A közéleti kérdésekről rendszeresen fontos vitákat tartó Eötvös Csoportról olyasmiket szoktunk írni, hogy a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömöríti, és bár a társaság ennél azért heterogénebb, olyan nagyot ezzel már nem lehet tévedni, amióta a konzervatív értelmiségi önmagában is szitokszóvá vált a kormánypárti agitprop osztályon. A vita egyik házigazdáját, az MTA Jogtudományi Intézetét korábban vezető Jakab Andrást speciel az Akadémiába beépült sorosista alvóügynökként leplezte le a nyáron az ilyesmire tartott sajtó, de a másik moderátor, Sólyom László is kvázi közellenségnek számít már egy ideje.

A volt köztársasági elnök éppen az Eötvös Csoport egyik korábbi rendezvényén mondta ki, hogy a CEU-törvény szerinte egyértelműen alkotmányellenes, most pedig a keresztény Magyarország alkotmányba emelt passzusa ellen emelt szót – a rendezvénynek helyt adó jezsuita Párbeszéd Házában.

Lehet-e Magyarországból indián rezervátumot csinálni, ahol a hagyományos keresztény értékek fennmaradnak? Szerintem nem lehet, még a vasfüggönyön is sok minden keresztül jött

– mondta a 2005-ben a Fidesz által felemelt, majd 2010-ben a Fidesz által ejtett ex-elnök, akiről egyébként köztudott, hogy hívő katolikus. A rendszerváltást meghatározó saját alkotmányos koncepciójához a mai napig ragaszkodó Sólyom ezúttal az idén júniusi alaptörvény-módosítást bírálta. Azt, amikor az antimigrációs pontok mellett alkotmányba foglalták, hogy „minden állami szervnek kötelessége védeni az ország keresztény kultúráját”.

„Az alaptörvény Magyarországot akarja megőrizni keresztény országnak. Valójában azonban a szekuláris status quo-t akarják megvédeni „a muszlim inváziótól”, a keresztény hithez ennek nincs köze” – fogalmazott Sólyom, aki szerint az a fő kérdés, hogy hogyan lehet valódi hit nélküli keresztény kultúra.

Az olyan, mint a zsidók nélküli antiszemitizmus vagy a migránsok nélküli migránsveszély. Hol itt a mag?

– tette fel a költői kérdést. „Nálunk még a nagycsaládok többsége is mozaikcsalád, az én gyerekem, a te gyereked és a mi gyerekünk. Ebben a társadalomban igen kevés valódi keresztény van, milyen értelemben beszélhetünk akkor keresztény kultúráról?” – és azokra a statisztikákra utalt, amelyek szerint még a magukat katolikusnak valló magyarok negyede sem hisz Istenben. A hajléktalanokat sújtó rendelkezés ugyanakkor jelent meg, amikor a keresztény kultúra védelméről szóló alkotmánymódosítás, ami eléggé önleleplező – tette hozzá Sólyom.

„Ha egy politikai erő a maga legitimációjára próbálja felhasználni a kereszténységet, az nem hitbéli buzgóság”  – mondta Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politológia tanszékének vezetője. Az egyetem volt dékánja azért árnyalta azt a képet, hogy az állam/egyház teljes elválasztása után most egy totális antiszekuláris politika érvényesülne. Azt hangsúlyozta, hogy a szekularizáció Európában már csődöt mondott abban az értelemben, hogy azt soha nem lehet következetesen végigvinni, és erre azt hozta példának, hogy a vasárnapi és a nagy egyházi ünnepek mindenhol állami szabadnapok is.

„Azt látjuk, hogy Magyar- vagy Lengyelországban az állam próbálja az egyház érdekeit védeni, sokszor még akkor is, ha az egyház ezt nem kéri, aztán az állam ezt a maga érdekében felhasználja” – erősítette meg Botos. „A kérdés, hogy jót vagy inkább rosszat tesz ez a paternalista állam, amikor védőernyőt akar nyújtani az egyháznak?”

Ha sokáig gipszben van a kéz, elsorvadhat.

A funkcióhalmozás egyre nagyobb függőséget jelent az államtól – tette hozzá Sólyom. De hogy az egyházban sem mindenki örül az állami segítségnek, az Török Csaba katolikus pap, teológus szavaiból is világos volt.

A katolikus iskolák tanárainak és diákjainak vajon hány százaléka hívő? Mitől katolikus akkor az intézmény? Ez az egyház nyakába kötött óriási kő, és közben úsznia kellene

– mondta, majd sorolta azokat a pontokat, ahol ugyan a magát keresztényinek valló politika az egyház támogatásáról beszél, pedig szerint azok az egyház érdekével vagy tanításával ellentétesek. „Én nagyon örülnék, ha a katolikus egyháznak lenne befolyása a magyar politikára, de ez nem nagyon van így. Az egyszázalékos adó szembemegy minden katolikus tanítással, mégis megszavazták keresztény politikusok. Az iskolai hitoktatást eredetileg a Püspöki Kar sem támogatta igazán, aztán menet közben a szöveg valahogy megváltozott. Az egyház kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy az egyházi házasságkötés állami elismerést kapjon, ez is szembemegy minden teológiai szemponttal, hiszen teljesen mást jelent a házasság az egyház nyelvén és az állami jogszabályokban.”

Török Csaba azt hangsúlyozta, hogy a Vatikán arra törekszik, hogy a politikával való érintkezés a lehető legminimálisabb legyen. „Ez a világegyházban alapvetés, tanultak abból, hogy már sokszor megégették magukat, de Magyarországon még nem nagyon jelent meg”. Vagy a legerősebb tőle:

Magukat katolikusnak valló politikusok a halálbüntetés ügyében úgy szólaltak meg, amiért Amerikában a püspöki kar fenékbe billentené, és eltiltanák a szentáldozástól. Ott ugyanis leszögezték, hogy katolikus politikus nem mehet szembe a katekizmussal. Nálunk meg valaki ilyen szövegekkel most tért át a katolikus hitre...

A pápát leliberálismarházó, demens vénemberező Bayert a Pázmány tanszékvezetője is szóba hozta. „Ferenc pápa kettős megítélése a politikai közbeszédben – mindenki tudja, hogy Bayer Zsoltra gondolok – mögött ott van az is, hogy hiába szeretnénk, ha a pápa úgy szólalna meg, ahogy esetleg nekünk tetszene. Tudomásul kell venni, hogy ez egy világegyház, ahol a hívek többsége már nem Európában él” – mondta Botos Máté.

Ferenc pápa írásait Sólyom László ajánlotta mindenki figyelmébe. „Óriási kommunikátor. Van abban valami, amit az ellenségei mondanak, hogy ő a legnagyobb televíziós prédikátor. A már túl nagy személyes népszerűsége azonban nem megy át az egyházra.” A volt köztársasági elnök egy vatikáni diplomatát idézett, aki szerint Ferencnek szinte nincs is kapcsolata a saját „kormányával”, csak pár emberrel konzultál, aztán mond valamit, ez pedig nagyon kockázatos. Sólyom ennek ellenére érezhetően nagy híve.

„Behozta az irgalmasságot és a lazaságot a római szigorral szemben. Ezt sokan árulásnak érzik. Ki a nép közé, ki a katolikus gettóból! Így jött az egész szegényekhez fordulás. Ez óriási változás. Nem tudja megoldani a világ minden problémáját, de megmutatja, hogyan kell a migránsokra vagy a hajléktalanokra gondolni, hogy a migráns és a hajléktalan is méltósággal rendelkező emberi személy. Ez Ferenc pápa üzenete. Ezt óriási szakadék választja el a politikai kereszténység kultúrájától” – fogalmazott.

El fog bukni az egyház, amiért a politika megpróbálja kiprivatizálni a maga céljaira a keresztény szimbólumokat? Botos Máté szerint nem.

A politika olyan mértékben van 2018-ban az életünkben, hogy mindenki megcsömörlött tőle. A politikusok megpróbálják kisajátítani a köztereket. Ne hagyjuk.

„A katolikus egyház pedig túléli ezeket a világi konstrukciókat, mert erre van kitalálva. A Római Birodalom elbukott, az egyház megmaradt, a Német-Római Birodalom is elbukott, de az egyház most is itt van.”

Nyitókép: Illyés Tibor/MTI

A cikket alább kommentelheti az Index Facebook-posztja alatt: