztatják, hogy inkább menjenek vissza Szerbiába. Minderről Somogyvári Zoltán, a Helsinki jogásza számolt be az Indexnek.
Az embertelen és teljesen jogszerűtlen bánásmód miatt augusztus 10-én reggel a jogvédő szervezet ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól, amely még aznap kötelezte Magyarországot, hogy biztosítsa a két család (a jogvédők csak az ügyfeleik ügyében jártak el) élelmezését. A bíróság közbenső intézkedésének dokumentumait a Helsinki Bizottság az Indexnek is elküldte. Szombaton már kaptak enni a családok, azóta pedig napi háromszori étkeznek.
Az érintettek között van két, a polgárháború elől menekülő, hadköteles korú szír menedékkérő is, akik szintén a Helsinki ügyfelei. Az afgán felnőttekhez hasonlóan pár napig ők is éheztek, de szombaton a hatóságok végre nekik is adtak enni. Minden jól is ment hétfő estig, kedd reggel azonban azt mondták nekik, hogy
ha enni akarnak, forduljanak ők is Strasbourghoz.
Az ügy jelenleg itt tart, a Helsinki Bizottság most azt kérte a strasbourgi bíróságtól: kötelezzék Magyarországot arra, hogy általában mindenki kapjon enni, aki ilyen helyzetbe kerül.
Szerdán kérdéseket küldtünk a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy
Amint a BMH válaszol, visszatérünk az ügyre.
Frissítés, 2018. augusztus 19., 16.22:
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Válasza
A Hivatal feladatainak ellátása során, így a kérelmezők és a befogadó intézményekben elhelyezettek ellátása kapcsán is a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jár el, kiemelt figyelmet szentelve a különleges bánásmódot igénylő személyek jogaira és a gyermekek mindenek felett álló érdekeire. A tranzitzónában elhelyezett kérelmezők ellátása a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a menekültügyi eljárás ideje alatt biztosított. Az idegenrendészeti eljárás során a kötelező tartózkodási hely kijelölése esetében az idegenrendészeti szabályozás nem rendelkezik az ellátásról.
A Hivatal minden esetben eleget tesz a bíróságok - így az Emberi Jogok Európai Bírósága - által hozott döntéseknek, és kivétel nélkül minden esetben intézkedik a bíróságok rendelkezéseiben foglaltak teljesítése iránt.
A menekültügyi és idegenrendészeti jogszabályok megfelelnek az európai uniós irányelvi rendelkezéseknek, így nem merülhet fel, hogy a Hivatal eljárása során akár a magyar, akár az uniós jogszabályokat megsértse.
(Borítókép: Németh Szilárd a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi fideszes alelnöke (b4) a röszkei tranzitzónában 2017. június 18-án. – fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)