Ismét számos oldalon, köztük Facebook-megosztásokban tűnik fel egy egy évvel ezelőtt már hivatalosan cáfolt lánclevél. A hoax azt állítja, hogy Magyarországon bizonyos gyógyszereket és ellátásokat a 75 év felettieknek már nem finanszíroz az egészségbiztosító.
Rögtön a levél első mondata gyanús lehet, hiszen azt írja: "2018. 09.12-én az országgyűlés által elfogadásra került a legújabb rendelet, ami bizonyos ellátások, kezelések és műtétek igénybevételének a felső korhatárát szabályozza." Erről annyit, hogy szeptember 12-én még nem is ülésezett a parlament.
Az őszi ülésszak csak szeptember 17-én kezdődött. Ezen az ülésen az ügyrendről, az interpellációkról, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságáról, a Bethlen Gábor Alapról, az agrárgazdaság 2016. évi helyzetéről, a Gazdasági Versenyhivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szavaztak, de semmilyen egészségügyi tárgyú jogszabályt nem fogadtak el.
A levél teljesen alaptalanul állítja, hogy az állítólagos új szabályozás értelmében 75 év felett nem járnak a legmodernebb és egyben legköltségesebb életmentő terápiák. A szöveg szerint négy onkológiai terápiás területen (prosztatadaganat, onkohematológia, tüdődaganat, végbéldaganat, hasnyálmirigyrák) 15 új, innovatív gyógyszer segíti a betegek gyógyulását, de "ez az eljárás annyira költséges, hogy 2018.09-15-től kizárólag 75 év alattiaknál alkalmazhatják majd a kórházak".
Ezeket az állításokat már 2017-ben tételesen cáfolta a Magyar Időknek az OEP utódját, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) vezető Kiss Zsolt. Kiss azt mondta: egyetlen kezelésnél, gyógyszernél vagy gyógyeszköznél sem alkalmaz életkoralapú finanszírozási korlátot az egészségbiztosító. Vannak viszont olyan gyógyszerek, amelyeknél szakmai korlátozások vannak érvényben az időskorú betegeknél, mert az idősebbek körében gyakoribb a rosszabb egészségi állapot, több krónikus betegség is fennáll, és az idősebb szervezet nem úgy reagál a rákgyógyszerekre, mint a fiatalabb.
A hoaxban foglalt állítások egy része már akkor is a 168 óra 2017. április 27-én megjelent cikkének elferdítésén alapszik. A Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár gyógyulás? című cikk azt írta: ugyan Magyarországon is elérhetővé váltak a legújabb onkológiai szerek, de két tüdődaganat elleni hatóanyagnál a 75 év felettieknek nem támogatja az egészségbiztosító a legmodernebb terápiát. A cikk szerint azonban ennek oka elsősorban az, hogy a gyógyszerek hatását az időskorú betegeknél csak korlátozottan vizsgálták, így nem kiszámítható a hatásuk a 75 év felettieknél.
A cikkben onkológus, bioetikus, egészségügyi közgazdász is megszólal, és elsősorban azt a kérdést feszegetik, hogy egyformán értékesnek tekinti-e a magyar egészségügy egy 30 éves és egy 75 éves ember életét. Semmiképpen nem etikus csak a kor szerint megkülönböztetést alkalmazni a terápiáknál, mondják többen. Egy onkológus ehhez azt teszi hozzá, hogy elfogadhatatlan csupán az életkorhoz kötni az alkalmazási kört, ugyanis egy gyenge állapotú 65 éves betegnél kisebb eséllyel lesz hatékony a kemoterápia, mint egy fitt 76 évesnél. A szakértők ugyanakkor utalnak arra, hogy rejtett módon előfordulhat kor szerinti diszkrimináció az egészségügyben: előfordul, hogy egy idős embert hosszabb ideig várakoztatnak, kevéssé alaposan vizsgálnak ki, súlyosabb esetben pedig hamarabb lemondanak róla az orvosok.
Arról azonban nincs szó, hogy bármilyen rendelet vagy jogszabály ellátatlanul küldené a halálba a 75 évnél idősebb betegeket. Ettől függetlenül a magyar egészségügyben is komoly dilemmákat okoz a beteg, a betegség és a gyógyulás költségének bonyolult viszonya. Mennyi pénzt költsön az állam egy gyógyíthatatlan beteg életének 1-2 hónappal való meghosszabbítására, vagy ezt a pénzt kapja inkább egy másik beteg, akinél nagyobb az esély a gyógyulásra, állapota tartós javítására vagy aktív hétköznapjai visszaállítására?
Ma már sok ritka betegségre, daganatos kórképre van hatékony gyógyszer, amelyek ha nem is hoznak teljes gyógyulást, képesek kordában tartani a betegséget vagy hónapokkal-évekkel tudják meghosszabbítani az emberi életet. Ezek a gyógyszerek azonban általában nagyon drágák, van olyan, amelynek a havi adagja több millió forintba kerül.
A betegek ezekhez a készítményekhez egy bürokratikus eljárás során, egyéni méltányossági kérelem alapján kaphatnak támogatást a NEAK-tól. A kérelmek elbírálásánál számos szempontot vesznek figyelembe, és szakértői csoport vizsgálja meg a beadott orvosi dokumentációt. A drága gyógyszereknél azt is vizsgálják, milyen egészségnyereség várható a gyógyszer alkalmazásától. Ha nincs esély a beteg gyógyulására vagy életének jelentős meghosszabbítására, és az erős gyógyszer esetleg még rontana is az állapotán, az egészségbiztosító nem támogatja a kérelmet.
A 168 óra cikke szerint a gyógyítás költségének és eredményének számszerűsítésekor az egy főre jutó GDP kétszerese az a határ, ameddig egy-egy új gyógyszer költséghatékonynak tekinthető. Ez a probléma egyáltalán nem csak az időseket érinti. Nemrég írtunk az izmok sorvadásával járó, ritka SMA betegségről. Bár már Magyarországon is elérhető egy új gyógyszer, ami javítani is tud a betegek állapotán, de a magyar egészségbiztosító ezt más uniós országokkal ellentétben csak gyerekek esetén támogatja, a fiatal felnőtteknél nem. A NEAK itt is arra hivatkozott, hogy felnőttek esetén nincsenek meggyőző klinikai vizsgálatok a betegenként évente 90-190 millió forintba kerülő kezelés hatékonyságára.
Sok rosszat el lehet mondani a magyar egészségügyről, de azt nem, hogy az időseket hátrányos megkülönböztetésben részesítené. Az állami egészségügyi kiadások nagyobb része értelemszerűen az idősebb korosztályra megy el. 2015-ös adatok szerint a hatvanévesnél idősebb korosztály csak az ellátásra jogosultak 26 százalékát tette ki, viszont 97 százalékuk vett igénybe valamilyen orvosi ellátást. A z egészségbiztosító így az éves kiadásainak közel 55 százalékát erre a korosztályra fordította.