Áder János köztársasági elnök pénteken a debreceni Kratochvil Károly katonai középiskola diákjainak tartott előadást, és nem sok jóval kecsegtette a fiatalokat.
Nézzük sorban, mi vár ránk, illetve a katonanövendékekre majd. Például, csak úgy bevezetésként:
Áder hangsúlyozta, hogy Magyarországon a nyáron 33 napon keresztül folyamatos volt a hőhullám, amire korábban nem volt példa.
Az okok között megemlítette a népességnövekedést, amelyen belül külön szembetűnő a városi népesség növekedése, amivel együtt jár, hogy nő a fogyasztás, az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás.
Drámainak
nevezte a szén-dioxid-szint emelkedését, ami összefügg a földfelszíni hőmérséklet-növekedéssel, utóbbi - mint megjegyezte -, ha 2 Celsius fokkal emelkedik, annak
drámai
következményei lesznek.
Szemléltetésül felidézte: hárommillió évvel ezelőtt fordult elő, hogy a hőmérséklet 3 fokkal haladta meg a jelenlegit, s akkor - a legóvatosabb becslések szerint - 9 méterrel nőtt a tengerek vízszintje.
Beszélt arról is, hogy a népességnövekedést kétszeresen haladta meg a vízfelhasználás növekedése, miközben az édesvizek mennyisége ugyanannyi. A vízhiány 2050-re 40 százalékos lesz ahhoz képest, amennyire szükség lenne, "ebből súlyos konfliktusok származhatnak".
Áder János közlése szerint gyakoribbá válnak az áradások és az aszályok a világban, felgyorsul a víz körforgása (a hidrológiai ciklus), romlik az élelmiszer-termelés biztonsága, felgyorsul a tengerek savasodása; a jégtakaró olvadásával emelkedik a tengerszint, s mindezek következtében erősödnek a társadalmi konfliktusok. Utóbbira példaként említette a szíriai háborút, amit 3 éves aszály előzött meg, hozzájárulva a tömeges migrációhoz.
Az államfő szavai szerint a klímaváltozás veszélyezteti a stabilitást, növekednek a természeti katasztrófák okozta károk, az egészségügyi kockázatok:
A megoldások között sorolta fel a köztárasági elnök a "körforgásos gazdaság" térnyerését, ami azt jelenti, hogy amit eddig hulladékként kezeltek, arra újrahasznosítható erőforrásként kell tekinteni. Ennek során előadásában számos ígéretes magyar találmányt is megemlített.
Áder János a rendhagyó tanórán - amelyen a debreceni katonai középiskola csehországi testvérintézményének diákküldöttei is részt vettek - kérdésre válaszolva "óriási felelőtlenségnek" nevezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a fosszilis energia (szén, olaj) kitermelésének javára lazították a környezetvédelmi előírásokat.
Ezzel összefüggésben megjegyezte: "nem biztos, hogy aki a legnagyobb kárt okozta, az lesz a legnagyobb elszenvedője, de (az intézkedések) társadalmi kárát meg kell fizetnie mindenkinek".
Ugyanakkor "nem reménytelen" a helyzet: 2016 volt az első év, amikor a megújuló energiába már többet fektettek, mint a fosszilisba, s ez a tendencia azóta is folytatódik - mondta Áder János Debrecenben, a Klímaforradalom - kihívások és megoldások címmel tartott előadásán.