A magyar szavazók többsége igennel szavazott volna a Sargentini-jelentésre, és szintén többségben vannak, akik szerint az EU-nak be kell avatkoznia, ha Magyarországon sérülnek a demokratikus normák – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.
A magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetét kritizáló Sargentini-jelentést szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament, amely ezzel a következő szintre léptette a Magyarország ellen zajló hetes cikkes eljárást.
A válaszadók 72 százaléka hallott a jelentésről, és az a körüli vitával is képben van valamennyire. A többség, 44 százalék meg is szavazta volna, míg 33 százalék nem. Nem meglepő módon csak a Fidesz-szavazók között maradtak alul a megszavazáspártiak, közülük csak 8 százalék nyomott volna igent, míg 80 nemet.
A megkérdezettek enyhe többsége, 44 százalék úgy gondolja, hogy "ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor, az ezt észrevételező jelentést a magyar EP-képviselőknek meg kell szavazniuk". Csak a Fidesz-szavazók és a szakmunkások körében vannak többségben, akik nem értenek ezzel egyet. Értelemszerűen az ellenzékiek és diplomások körében támogatják legtöbben a jelentést, de érdekesség, hogy a Jobbik-szavazók 38 százaléka nem tudott állást foglalni a kérdésben.
51 százalék szerint a magyar kormányt, és csak 28 százalék szerint Magyarországot. Figyelemre méltó, hogy a Jobbik szavazói hajlanak legkevésbé arra, hogy a jelentés a kormány ellen szólt (38 százalék), míg a Fidesz szavazói megosztottak (41-41 százalék).
A legtöbben, 46 százalék úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU-tagország esetében "elsősorban az ország belügye, de az EU-ra is tartozik". 31 százalék szerint ez "teljesen az ország belügye", míg 14 százalék szerint "EU-tagország esetén az EU-re is teljes mértékben tartozik". Csak a Fidesz-szavazók többsége gondolja, hogy kizárólag belügyről van szó, közöttük 50 százalék van ezen az állásponton.
Kétharmados többsége, 66 százaléka van annak a véleménynek, hogy anyagi érdekünk az EU-hoz tartozni, de ettől még az értékrendünket nem kell az EU-hoz igazítani. Bár ebben pártonként változó az arány, abban szinte mindenki egyetért, hogy "attól még, hogy kétharmaddal választottak meg egy kormányt, nem tehet meg akármit, számon lehet kérni a tetteit." Összességében 89 százalék gondolkodik így, a fideszesek körében pedig 90.
Abban viszont megint csak eltér a Fidesz-szavazók véleménye, hogy "a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak be kell-e avatkoznia." A teljes társadalom szintjén 52 százalék támogatja a beavatkozást, 42 százalék ellene van; ugyanez a fideszes táborban 24 és 68 százalék.
A Publicus Inézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvélemény-kutatást a jelentés hazai megítéléséről a választókorú magyarok körében. A reprezentatív felméréshez 1001 főt kérdeztek meg telefonon szeptember 12. és 19. között.