A Helsinki Bizottság sajtóközleménye szerint a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput”, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a pozitív változást, és azt írja, ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára.

Az éheztetésről itt írtunk. Az éhezőknek Iványi Gábor lelkész ételt akart vinni hétfőn, de nem engedték.

A Helsinki Bizottság az ügy hátteréről azt írta, a július 1-étől hatályba lépett új szabályok nyomán a bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. Számukra kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki. Márpedig nekik az idegenrendészeti szabályok alapján – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem jár étkezés.

Augusztus 8. óta egymás után hozták az elutasító döntéseket, és ennek következtében augusztus 21-ig nyolc embertől tagadták meg az élelmet, írják a civilek, hozzátéve: a hatóságok azt is megakadályozták, hogy az éhezők egyházi és civil szervezetek ételadományaihoz juthassanak, illetve étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt. A Helsinki Bizottság a nyolc ügyfelet képviselve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, a bíróság eddig mind a nyolc embernél elrendelte, hogy haladéktalanul kapjanak ételt.

A Helsinki szerint ez egy jogi kiskapu segítségével mostantól így is lesz, de szerintük ez még nem megnyugtató megoldás, a kormány tudatosan idézte elő azt a helyzetet, hogy a szabályos utat választó menedékkérők éheztek a tranzitzónákban, így kénytelenek legyenek visszamenni Szerbiába. A civilszervezet szerint a megoldás az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. "Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés", zárul a Helsinki közleménye.