• Tovább dolgozott volna Szél Bernadett-tel, de elfogadja a döntését, hogy lemond a társelnöki és a frakcióvezetői posztról. Az utódlásról később döntenek, de vállalja a frakcióvezetői posztot, ha megválasztják – mondta az Indexnek Keresztes László Lóránt.
• Az LMP társelnöke nem értett egyet azzal, hogy Szélt eltiltotta az etikai bizottság. Az eltiltottak rehabilitálására azonban jelenleg nincs eszköze.
• Alapvetően megváltoztatná az LMP szervezetét és több hatáskört adna a vezetőknek, éppen ezért alapvető alapszabály-módosításokat javasol majd.
• Az LMP a parlamenti választási kampányban szerinte politikai és kommunikációs hibákat követett el. A migráció kérdésében lehetett volna markánsabb.
• A kampányban az LMP-jelölteknek nem volt világos, mit kell tenniük. Szél és Hadházy Ákos a visszaléptetésekről sem dönthetett volna kongresszusi felhatalmazás nélkül.
• Az EP-kampányban a migráció lesz az LMP egyik fő témája.
• Az önkormányzati választáson pedig el tudja képzelni a szorosabb együttműködést a Jobbikkal, és bevonná ebbe a Momentumot is.
• Az LMP–Jobbik-együttműködés nem jelent jobboldali fordulatot. Szerinte a XXI. századi pártoknak össze kell fogniuk a NER legyőzése érdekében.

Ön lesz az új frakcióvezető Szél Bernadett után?

Kis frakciónk van, de többen is alkalmasak frakcióvezetőnek.

Többen is alkalmasak, de kérdés, hányan nincsenek eltiltva a tisztségektől, nem?

Az etikai bizottsági eltiltás csak a párttisztségekre vonatkozik, a frakcióvezetésre nem. Tehát az eltiltottak is jelölhetőek frakcióvezetőnek.

Nem lenne bohózatba illő, ha olyan frakcióvezetőt választana az LMP, akit a párt amúgy eltiltott a párttisztségektől?

Én a jogi helyzetet mondom: az alapszabályunk felsorolja, hogy az etikai bizottság eltiltása milyen tisztségekre vonatkozik. A frakció független, arra nem vonatkozik az etikai bizottság semmilyen döntése.

Akkor úgy teszem fel a kérdést: mi indokolja, hogy ne az egyetlen megmaradt társelnök legyen a frakcióvezető?

Ha a frakció engem kér fel, vállalni fogom. De ez teljes mértékben a frakció döntése.

Szél Bernadett lemondásáról mikor és hogyan szerzett tudomást?

Mielőtt Szél Bernadett szétküldte volna az azóta kiszivárgott levelet a tagoknak, fél nappal előbb elküldte az elnökségnek. Tehát előre tudtam, nem az újságból.

Marasztalta őt?

Együtt választottak meg minket társelnöknek május végén, együtt kezdtük meg a közös munkát. Eközben jöttek ezek az etikai bizottsági eltiltások. Ugyan nem volt rá semmilyen ráhatásom, de elmondtam közben is, hogy

nem értek egyet Szél Bernadett eltiltásával, mert óriási munkát végzett a kampányban, és minden döntését a céljaink elérése szempontjából hozta.

Ráadásul a kongresszus az összes döntése ismeretében választotta újra őt társelnöknek.

De ha ellenezte ezt a döntést, nem marasztalta Szélt, hogy együtt változtassanak a helyzeten?

Kettőnkre tartozik, mit beszéltünk, de annyit elmondok, hogy szerettem volna tovább együtt dolgozni vele. Persze elfogadom a döntését. Annak pedig örülök, hogy a pártban velünk marad, és többet fog foglalkozni a szívügyének tekintett zöld témákkal, többet találkozhat majd a választókkal.

Szél hagyott egy búcsúlevelet is, amelyben azt kérte, hogy „rehabilitálják” azokat, akiket az etikai bizottság elítélt. Előbb említette, hogy ön sem értett egyet az eljárásokkal. Tehát lesz rehabilitáció?

Ez azért izgalmas kérdés, mert most semmilyen eszköz nincs erre. De Bernadett írt arról is, és mi is sokat beszéltünk erről, miként kellene megváltoztatni az LMP struktúráját, hogy vezethetőbb legyen a párt. Amikor engem társelnökké választottak, letettem az asztalra egy tervet, és azóta csak eltökéltebb lettem:

az alapszabályunkat jelentős mértékben meg fogjuk változtatni. És ez akár lehetőséget adhat majd a pártnak a rehabilitációra.

Mit jelent ez az új struktúra pontosan? Szél Bernadett, de korábban Schiffer András is elég sok kritikával illette a pártszervezetet. Például Szél azt írta: életképtelen, hogy a döntési és a felelősségi jogkörök teljesen szét vannak választva, és hogy hátrányos a bázisdemokrácia. Tehát akkor ennek vége?

Nincs vége a bázisdemokráciának, de tisztázni kell a jogosultságokat és a felelősségeket. Az alapszabály-módosítás egyik része ezt célozza: vezethetőbbé tenni a pártot. Felfokozott politikai helyzetben, például kampányban több jogkört kell adni a vezetőknek. Egy párt kongresszusát nem lehet összehívni egy-két nap alatt, amikor gyorsan kell dönteni.

A másik nagyon fontos változás a szervezetről szól. Az LMP-nek jelenleg olyan területi szervezetei vannak, amelyek megyei alapon szerveződtek. Nekem régi célom, hogy ezt megváltoztassuk, választókerületek alapján szervezzük a pártot, és lehetővé tegyük az egyszerű alapszervezetek létrehozását is.

Attól, hogy bekerül az alapszabályba az alapszervezet, hogyan lesz több tag?

Nekünk több ezer olyan szimpatizánsunk van, aki érdeklődik, mivel foglalkozik az LMP. Megadjuk nekik a lehetőséget, hogy olyan kis közösségeket hozzanak létre, amelyek közös problémákkal foglalkoznak, közös javaslatokat tehetnek. Most nincs lehetőség arra, hogy helyben kis sejtek megalakulhassanak, márpedig az önkormányzati választások felé közeledve nincs is fontosabb.

Előbb említette, hogy több jogosultságot kapnak majd az LMP-s vezetők. Mondana egy példát erre?

Jelenleg, valljuk be, az LMP-társelnökök inkább kommunikátorok és döntés-előkészítők. Olykor több jogosultsága van a titkárnak, mint a társelnököknek. Nonszensz, hogy azok, akik az arcukat adják, képviselik a pártot, nem tudnak döntéseket hozni, mert például az elnökségi ülés összehívását sem tudják kiharcolni. Ezen változtatni kell. (Szél Bernadett említette a búcsúlevelében, hogy Sallai Róbert Benedek megakadályozta egy elnökségi ülés összehívását a hódmezővásárhelyi választás után – a szerk.)

A társelnöki rendszer marad Szél Bernadett távozása után?

Mindent megtehet a kongresszus, ha átírjuk az alapszabályt. De én magam szimpatizálok a társelnöki rendszerrel, tehát a társelnökség megtartása mellett fogok felszólalni.

És ki lesz a női társelnöke? Két hónapon belül meg kell választani.

Nem fogok neveket mondani.

Szűkítik a kört az etikai bizottsági eltiltások. Hányan jöhetnek egyáltalán szóba?

Vannak olyan volt országgyűlési képviselőink, önkormányzati képviselőink, tehetséges fiatal női politikusaink, akik alkalmasak lennének erre a feladatra.

Demeter Mártát már többen említették, ő nincs is eltiltva, hiszen csak nemrég lett párttag, őt elfogadná társelnöknek?

Demeter Márta is az alkalmas jelöltek között van, ahogy mások is. A döntést a kongresszus fogja meghozni.

Szél Bernadett célzott arra, hogy az LMP-nek el kell gondolkodnia azon, hogy a vezetőik sorra elmennek. Ön mennyi időt ad magának ezen a poszton?

Májusban másfél évre választottak meg, szeretném ezt a ciklust kitölteni, előbb soroltam, milyen fontos feladataink vannak párton belül, közben pedig jön az EP- és az önkormányzati választás.

Mielőtt a jövő kampányairól beszélnénk, kíváncsi lennék a véleményére a mögöttünk hagyott kampányról. Az LMP mit csinált jól, és miben hibázott?

Az ellenzék óriási vereséget szenvedett, amelynek fő oka az volt, hogy nem tudott igazi alternatívát és erőt mutatni. Túl sokan szavaztak a Fideszre azért, mert nem láttak más lehetőséget.

Ez a teljes ellenzék bűne, de emellett az LMP is követett el politikai és kommunikációs hibákat.

Már a kampányban is sürgettem, hogy a migráció kérdésében legyen markánsabb, egyértelműbb a párt álláspontja. Ez nem történt meg, pedig fontos szempont volt a választói döntésekben. Aztán elkezdődött az összefogásos játék, de ez nem jelentett alternatívát Orbán Viktor rendszerével szemben.

Az LMP is belement ebbe az összefogásos játékba végül. Jól döntöttek azok, akik visszaléptek az esélyesebb vagy esélyesebbnek gondolt ellenzéki jelöltek javára?

Eredményezett ez persze néhány mandátumot, de generálisan nem ez volt a jó megoldás.

Ön például Pécsen nem is lépett vissza Mellár Tamás javára, aki ennek ellenére vagy ezzel együtt nyert végül. Ha ön a társelnök, akkor mind a 106 választókerületben állva maradt volna az LMP-s jelölt?

Az LMP nagyon akarta a kormányváltást, és erre többféle politikai megoldás létezik. De ezeket a vitákat a kongresszuson kellett volna lefolytatni. Ugyanakkor senki nem készített arról előterjesztést a kongresszusnak, hogy hogyan és milyen szempontok alapján döntsünk a választókerületi koordinációkról.

Tehát Szél Bernadett és Hadházy Ákos hibázott, hogy nem kérdezte meg a kongresszust?

Mondom, senki nem készített elő ilyen előterjesztést. Azt tartottam volna helyesnek, ha összeül a kongresszus, és születik egy világos döntés, belemegyünk-e a koordinációba és kikkel, vagy kitartunk a 106-os indulás mellett.

De előbb éppen ön utalt arra, hogy nem lehet a kampány hevében egy-két nap alatt kongresszusokat összehívni.

Így van, de ez olyan súlyú döntés, amelyet széles körben kell megvitatni. Miután sem a Jobbik, sem az MSZP nem támogatta a teljes ellenzéki koordinációt, kongresszust kellett volna tartani. Ezzel szemben ment minden a maga útján.

Nem volt világos a jelölteknek sem, mit kell tenni.

Én például Pécsen rengeteg durva támadást kaptam, elsősorban a baloldaltól, hogy lépjek vissza. Miközben az eredmények éppen azt igazolják, hogy Fidesz-szavazókat tudtam megszólítani, elcsábítani, ami tehát végeredményben Mellár győzelmét, a Fidesz bukását segítette. Ezzel szemben a pécsi szocialisták gyomorforgató módon Fidesz-bérencnek neveztek, miközben ők is tudják, hogy elkötelezett Fidesz-ellenes vagyok.

Az LMP-vel kapcsolatban a kampány után is előkerült, hogy Fidesz-érdekeket szolgál, hogy a Fidesz irányítja. Ezt sokan megerősítve látták azután, hogy kiderült Schmidt Mária és Schmuck Erzsébet kampányfőnök telefonbeszélgetése. Ön hányszor beszélt Schmidt Máriával?

Soha nem beszéltem Schmidt Máriával. És semmi nem igaz abból, hogy a Fidesz irányítaná a pártot. De önmagában abszurd, hogy abból van botrány, hogy Schmuck Erzsébet beszélt valakivel. A kampányban engem meg balos vezetők hívtak fel, hogy lépjek vissza. Na? Ez irányítás? Meghallgattam, és magam döntöttem.

Jövőre két választás is lesz, az EP- és az önkormányzati, amelyen már pártvezetőként kell döntenie. Melyik aggasztja jobban?

Az önkormányzati választás sokkal nagyobb jelentőségű, mint az európai parlamenti. Az önkormányzatokban lehet ugyanis ellensúlyt képezni a jelenlegi kétharmados rezsimmel szemben. Az EP-választás is fontos, de kezelhetjük úgy, hogy mindenki megmérheti a saját támogatottságát.

Az LMP csak a saját támogatottságát méri? Terjed egy olyan pletyka, hogy elképzelhető akár Jobbik–LMP közös lista is.

Ez kevéssé reális. Nincs összefogási kényszer, nincs mögötte logika. És az EP-választás tétje éppen az, hogy a rendkívül fontos európai problémákkal kapcsolatban megjelenítsük az álláspontunkat, ez alapján pedig a választók a mi képviselőinknek adjanak mandátumot. Mindent meg fogok tenni, hogy a migráció kérdéséről és a migrációs válság megoldásáról beszéljünk. Rá akarunk mutatni arra, hogy a kormány csak a saját hatalmát akarja megszilárdítani a migrációról szóló kommunikációval. De a migrációs nyomás hosszú távú megszüntetéséről nem beszélnek.

Tehát az LMP kampányának középpontjában a migráció szerepel majd?

Határozottan ezt szeretném. Például hogy az ökopolitikai eszközökkel hogyan lehet csökkenteni a migrációs nyomást.

Az önkormányzati választáson lehet szorosabb országos együttműködés a Jobbikkal? A Népszavának már utalt egyfajta összefogásra a párttal.

Sok helyen elmondtam már, hogy tisztán láthatóvá kell tenni az igazi politikai törésvonalakat a magyar politikai életben, amelyek nem az ideológiák mentén húzódnak. A Fidesz például jobboldali konzervatív pártnak akarja mutatni magát, miközben bolsevik elven működő szocialista párt. A régi, baloldalinak tartott pártok, mint az MSZP és a DK, gazdasági liberális elveket képviselnek. De ők is belesimulnak a Fidesz által létrehozott NER-be, a Fidesz mindent meg is tesz, hogy megmaradjanak.

És itt vannak a másik oldalon a XXI. századi pártok, amelyek meg akarják haladni a NER-t, és képesek választ adni a mai kihívásokra: a Jobbik, az LMP és a Momentum. Nagy ideológiai szakadék van ezen pártok között.

Megjegyzem, az LMP és a Momentum között nagyobb az ideológiai távolság. Az LMP és a Jobbik között nagyobb az átfedés, hiszen mindkét párt globalizációkritikus, és az európai integráció lehetőségeit, az EU működési problémáit is hasonlóan ítéljük meg.

De megőrizve saját értékeinket és tiszteletben tartva az ideológiai különbséget, meg kell találni az együttműködés lehetőségét a XXI. századi pártoknak, hogy legyőzzük a NER-t. És erre az önkormányzati választás óriási lehetőséget ad, mert a városvezetési kérdéseknél az ideológiai viták megkerülhetőek.

Tehát el tudja képzelni, hogy a jövő őszi önkormányzati választásokon tömegével lesznek Jobbik–LMP-s polgármesterek és képviselőjelöltek?

Igen, és ebbe bevonnám a Momentumot is, adott esetben, ha világosabban látunk velük kapcsolatban. És elengedhetetlen a helyi hiteles emberekkel, civilekkel együttműködni. Úgy kell átvenni a fideszesektől a helyi hatalmat sok-sok városban, hogy oda ne engedjük vissza adott esetben a bukott szocialista politikusokat sem.

Itt szeretném hangsúlyozni, hogy sok tisztességesen dolgozó helyi szocialista és a DK-s politikus van, ott helyben meg lehet őket különböztetni, velük természetesen lehet együtt dolgozni. Nagy a felelősség tehát a XXI. századi pártokon, hogy megvalósítsák az együttműködést. És a kérdésére válaszolva:

igen, óriási lehetőséget látok akár az LMP–Jobbik-együttműködésben is.

Akadhat olyan LMP-s szimpatizáns vagy párttag, aki a szívéhez kap, ha ezt olvassa, hogy óriási lehetőség az LMP–Jobbik-együttműködés. A Jobbik szélsőséges múltjára tehát fátylat lehet borítani?

Az önkormányzati választáson helyi jelöltek indulnak. Itt kevésbé van lehetőség az ideológiai különbségeken merengeni. Ezért mondom, hogy van ebben lehetőség akkor, ha akad alkalmas jelölt. A Jobbik korábban valóban nem lehetett potenciális partner, de évek óta figyelhetjük a párt néppártosodását, és ez adja meg a lehetőségét az együttműködésnek. A Jobbik hitelesebbé válását segítheti az is, hogy Toroczkaiék és a többi szélsőséges távozott a pártból.

Az LMP és a Jobbik együttműködését nem úgy kell elképzelni, hogy összeadjuk a meglévő szavazóinkat. A két párt együtt alternatívát tud felmutatni, ami sok más szavazót is meg tud szólítani.

De az első számú feltétel, hogy helyben hiteles jelöltek legyenek, akiket mindenki tud támogatni.

Jobbikosokkal, például Sneider Tamás elnökkel már beszélt erről informálisan? Mit szóltak?

Nem szabad elkövetni azt a hibát, mint a parlamenti kampányban, hogy a nyilvánosság előtt egy országos kibeszélőshow induljon erről. Helyben keressük meg az együttműködést, teremtsük meg a kereteket, és utána álljunk elő, ha van mivel.

Amikor megválasztották az LMP társelnökének, néhányan azt mondták, jobboldali fordulat jön az LMP-ben. A Jobbikkal való együttműködés felvetése már ennek a része? Jön a jobboldali fordulat?

Nem. Nem találhat olyan nyilatkozatot tőlem, hogy én jobboldali lennék. Konzervatív és nemzeti elkötelezettségű vagyok, de nem jobboldali. Az LMP ökopolitikai párt, és az is marad.