Már a kommunista rendszerben is a hírszerzésnél dolgozott, az első Orbán-kormány idején pedig a bonni magyar nagykövetség első beosztottjaként épített ki jó kapcsolatokat a fideszesekkel, különösen Kövér Lászlóval az a Czukor József, aki most az Információs Hivatal, azaz a hírszerzés élére kerül.

Czukor kinevezését a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is támogatta. Mirkóczki Ádám, bizottság jobbikos elnöke elmondta: a kormánypárti képviselők igennel szavaztak, ő maga és a szocialista Molnár Zsolt tartózkodott, és egy nem szavazat volt. Szél Bernadett szavazott nemmel. Az LMP-s politikus az ülés után azt mondta: a tanácskozás napirendjét sem szavazta meg, mert azt tartotta volna inkább fontosnak, hogy a letelepedési kötvények ügyéről tájékozódjanak.

Halász János, a testület fideszes alelnöke azt mondta: Czukor József, aki titkosszolgálati múlttal rendelkezik, és emellett ljubljanai, berlini nagykövet is volt korábban, felkészült, rátermett, elkötelezett ember, ezért alkalmasnak tartják a főigazgatói posztra. 

Az elődjével szemben már bizalmatlanok voltak

Az előző ciklusban a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alatt működő IH-t Pásztor István vezette korábban, ő az Egyesült Államokban, diplomáciai vonalon folytathatja majd a karrierjét. Arról, hogy Pásztornak miért kellett mennie, több pletyka is kering hírszerzői körökben. A legvadabb elméletek szerint más vezetők mellett neki is tudomása volt arról, hogy egy IH-s vezető a kelleténél jobb kapcsolatokat ápol a "hasonszőrű" amerikaiakkal, mégsem lépett ez ügyben semmit, de az is lehet, hogy ezt a kapcsolatot csak a kormány paranoiára hajlamos tagjai vizionálták. Ennél életszerűbb magyarázat, hogy Lázár távozásával Pásztornak is szükségszerűen mennie kellett. 

Czukor kinevezése annyiban érdekes, hogy külügyi berkekben köztudomású: nincs túl jó viszonyban a külügyi tárcát vezető Szijjártó Péterrel. Ez annyiban fontos lehet, hogy az Információs Hivatal a külügyi tárca alá került. Mi több, az előző főigazgatót, Pásztort a hírek szerint éppen Szijjártó rúgatta ki Orbánnal, miután a hírszerzés a tárca felügyelete alá került. Könnyen lehet azonban, hogy Czukor munkáját érdemben nem befolyásolja majd az, milyen a viszonya Szijjártóval, mivel a minisztert kevésbé érdekli a "sötét diplomácia", azaz a hírszerzés, így nem valószínű, hogy kereszteznék egymás útjait. 

Egy megbízható káder

Az biztos, hogy az IH-t mostantól egy olyan vezető fogja irányítani, aki már a kommunista rendszerben is hírszerzőként dolgozott, ráadásul Orbán Viktor bizalmát is élvezi. Czukor József életéről ebben a portrécikkünkben írtunk részletesen, néhány fontosabb részlet:  

• a kommunista hírszerzésnél, azaz a III/I-nél Czukor a német kereszténydemokratákkal, azaz a CDU-val foglalkozott kiemeltebben;
• 1993-ban is a hírszerzéshez tért vissza, amit ekkor már nem III/I-nek, hanem Információs Hivatalnak neveztek – bár a hivatalos életrajza szerint 1993 és 1997 között a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője volt.  
• 1997-ben viszont visszatért Bonnba, ahol Balázs Péter későbbi külügyminiszter mellett dolgozott mint első beosztott. 
• Ha nem is látványosan, de Czukor még első beosztottként, de már az első Orbán-kormány idején jó kapcsolatokat építhetett ki a fideszes vezetőkkel, elsősorban Kövér Lászlóval, aki tárca nélküli miniszterként 1998 és 2002 között a polgári titkosszolgálatokat, így az IH-t is felügyelte. 
• 2002-ben a Medgyessy-kormány őt nevezte ki az IH élére. Ott két évig volt.
• Később nagyköveti karriert futott be, a Bajnai-kabinet alatt szakállamtitkár lett.
• A második-Orbán kormány hivatalba lépése után berlini nagykövet lett, mígnem 2015-ben a Miniszterelnökség állományába került, hogy Orbán Viktornak adjon külpolitikai tanácsokat. 

Beleállt Orbán konfrontatív külpolitikájába

Arról, hogy Czukor mennyire jó hírszerző, megoszlanak a vélemények, mindenesetre tény, hogy már vezette az IH-t. Akkori bukásához az vezetett, hogy 2004-ben az MSZP-s Vadai Ágnes azt állította, hogy az (első) Orbán-kormánynak nem fűződött érdeke ahhoz, hogy kivizsgálja a magyar szélsőjobboldal és az iraki Szaddám-rezsim közti politikai és pénzügyi kapcsolatot. Úgy tudjuk, ez volt az egyik legjelentősebb ügy, amelynél a szolgálatokat felügyelő akkori szocialista államtitkár felismerte, hogy Czukor jóval lojálisabb a Fideszhez, mint a kormányzathoz. Czukor támogatók nélkül maradt, hiszen a társszolgálatok vezetői is fúrták, innen már egyenes út vezetett a leváltásához.

Amikor a második Orbán-kormány idején berlini nagykövet lett, a kormányfő elégedett lehetett a teljesítményével. Nagykövetként beleállt Orbán konfrontatív külpolitikájába és lojális volt a kormányzathoz. Az általa vezetett nagykövetség többször akcióba is lendült. 2014 őszén például a romagyilkosságok tárgyalásairól készült film vetítésén bukkant fel Prőhle Gergely helyettes államtitkár társaságában, aki aztán vitába is keveredett a szervezőkkel. Máskor Czukor a Süddeutsche Zeitungnak írt olvasói levélben védte meg Orbán menekültpolitikáját. 

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) fogadja Meir Ben-Sabatot Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadóját (elöl b) az Országházban 2018. június 27-én. A kormányfő mellett Czukor József miniszterelnöki főtanácsadó (b4). Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI