Az egyik elítélt pornográf felvételeket készített a gyerekről, és továbbküldte a másiknak, aki pedig hat, 14 év alattival akart szexuális kapcsolatot. Mindkettőjüket elítélték a székesfehérvári járásbíróságon, ám a bíró egyiküket sem küldte börtönbe. Az ítélet háttere.
Elsőre nehezen érthető, hogy úszhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés büntetését két olyan felnőtt, akik közül az egyik 100 pornográf felvételt készített egy gyerekről, a másik pedig 150 megkörnyékezett gyerek közül hat, 14 év alattival akart szexuális viszonyt kezdeni.
Márpedig a Székesfehérvári Járásbíróság a 2018. október 8-án kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem szükséges börtönbe menniük ezeknek az elkövetőknek. A két vádlott a következő büntetéseket kapta:
Az elsőrendű vádlott: 2009-től kezdődően másfél éven keresztül, heti rendszerességgel "végzett szexuális cselekményt" egy kiskorú fiúval (nincs részletezve, hogy micsodát), és róla mintegy 100 darab pornográf fénykép- és videofelvételt készített. A férfi ezeket, valamint az általa egy másik gyermekről megszerzett pornográf képeket elküldte a másodrendű vádlottnak.
Mindezért 1 év 10 hónap börtönbüntetést kapott 5 évi próbaidőre felfüggesztve. Vagyis nem kell börtönbe vonulnia, ha a következő öt évben nem követ el bűncselekményt.
A másodrendű vádlott: egy internetes közösségi oldalon 150 kiskorúval kísérelt meg kapcsolatot felvenni, és "közülük hat, 14. életévét be nem töltött gyereket próbált meg rábírni arra, hogy vele szexuális cselekményt végezzen."
Mindezért 2 év börtönbüntetést és 100 ezer forint pénzbüntetést kapott. De börtönbe neki se kell vonulnia, ugyanis a bíró a büntetés végrehajtását szintén felfüggesztette 5 év próbaidőre.
Az ítélet mindkét vádlott esetében a kihirdetéskor jogerőssé vált
- állt a Székesfehérvári Törvényszék közleményében.
A gyermekpornográfiát és a gyermekekkel való szexuális visszaélést nemcsak a közvélemény ítéli el nagyon, hanem a Büntető törvénykönyv is súlyosan bünteti. Alapesetben azt, aki egy gyerekről pornográf felvételt készít, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell büntetni. Ami pedig a szexuális visszaélést illeti: ha egy 18 év feletti 14 év alattit akar szexuális cselekményre rábírni, 3 év börtönt is kaphat.
Ehhez képest tűnik elsőre enyhe ítéletnek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés. Ezért részletesebb magyarázatot kértünk a Székesfehérvári Törvényszéktől, milyen körülmények alapján látta a bíró indokoltnak azt, hogy ne kelljen börtönbe vonulniuk az elkövetőknek.
A kulcspont a törvényszék tájékoztatása szerint az, hogy
mindkét vádlott beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyalásról való jogáról.
Ez utóbbi egy új lehetőség, az új, nyáron hatályba lépett büntetőeljárási törvény teszi lehetővé. A lényege az, hogy ha a vádlott beismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyalásról, enyhébb büntetést kaphat. Ennek az a nagy előnye, hogy nincs szüksége a bíróságnak hosszadalmas bizonyításra, nem húzódik az ügy, és a bűncselekmény áldozatainak sem kell keresztülmenniük egy hosszú, sokszor fájdalmas procedúrán.
A beismerés és a tárgyalásról való lemondás után tehát az ügyészség már nem végrehajtandó, hanem felfüggesztett szabadságvesztést kért a bírótól. A bíró persze nincs kötve az ügyész indítványához, az eset enyhítő vagy súlyosító körülményeit, a büntetéskiszabási elveket figyelembe véve kell meghozni a döntését. (A különböző bűncselekményeket összegezve 1-7,5 év szabadságvesztés volt a büntetési tétel.)
A bíró több enyhítő körülményt is talált:
A másodrendű vádlott ugyan 150 kiskorúval próbált kapcsolatot felvenni, ami a nyilvánosság számára ugyan meghökkentő, de önmagában nem bűncselekmény. Nála hat esetben állapítottak meg szexuális visszaélést, amikor hat 14 év alattival próbált szexuális kapcsolatot kialakítani. Ez 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezeket figyelembe véve döntött úgy a bíró, hogy "a vádlottakkal szemben 2 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetést kiszabása szükséges és elegendő" - írta a törvényszék.
A büntetés végrehajtását pedig azért függesztette fel próbaidőre a bíró, mert úgy találta, hogy
a büntetlen előéletű, megbánó magatartást tanúsító, a cselekményüket elismerő vádlottak esetében alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
A próbaidő a törvényi maximum lett (öt év), és ez alatt az elkövetők pártfogó felügyeli őket, hogy ne kövessenek el újabb bűncselekményt.