Csütörtökön – már sokadszorra – újra ítéletet hoztak a terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. ügyében:

Társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében találta bűnösnek a bíróság. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat.  A kapott időbe beleszámít az a három év, amit Ahmed H. eddig előzetesben töltött. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

A vádirat szerint 2015. szeptember 16-án a bevándorlók egy csoportja bedöntötte a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbált bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlók ellen a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, és visszaállította a kerítést.

Ahmed H.-t azzal vádolják, hogy a röszkei átkelőnél köveket dobált a rendőrökre, megafonba beszélt és így próbálta meg irányítani a menekülteket, a rendőröket pedig erőszakkal arra próbálta rávenni, hogy engedjék be a tömeget Magyarországra. Miután a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az átkelő kapuját, a szíriai férfi magyar területre lépett, és folytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül visszatért Szerbiába. Három nappal később a Terrorelhárítási Központ fogta el. 

A csütörtöki ítélet indoklásában a bíró azt mondta, bár a vádlott is felszólította a rendőröket a határ megnyitására, a tömeget nyugalomra intette, de igaz, később már a tömeggel együtt ő is erősebben lépett fel a határvédők ellen. Enyhítő körülmény az is, hogy már évek óta előzetesben van, a szíriai férfi nem beszéli a magyar nyelvet, családjától messze van, ami fokozza büntetésének nehézségét.

A férfit utoljára márciusban ítélték el megismételt első fokon, akkor hét év fegyházbüntetést kapott, és tíz évre kitiltották Magyarország területéről. 

A terror ebben az ügyben nem azt jelenti, amit a köznyelv ért rajta. A vád szerint Ahmed H. terrorcselekménye abban állt, hogy erőszakkal (kődobálással) próbált egy állami szervet (a rendőrséget) rávenni arra, hogy azt tegye, amit ő akar (a rendőrök engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget).  Tíz társát - köztük a vádlott férfi szüleit - egy párhuzamosan folyó ügyben tömegzavargás miatt bűnösnek találták. Heten letöltendő, hárman felfüggesztett börtönt kaptak, és változó hosszúságú időszakokra kiutasították őket Magyarországról.

Volt útlevele, szabadon bejöhetett volna

A terrorizmussal vádolt szír férfit két fekete maszkot viselő rendőr vezető száron kísérte a Szegedi Ítélőtábla szűkös tárgyalótermébe. Az ügyet hatalmas sajtóérdeklődés övezi már a kezdetektől.

A csütörtöki tárgyalást az ügyész kezdte perbeszédével. Többek között azt mondta,

• a vádlott mobiltelefonjából kinyert információkból nyilvánvaló, hogy a férfi tudta, határzárral fog találkozni Röszkénél. "Határozott szándéka" az volt, hogy családjával átjusson a határon, és Németországba menjen;
• bár mások rongálták meg a határzárat, az ügyész szerint a vádlott célja az volt, hogy a lezárt határt az ő akaratának megfelelően nyissák meg, hogy be tudjon jönni az EU területére, majd az elsők között be jogosulatlanul az országba;
• 2015-ben Röszkén a helyszíni felvételek szerint legalább 1 óra 10 percig ott állt a határkapunál, közben hatszor követ hajított a rendőrség felé, ezzel pedig az állami szervet kényszerítette valamire, ami már terrorcselekménynek minősül. Szerinte a kődobálás során nem puszta indulat, hanem egy konkrét cél vezérelte a vádlottat: a határ erőszakos megnyitása.

Az ügy előző ügyésze egy korábbi tárgyaláson azt is mondta,

Állításaival árnyalni akarta azt az ártatlan képet, amit a vádlott magáról festett. Többek között megemlítette, hogy

• lefoglalt telefonján több, az Iszlám Államhoz köthető anyagot találtak,
• a ciprusi hatóságok szerint a vádlott veszélyes vallási fanatikus, mivel több mecsetben is járt korábban,
• a kerítés mellől eltüntették a nőket és a gyerekeket, ami már arra utalt, hogy készültek a rendőrök ellenni fellépésre.

Az ügyész most súlyosbító büntetést kért a vádlottra, "aránytalanul enyhének" tartja a korábban kiszabott hét évnyi fegyházat.

Ezután a vádlott ügyvédje, dr. Bárándy Péter mondott perbeszédet. Azt mondta, az első fokú ítélet szerinte megalapozott. "Ez az ítélet szép", fogalmazott.

A védő csütörtöki perbeszéde nagyjából megegyezett egy korábbival. Ezekben azt mondta,

Azt is megjegyezte ezekben, hogy

• vajon mit jelent itt a kényszerítés? Szerinte Ahmed H. nem követelt semmit a rendőröktől, nem adott ultimátumot, amiket mondott - például, hogy "we want to go" és "five minutes" -, azok csak kifejezések. Márpedig ha nem fogalmazott meg követelést, akkor nem áll meg a terrorcselekmény Btk.-beli definíciója. Azzal is próbált érvelni, hogy ha ennyire szigorúan vesszük a terrorcselekmény fogalmát, akkor a focimeccs után a rendőrökkel kekeckedő ultrák is elkövetik azt. Bárándy azt kérte:

Ne bagatellizáljuk le a terror fogalmát egy utcai harcra.

• a menekültek vonulásakor a Röszkén kialakított határ volt az első ember alkotta akadály, amivel találkoztak, ez pedig nyilvánvalóan érzelmi felfokozódást okozott bennük, mert akkor találkoztak először azzal, hogy ők ott nem kívánatosak,
• szerinte Ahmed H. csak a rendőrökkel akart beszélni, és annyit akart elmondani, hogy több országon keresztül jöttek, és csak tovább akarnak menni. „Nem követeltem semmit. Határidőt nem szabtam, nyugtattam a tömeget. Valamit én is dobáltam, nem tudom, hogy mit, nagyon ideges voltam” – olvasta fel az ügyvéd a vádlott vallomását;
• felhívta a figyelmet az egyik rendőrtanú ellentmondásos vallomására, amiben a tanú azt mondta: "A vádlott hangadó volt, de az arcára nem emlékszem",
• a helyszíni felvételen szerinte tisztán látni, hogy a tömeget Ahmed H. visszafele hessegeti, nem pedig előrenyomulásra buzdítja,
• "szeretünk titeket; köztetek senki sem tud angolul?" - hallatszódik egy hangfelvételen az ügyvéd szerint Ahmed H. kérdése, amikor a röszkei helyszínen angolul akart beszélni a rendőrökkel. "Ennél nagyobb követelőzést én sem akarok hallani" - mondta erről a védő,
• szerinte egy drót átvágása legfeljebb rongálásnak minősülhet. Ha az egy országhatárt véd, akkor ugyan szóba jöhet a jogi vita, de nem akkor, ha annak a valakinek joga van belépni, márpedig Ahmed H.-nak van érvényes ciprusi útlevele.
• Ahmed H. ügyvédje sérelmezte, hogy a röszkei határátkelőnél szolgáló rendőrökön kívül semmilyen más tanút nem hallgattak meg az ügyben. Olyan újságírók és önkéntesek meghallgatását indítványozta, akik a határ szerb oldaláról látták a röszkei eseményeket, és akik az eddig megszólaló rendőrtanúk többségével ellentétben arról beszéltek volna, hogy a védence nem akart ártani a magyar államnak. Ezt a Szegedi Törvényszék bírája lényegében elutasította.

A védő szerint tehát a vád hivatalos személy elleni erőszak büntette, nem pedig terrorcselekmény. Ahmed H. jogosulatlanul sem léphette át a határt, mert volt ciprusi útlevele, így nem veszélyeztette volna Magyarországot azzal, hogy illegálisan tartózkodott volna ott. A bűncselekmény ebben a határ meg nem engedett átlépése a védő szerint. Bárándy a büntetés mérsékelését kérte a bíráktól.

Már három éve előzetesben

A csütörtöki tárgyaláson a vádlott is felszólalt az utolsó szó jogán. A terrorcselekménnyel vádolt  Ahmed H. pere 2016 áprilisában kezdődött meg , hét hónappal a röszkei összecsapások után. Az első tárgyaláson kiderült, nős, két kislánya van, kilenc osztályt végzett, szakképzettsége nincs, építési vállalkozása volt havi nettó 1000-1500 eurós jövedelemmel, összes tulajdona kimerült egy autóban, egy 3000 euró értékűre becsült Nissanban, és – ahogy mondta - „életében nem került még ilyen helyzetbe”, vagyis nem volt büntetve. 

A vádlott az egész tárgyalássorozat alatt ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, nem azért jött az országba, hogy problémát okozzon, és csak a családjának akart segíteni azzal, hogy csatlakozott hozzájuk a határnál. 

A férfi már-már sírásba forduló beszédét egy tolmács fordította a bíráknak.

Az utóbbi három évben elhagytam az otthonomat, és nem találkoztam a családommal, akik nagyon hiányoznak nekem. Tudom, hogy három éve nem cselekedtem helyesen, amikor megbántottam azokat a rendőröket. Sajnálom, hogy akkor dühös és frusztrált voltam. Elég nagy az a bűncselekmény, amivel vádolnak. A terrorizmust otthon jól ismerjük. Én távol állok az ilyenektől.

Egy korábbi tárgyaláson azt  is mondta, Németországba akarta eljuttatni a családját. Ciprusban otthagyta a munkáját és az ott lévő családját, hogy segítsen a többi családtagján.

 Szerettem volna, hogy a családom legálisan átjusson a határon, de erre nem volt lehetőségem. Nem azért mentünk a határhoz, hogy ott problémázzunk. A kultúrám és a vallásom sem erre buzdít. Nem tudom, miért történt ez velem."

Bár többször odament a kerítéshez, de nem azért, hogy megrongálja. Nem átmászott a kerítésen, hanem átment rajta, mert nyitva volt, és szerinte amikor a rendőrökkel beszélt, akkor mindig odatette a "please" (kérem) szót, ezzel pedig szerinte nem követett el bűncselekményt.

Ahmed H. tagadja, hogy bármilyen terrorszervezethez köze lenne. Az ORFK korábban közölte, hogy nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához, írták. Ahmed H. erről azt vallotta, "semmiféle radikális vallási csoporttal nem állok kapcsolatban." Azt is mondta, keresztény feleségére sem próbálta ráerőltetni az iszlám hitet, mindig békességre és barátságra törekedett.

Ahmed H. helyzetének iróniája, hogy ő a maga részéről legálisan bármikor bejöhetett volna Magyarországra. A felesége ciprusi, 2005 óta Cipruson élt, és bár az állampolgársága még nem volt meg, a papírjai rendben voltak, az Európai Unión belül tetszés szerint szabadon mozoghatott. Röszkére úgy került mégis, hogy a Szíriából csak később útnak indult családtagjainak próbált segíteni eljutni Németországba. Pénzével, nyelvismeretével csatlakozott hozzájuk a balkáni útvonalon.

A férfi korábban azt vallotta, hogy

• a tömegből kerestek angolul tudót, hogy beszéljen a rendőrökkel, erre vállalkozott,
• erőszak nélkül akartak továbbjutni Magyarországra,
• nem vett részt a kapu kinyitásában.

Amikor a kődobálásról kérdezték, először azt mondta, a kő véletlenül került a kezébe, és amikor lefújták gázspray-vel, összeesett, az meg véletlenül kicsúszott a kezéből. Majd azt is mondta, egy pakisztáni férfival keveredett konfliktusba, és igazából őfelé dobta a követ. Bevallotta, hogy ott volt az összecsapáskor, de nem "rosszfele" irányította a tömeget, hanem épp ellenkezőleg, nyugtatta őket, és bizonygatta, hogy szereti a rendőröket.

Vallomását támasztja alá a helyszínen készült felvétel is, ami az incidens napján történt a röszkei határátkelőnél, és amit korábban levetítettek a bíróságon.

• a vádlott valóban dobált köveket, de csak később, és nem bizonyítja semmi, hogy eltalálta volna a rendőröket
• beszél a megafonba a pajzsos rendőrök sorfala előtt,
• bal kezének mutatóujjával a rendőrök felé mutogat, de ekkor megszűnik a rendőrök dobálása, tehát ezzel éppen csitította a menekülteket,
• a zavargás elején nem ő, hanem egy zöld pólós férfi hergelte a menekülteket és mászott fel a kapura (ő nem állt bíróság elé). Ezt támasztja alá egy rendőr vallomása is, aki szerint egy zöld pólós férfi sebes tenyérrel biztosan az egyik hangadó volt a tömegben.

Az Amnesty International 2018. szeptember 18-án petíciót adott át az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének Ahmed H. ügyével kapcsolatban. Több mint 109 ezer aláírást gyűjtöttek össze mintegy 163 államból. A szignók közül ezer érkezett Magyarországról, a legtöbben Norvégiából és Hollandiából csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Az AI Magyarország szóvivője azt mondta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan, vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését, mondta.

A Fidesz szerint Ahmed H. a Soros-szervezetek embere

A kormánypárt üdvözölte a Szegedi Törvényszék első fokú ítéletét, amelyben tíz év fegyházra ítélték a szír férfit. A Fidesz akkor azt mondta, minden migránsnak tudnia kell, hogy aki be akar lépni hazánk területére, annak tiszteletben kell tartania Magyarország törvényeit és a magyar hatóságokat. Orbán Viktor is megszólalt az ügyben:

Magyarország nem Európa-ellenes, éppen ellenkezőleg: igazi európai álláspontot képviselünk, a valódi EU-s szerződést védjük. Nem a magyarok álláspontja változott meg. Brüsszel váltott gúnyát. Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyarok biztonsága. Ez elfogadhatatlan.

Ahmed H. a Soros-tervől szóló nemzeti konzultáció részévé is vált, annak 5. pontja róla szólt:

A szír férfi beperelte a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodát jó hírnév megsértése miatt. Ahmed H. azt kifogásolta, hogy ügyében még nem született jogerős ítélet. A felperes keresetét a bíróság idézés nélkül utasította el, mivel a keresetlevél nem tartalmazta a felperes lakóhelyét, sem a bírósághoz intézett határozott kereseti kérelmet.

A fordulatos ügyről részletesebben ebben a cikkben foglalkoztunk.