Január után augusztus végén is megjelent egy cikk arról, hogy kamarába terelnék az újságírókat Magyarországon. Akkor és most is Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője lett beállítva főszereplőként, ötletgazdaként. Szöllősi most azt mondta az Atv.hu-nak, hogy a kamara kérdése folyamatosan napirenden van, mert „szakmánk fontos ügyéről van szó".

Megkérdeztük az Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló főszerkesztőt, hogy kitől kapta a megbízást a kamara koncepciójának kidolgozására, és hogy mitől függ, lesz-e kamara. Kérdésünkre Szöllősi azt válaszolta, hogy

semmilyen újdonsággal, konkrétummal nem tudok még szolgálni.

Az Atv.hu arról is írt, hogy az elmúlt hónapokban felgyorsultak az egyeztetések a kamara körül, belső fórumokon pedig L. Simon László fideszes képviselő, volt államtitkár is megtette a javaslatát. Próbáltuk megtudni a politikustól, hogy valóban tett-e javaslatot valakiknek az újságírói kamarával kapcsolatban, de nem szeretett volna a témában nyilatkozni.

Az mindenképpen újdonságnak számít, hogy már egy politikus neve, sőt esetleges javaslatai is előkerültek a sajtóban, ugyanis év elején még nagyon igyekeztek egy politikától független kezdeményezésnek beállítani az egészet. Most viszont már arról van szó, hogy az Atv.hu forrásai szerint ugyan nincs szükség alkotmánymódosításra a kamara létrehozásához, de a kétharmad minden törvényi változtatást képes biztosítani, amibe akár egy alaptörvény-módosítás is beletartozhat.

Emberek, akik nem hallottak róla

Bár az Atv.hu szerint az utóbbi időben felgyorsultak az egyeztetések, több, a NER politikai ügyeire jó látással bíró ember is azt mondta kérdésünkre, hogy csak a sajtóból tudnak az egészről.

• „Tusnádon kedélyesen beszélgettünk Gyurival, de nem került szóba kamara” – mondta a rendszer egy médiaközeli szereplője.
• „Nálunk nem volt ilyen egyeztetés" – zárta rövidre a kormány kommunikációs ügyeivel foglalkozó stáb egyik tagja.
• „Nyáron költségvetéssel foglalkoztak a képviselők, azóta nem volt frakcióülés, semmi ilyesmiről nem hallottam" – mondta egy fideszes parlamenti képviselő.
• „A stratégiai kabinet ülésein nem volt erről szó, az előző ciklus végén politikai egyeztető fórumon sem járt a kérdés, engem sem kerestek vele, pedig médiás kérdésekben többször megkérdezték a véleményem" – mondta a Miniszterelnökség egy korábbi munkatársa. Ez csak annyiból érdekes, hogy az első információk szerint már az előző ciklusban is szövögették a kamaráról szóló terveket.
• „Őszintén mondom: a világon semmit sem tudok a témáról" – ezt pedig már Orbán Viktor egyik közvetlen munkatársa mondta név nélkül lapunknak.

A fentiekből több dolog is következhet. Az biztosnak tűnik, hogy a NER-en belül vannak, akik szeretnék szabályozni az újságírószakmát, hogy egyáltalán ki mondhatja magát nagybetűs újságírónak, és ki nem. Hogy Szöllősi György ebben mennyire önálló szereplő, és van-e ehhez köze a miniszterelnöknek, az kérdés.

L. Simon megjelenése a történetben azért is izgalmas, mert annak a Schmidt Máriának az újságjánál (Figyelő) volt szerkesztőbizottsági tag, akiről jó ideje lehet hallani, hogy szeretné megregulázni a vele és Fidesszel szemben kritikus sajtótermékeket. Ők ketten tehát jó kapcsolatot ápolnak.

Egyelőre úgy néz ki, hogy nem eldöntött kérdés, hogy lesz-e ilyen kamara vagy sem, leginkább a közvéleményt szondázzák a kiszivárgott információkkal. Az viszont biztos, hogy a végső szót a hazai médiaügyekkel sokat foglalkozó miniszterelnök fogja kimondani.

Orbán is újságíró

Az először a Népszavában majd az Atv.hu-n megjelent információkat érdemes fenntartással kezelni, ugyanis hivatalosan senki sem adta a nevét hozzájuk. A Népszava cikkében az szerepelt, hogy beszéltek az „ötletgazdákkal”, de nem nevezték meg őket. Szöllősi és a Sportújságírók Szövetsége mellett állítólag a katolikus és a protestáns újságírók szövetsége is foglalkozik a kamarával, őket nem sikerült elérnünk.

Szöllősi januárban azt mondta a Népszavának, hogy meglátása szerint a külföldi laptulajdonosok az utóbbi években visszaéltek a helyzetükkel, ezért össze kell fognia a szakmának. Állítása szerint céljuk az érdekvédelem, valamint a szakmabeli viszonyok rendezése.

Utóbbit azzal érnék el, hogy országos médiumnál csak kamarai tagsággal rendelkező újságírók dolgozhatnának, a kamarai tagságot pedig bizonyos képzettséghez és szakmai tapasztalathoz kötnék. A kamarai tagság etikai normák elfogadásával járna, nyilván ennek megsértése retorziókat vonna maga után.

Olyan is előkerült, hogy a fontosabb sajtótájékoztatókra (pl. Orbánéra) csak kamarai tagok juthatnának be. Hogy ennek lenne-e értelme a gyakorlatban, és miben különbözne a mostani helyzettől, abba felesleges belemenni, ameddig az „ötletgazdák" nem állnak elő valamilyen konkrétummal.

Újságíró és újságíró megkülönböztetése azért is érdekes, mert Orbán Viktor a legutóbbi, április 10-i nemzetközi sajtótájékoztatóján a következőt mondta (itt 21 perc után) a közösségi médiára utalva:

Sajnálom, hogy ezt mondom, de ma már mindenki újságíróvá vált. Ilyen az élet.

Vagyis ezek szerint a miniszterelnök sem más, mint egy újságíró.

(Címlap- és borítókép: Szőllősi György és Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda)