A Századvég szerkesztőségének leváltását Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője hozta szóba a parlamentben napirend előtt. Mellár azzal szembesítette a kormányt, hogy szerinte láthatóan "elindult a leszámolás a konzervatív sajtóval szemben".

A Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnése, a HírTV és a Mandiner "átállítása után" ugyanis a Századvég szerkesztőségét bocsátották el pár nappal ezelőtt. Mellár felidézte, amiről mi is írtunk, hogy a Századvég főszerkesztőjének és a többi munkatársnak azért kellett távoznia, mert megjelent a legutóbbi számban Bod Péter Ákos "Bérek, profitok és járadékok harca — magyar szemmel" című írása.

Ebben a volt jegybankelnök, ipari és kereskedelmi miniszter arról írt, hogy Magyarországon a járadékvadászat patrióta ideológiával zajlik: szerinte 2010 óta egy versenyt helyettesítő, torzító és a járadékjövedelmek kinyerésére irányuló modell nyert teret, mely "nem fér meg a demokratikus renddel, és hatékonysági veszteségekkel jár".

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára elsőre meghökkentő kijelentéssel reagált erre:

Sajtószabadság van, tudomásul kell venni!

Cseresnyés szerint ez a sajtószabadság azt jelenti, hogy egy írást szabadon kiadhat egy szerkesztőség, egy szerkesztőbizottság, vagy azt mondhatja rá, hpgy nem foglalkozik ezzel. (Más kérdés, hogy épp ez a döntési szabadság okozta a szerkesztőség vesztét vagy legalábbis kirúgását.)

Bod Péter Ákos cikke az államtitkár szerint ráadásul elérhető, "a jelzett tanulmány olvasható, nem tiltotta le senki." Mellárban szerinte Kádár-nosztalgia él, amiért meg akarja szabni, hol mi jelenhet meg.

Cseresnyés ezután azt firtatta, hogy nem a személyes bosszú vezérli-e Mellárt, amiért ezt a témát vezette fel a parlamentben. Mellár ugyanis korábba a Századvég Gazdaságkutatót vezette, majd a távozása után "pénzmosodának" nevezte. Emiatt a Századvég Gazdaságkutató beperelte, Mellár vesztett, bocsánatot kellett kérnie.

Az államtitkár szerint Mellár nem elfogulatlan a Századvéggel, és mivel pert veszített, a "magánvitáját a közbeszéd szintjére akarta felemelni". Majd végezetül megkérdezte Mellártól: "ha ön konzervatívnak tartja magát, mit keres egy szélsőbalos csoportosulásban?". Mellár a parlamenti szabályok szerint erre nem tudott válaszolni.