A Horthy Miklós Emlékére Alapítvány és Kenderes fideszes vezetésű önkormányzata ökumenikus istentisztelettel, koszorúzással, fotókiállítással és tudományos konferenciával egybekötött emléknapot tartott a településen született Horthy Miklós volt kormányzó emlékére. A rendezvényen
Az eseményről a Szoljon.hu számolt be bővebben. Ebből kiderül, hogy
"1993-ban nagy szervezés előzte meg nagyapám, nagyanyám és Miklós bácsi temetését Kenderesen. Több mint 70 ezer ember tette tiszteletét és kísérte nagyszüleimet utolsó útjára" - mondta Horthy István, és hozzátette,
a kripta azóta is zarándokhely, évente több ezren látogatnak ide, hogy leróják kegyeletüket családtagjaim előtt. Jóleső érzés, hogy ennyien tisztelik és ápolják nagyszüleim örökségét.
Horthy István szerint ezt a tiszteletet mutatja az is, hogy most vasárnap ilyen sokan elmentek Kenderesre megemlékezni.
"Bízom benne, hogy ez évek múlásával egyre többen jönnek Kenderesre emlékezni a nagyszüleimre, édesanyámra, édesapámra, mert mondjanak bármit, én tudom, hogy ők szeretett nemzetükért, hazájukért éltek és dolgoztak"
- mondta Horthy István a Szolnok megyei lap beszámolója szerint.
Kenderes fideszes polgármestere elmondta, hogy a '93-as újratemetés óta az önkormányzat minden évben méltósággal emlékezik.
Az újratemetés kitörölhetetlen emlék mindannyiunk számára, minden általa épített, tervezett épület és létesítmény egyfajta szimbólum. Büszkék és hálásak vagyunk az általa teremtett értékekre, vállaljuk történelmünket és méltóképpen ápoljuk emléket kötelességből és az iránta érzett tiszteletből, de ugyanígy él bennünk Ilona asszony emléke is. Méltósággal és kegyelettel emlékezzünk a kormányzóra és családjára
- mondta a polgármester.
Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő pedig úgy fogalmazott, hogy jó lenne persze megválasztani az ideális történelmi kort és földrajzi helyet, ahová születünk, ahol élünk, de ez nem így működik sajnos:
Bizonyára békés kort és gazdag vidéket választanánk. A magyarság és Horthy Miklós számára a XX. század nem ilyen volt. Tele volt a megmaradásunkért folytatott harccal, vérrel, verejtékkel és óriási veszteségekkel. (...) A kormányzó is bizonyára gazdag, gyarapodó Magyarországról, a családja körében eltöltött, békés öregkorról álmodott a kenderesi vadgesztenyefák alatt. De a sors és a jó Isten más feladatot és sorsot szánt neki
- mondta a képviselő, ahogy azt is:
"Horthy Miklós egész életében a hazáját szolgálta, neveltetése, tehetsége és lehetőségei szerint"
A fideszes képviselő szerint a 20. század Magyarország egyik legtragikusabb évszázada volt:
Vesztettünk területet, melyeknek hiánya még most is fáj. Elvesztettünk több millió embert, akiket nem pótolhat senki és semmi. Háromszor taposták idegen katonák csizmái Magyarország földjét. (...) Ebben a korban embernek és magyarnak megmaradni nem volt könnyű feladat. Szem előtt tartva és tisztelve elődeink munkáját, őrizzük és erősítsük a magyar hazát, és ne feledjük el, hogy a Trianon utáni csonka Magyarország fennmaradása Horthy Miklósnak, Bethlen Istvánnak, Klebersberg Kúnónak és társainak köszönhető
- fogalmazott a képviselő.
A történelemtudományban ma már viszonylag széleskörű konszenzus van arról, hogy Horthy Miklós egy autoriter hajlamú, de meglehetősen befolyásolható politikus volt, aki egyedül a zsigeri forradalom-, demokrácia- és egyenlőségellenességében volt konzekvens a Magyarország élén eltöltött negyedszázad alatt. Horthy kormányzóként a magyar történelem legnagyobb katasztrófája, a több százezer ember életét követelő II. világháborús szerepvállalás egyik fő felelőse.
A magát nyíltan antiszemitának valló Horthy Miklós és az általa irányított rendszer már 1944 előtt is számos antiszemita törvényért, és a magyar hatóságok által elkövetett háborús bűnért tehető felelőssé. Horthy 1944 júliusában - 437 ezer ember deportálását követően - állíttatta le az auschwitzi transzportokat.
Ehhez képest Horthy Miklóst az Orbán-rendszer emlékezetpolitikája kiváló, erőskezű vezetőként igyekszik beállítani, az ország pusztulásában, a magyar holokausztban betöltött szerepét igyekszik kisebbíteni (elsősorban a nyilasokra és a németekre kenni). Horthy felmentését a kormánytöbbség 2011-ben az Alaptörvénybe is beleírta: eszerint a magyar állam nem (volt) felelős a zsidók sorsáért, mert az ország 1944. március 19-étől német megszállás alatt állt (a tömeges deportálások második hulláma 1944 júniusában kezdődött). Arról, hogy mit tudhatott 1941-ben a magyar állami vezetés a népirtásról, itt olvashat bővebben.
Horthyról maga Orbán Viktor is azt mondta róla tavaly, hogy
kivételes államférfiként szolgálta a nemzetet
A holokausztban betöltött szerepéről pedig nem értekezett. Viszont amikor Orbán pár héttel később Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel találkozott, akkor a magyar miniszterelnök – kerülve a nevesítést – leszögezte:
Magyarország kormánya egy korábbi időszakban hibát, sőt bűnt követett el, amikor nem védte meg saját polgárait.
Idei izraeli látogatásán pedig azt mondta, Magyarorsszágon "zéró tolerancia" van az antiszemitizmussal szemben.
Ehhez képest kormányközeli értelmiségiek egy csoportja – köztük Boross Péter volt miniszterelnökkel és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnökével - idén januárban emlékmisét szervezett Horthy születésének 150., illetve menye születésének 100. évfordulójára. Az emelékmise hírére és a nemzetközi holokauszt-emléknappal egybeeső időpontjára nemzetközi felháborodás tört ki, mire a szervezők lemondták az eseményt.
A kormánypárti politikusok részvételével történő legújabb Horthy-megemlékezéssel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a kormánynak és a Fidesznek is, de azokra egy hete nem kaptunk válaszokat.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.