Hétfő reggel még bátran bárki gondolkodhatott azon, nyit-e államilag támogatott lakástakarék-számlát. Két nappal később, ma már nem lehet ilyen szerződést kötni.
Példátlan gyorsasággal szavazták meg és hirdették ki az ltp-törvényt. Alig találni ugyanis példát arra, hogy ugyanazon a napon
Most éppen ez történt, és a történethez még az is hozzátartozik, hogy a javaslatot a fideszes Bánki Erik egy nappal a szavazás előtt nyújtotta be. Vagyis egy olyan törvény lépett életbe szerda nulla órától, amelyről hétfőn reggel még a Fidesz szűk körén kívül sem a parlamenti képviselők jó része, sem a pénzügyi szektor, sem az emberek nem is tudhattak.
A parlamenti kivételes eljárás persze nem szokatlan eszköz, a Fidesz már többször nyúlt ehhez, amikor gyorsan keresztül akart vinni egy-egy javaslatot. A normális menetben ugyanis egy javaslat több hetes vita (bizottsági és plenáris) után kerül az Országgyűlés elé, majd újabb napok telnek el, amíg a szavazás után - az alkotmányosságát megvizsgálva - aláírja az államfő (öt napja van erre), és kihirdetik a Magyar Közlönyben.
Kivételes eljárásra a házszabály szerint félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor. A Fidesz ezért a számára kiemelten fontos, szimbolikus vagy sürgős ügyeknél kér kivételes eljárást. Ilyen volt például a CEU-törvény, amelyet a benyújtásától számítva 24 órán belül, április 4-én tárgyaltak meg és szavaztak meg. Az államfői aláírás és a Magyar Közlönyben való kihirdetés azonban ekkor sem rögtön aznap történt, április 11-én lépett hatályba a törvénymódosítás.
A Fidesz 2015 végén szintén kivételes eljárással fogadta el a NAV átszervezését. Akkor azért volt szükség a gyorsaságra, mert december volt, és a kormány azt szerette volna, ha már következő évben életbe léphetnek a változások. Erról 2015 december 1-jén szavaztak, és 2016. január 1-jétől léptek hatályba a változások.
Emlékezetes gyorsasággal szavazta meg a Fidesz 2012-ben a játékgépek betiltását. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012- október 1-én nyújtotta be a javaslatot, amelyet kivételes sürgős eljárásban tárgyaltak (akkor még így hívták), majd másnap, kedden meg is szavaztak. A törvény akkor sem másnap lépett hatályba, hanem október 10-től, a Magyar Közlönyben a megszavazása után egy héttel jelent meg a megszavazott törvény.
A rendszerváltás óta ugyanakkor előfordult már, hogy turbófokozatban léptettek hatályba egy törvényt. És nem is a gyors törvényalkotásáról ismert Fidesz-kormányzások ideje alatt.
Domány András, aki évtizedekig volt a Magyar Rádió parlamenti tudósítója, azt az esetet idézte fel, amikor 1991 utolsó napján a jövő évi költségvetést elfogadták. "Szilveszter napján kora délután szavaztak, és fontos volt, hogy még a lezáruló év folyamán, aznap este megjelenjen a Magyar Közlöny. Hiszen enélkül nem lett volna hatályos másnaptól az 1992-es költségvetés."
Az esetről Herényi Károly volt MDF-es képviselő úgy emlékezett vissza a Lendvai Ildikóval közös interjúkönyvében (Csendes ulti: Tíz ütésben), hogy Göncz Árpád államfő Szigligetre ment, úgyhogy már honvédségi helikoptert is kerítettek, hogy elvigyék neki a megszavazott törvényt.
Árpi bácsinak megesett a szíve rajtuk, és azt mondta, elég, ha leküldik faxon az első meg az utolsó lapot, ő majd aláírja és visszafaxolja. Ki lett nyomtatva, két újságárus éjfélig nyitva maradt, és lefényképezték: náluk lehet kapni a Magyar Közlönyt. Így született meg abban az évben az ország költségvetése.
Herényi emlékei szerint akkor azért csúszott el ennyire a vita, mert éjszaka Orbán Viktor órákon át beszélt, és húzta az időt.
(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)