Derűsebbek a mindennapokban, nem jellemző rájuk a félelem; kevésbé tartanak a bevándorlóktól, de aggódnak a felgyorsult világ miatt; az átlagnál elkötelezettebbek a férfi-női egyenjogúság mellett, de alacsonyabb a demokráciába vetett hitük. A fenti megállapításokat egy különleges társadalmi csoportról tette a Policy Solutions legújabb kutatása: a nemszavazókról. Megnéztük a kutatás legérdekesebb adatait.
A Policy Solutions azt a réteget vizsgálta, amely az elmúlt választásokon következetesen sohasem szavazott, vagyis a politikailag következetesen passzív állampolgárok értékrendjét. (A kiábrándultak, az egyszer-egyszer nemszavazók, a szavazóhelyüktől a választás napján távol lévők tehát nem számítanak ide).
Nem kevés emberről van szó: az elmúlt évtizedekben a magyar választók 15-20 százaléka, nagyjából 1,2-1,6 millió állampolgár tartozott ebbe a csoportba.
A Policy Solutuions pedig a korábbi reprezentatív kutatásai, illetve a ZRI Závecz Research 2017-2018-ban készült 11 mérése alapján demográfiai, kulturális és szociális szempontból elemezte ezt a csoportot a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával.
Politikai közhely, de a számok most szépen alá is támasztják, hogy a fiatalok hajlamosabban elfordulni a politikától és távolmaradni a választástól. Míg a politikailag aktívak táborában 17 százalék, addig a passzívak között 24 százalék a fiatalok aránya.
Az sem különösebben meglepő, hogy a kevésbé iskolázottakat kevésbé foglalkoztatja a politika. "Míg a választási hajlandóságot mutató magyarok negyedének van legfeljebb alapfokú végzettsége, addig ez az arány a nemszavazók között majdnem 20 százalékponttal magasabb" - áll a tanulmányban.
Eggyel érdekesebb, hogy a nemszavazók körében jóval alacsonyabb a házasságban élők aránya. Csak minden harmadik nemszavazó él házastársi viszonyban, ami 17 százalékponttal alacsonyabb, mint a politikailag aktívak csoportjánál.
Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója erről azt mondta az Indexnek:
megerősítést nyert, hogy egyértelmű összefüggés van az egy szavazó családi állapota és szavazói hajlandósága között.
A kutatásból kiderült, hogy társas kapcsolatok hiánya szoros összefüggésben van a politikai inaktivitással. "A család, a közösség fontos mobilizációs erő a politikában is."
A tanulmány azt is megnézte, hogy mely területeken élnek nagyobb arányban a nemszavazók.
A Policy Solutions megvizsgálta a nemszavazók "álmait, félelmeit, érzéseit", amelyből összegezve megállapítható, hogy "a nemszavazók jelentősen derűsebben és pozitívabban élik mindennapjaikat, mint azok, akik hajlandóságot mutatnak a választásokon való részvételre".
Boros Tamás még kiemelte, hogy több kérdésnél is egyértelműen kiderült, hogy a passzívak kevésbé félnek a bevándorlóktól, mint azok, akik rendszeresen foglalkoznak a politikával. "Az aktív szavazók közel kétszer annyian említették, hogy félnek a migránsok Magyarországra költözésétől."
Ami a nemszavazók gazdasági és kulturális értékrendjét illeti, három kérdésben is határozottan baloldalibb álláspontot képviseltek, mint az aktívak.
A kulturális kérdéseket illetően a nemszavazók progresszívabbaknak tekinthetőek, mint az aktív szavazók:
A demokráciáról viszont elég lesújtó a véleményük (feltehetően ez is szerepet játszik, hogy rendre kimaradnak a szavazásból). 37 százalékuk számára mindegyik politikai rendszer – demokrácia és diktatúra - egyforma, és csak szűk többségük, 47 százalékuk bízik kifejezetten a demokráciában.
Boros Tamás azt emelte ki, hogy a nemszavazók relatív többsége egyértelműen visszavágyik az előző rendszerbe.
Mindössze 11 százalékuk gondolja az elmúlt 100 év legjobb időszakának a rendszerváltás utáni közel 30 évet – szemben 45 százalékukkal, akik a Kádár-rendszert tartják az ország fénykorának.
A kutatás egyik legérdekesebb része a nemszavazók véleménye a rendszerváltás utáni kormányokról. Itt egyértelmű fölényben van a volt szocialista kormányok támogatottsága a fideszes kormányokéval 57 szemben: "a nemszavazók egyharmada vélte úgy, hogy valamelyik MSZP-s kormány alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia minősége, és mindössze 8 százalékuk gondolta azt, hogy a négy Orbán-kormány valamelyike lett volna a leginkább elkötelezett a jogállamiság iránt" - írja a kutatás.
Főleg a Horn-kormánynak van a nemszavazók körében relatíve jó megítélése. Mindez azt mutatja, hogy a nemszavazók mintegy 20-30 százaléka feltehetően korábbi baloldali szavazó vagy legalábbis régi baloldali szimpatizáns.
Boros Tamás azt mondta, hogy a kutatás talán legfontosabb tanulsága az, hogy a 18-29 év közötti korosztály 20 százaléka biztosan nem venne részt egy most vasárnapi választáson, további 10 százaléka pedig valószínűleg nem menne el szavazni. Ezzel szemben a 60 év felettiek körében 15 százalék a biztosan és 8 százalék a valószínűleg távolmaradók aránya. Eközben a 30 alatti választópolgárok száma csupán a szűk kétharmada a 60 év felettiekének.
Tehát a 30 év alattiak nem csak relatív létszámuk miatt egyre érdektelenebbek a politika számára, hanem azért is, mert az összes korcsoport közül a legkevésbé mobilizálható réteg.
Így egy olyan kölcsönhatás indul el, melyben a politikusok számára nem lesz fontos a fiatalok véleménye, cserébe a fiatalok még jobban eltávolodnak a politikától.
Mindez ahhoz vezet, hogy a politika és közpolitika csinálásának a középpontjába a legidősebb korosztályok értékrendje, gazdasági érdekei, motiváció kerülnek. Ez pedig egyre inkább ellehetetleníti egy versenyképesebb, nyitottabb, dinamikusabban fejlődő – és így magasabb életszínvonalat és jobb közszolgáltatásokat nyújtó - ország megteremtésének lehetőségét" - mondta Boros.
(Borítókép: Aradi László / Index)