Olyan vörös zászlókkal díszítették fel az augusztus 20-i állami ünnepen a Parlamentet, amelyen keresztek voltak. A dolog azért szúrt szemet, mert eddig - az állam és az egyház szétválasztásának elvét szigorúan követve - nem raktak ki semmilyen vallási jelképet állami intézményekre, például a törvényhozás épületére.

A főhomlokzat ablakából most két vörös zászlót lógattak ki, első ránézése Szent István zászlaját, ami persze nem is meglepő augusztus 20-án, István napján, amikor az államalapítást ünnepeljük. Szent István zászlaján azonban nincsen kereszt.

A Nemzetijelképek.hu oldal leírása szerint az államalapító király zászlajáról ugyan sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn, ám rekonstruálták a zászlót.

Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt.

Vagyis Szent István zászlajának csak a csúcsán szerepelt a kereszt, magán a lapon nem.

Megkérdeztük az állami ünnepséget szervező Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy ki döntött pontosan arról, hogy nézzen ki a díszítés, és hogy a zászlón legyen a kereszt; illetve azt is, mit üzentek ezzel a díszítéssel. A Kormányszóvivői Iroda szűkszavú indoklást küldött:

Magyarországon az Alaptörvény mondja ki a keresztény értékek védelmét.

Az alaptörvénybe júniusban került be a hetedik alkotmánymódosítással, hogy "minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme". Ezek szerint ez a kereszt kifüggesztését is magában foglalja.

Megkerestük a Parlamentet is, hogy volt-e beleszólásuk abba, milyen díszítés kerül az épületre augusztus 20-án. A sajtóiroda annyit választolt, hogy a programokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezte, így ők illetékesek a válaszokkal.

Borítókép: Kovács Tamás / MTI.