Október 23-a alkalmából ünnepi interjút készített a magyar Idők Kövér László házelnökkel. A kultúrharc–emlékezetpolitika tengely mellett szóba került a jövő évi EP-választás tétje is, és természetesen most sem maradtak el a Kövértől megszokott drasztikus kijelentések.

Kövér László szerint 1994-ben úgy tűnt, az úgynevezett kultúrharcot végképp megnyerték a liberálisok, a Fideszt is megpróbálták eltaposni a következő hatéves időszakban. Azzal azonban nem számoltak,

hogy a "liberális", illetve a "népi" demokrácián kívül van valódi is, amelyben az emberek valódi akarata érvényesül.

A házelnök azt mondta, amit kultúrharcnak hívunk, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem, ennek a kultúrharcnak pedig a Fidesz 20 éven át csak elszenvedője volt. A sok trauma miatt a keresztény-konzervatív értelmiség úgy érti, hogy anyagi erőforrások, pozíciók tekintetében hátrányban van az előző rendszer kegyeltjeihez és az ultraliberálisokhoz képest. Ebben Kövér szerint nincs feltétlen igazuk, "a számok mást mutatnak", de nem is ez a fő kérdés, hanem hogy milyen eszközöket találnak ahhoz, hogy az ő oldalukon álló értelmiség el tudja végezni a feladatát. Ez a feladat az ő értelmezésében az lenne, hogy az alaptörvényben összefoglalt értékeket széles körben vonzóvá tegyék, mert ezek tartották meg Magyarországot az elmúlt ezer évben.

Kövér László azt mondta, az elmúlt nyolc évben a költségvetés számai alapján 

a magyar kultúra egyik aranykoráról beszélhetünk,

de a területen belül tartalmi kérdéseik csak mostanra sikerült eljutni. A házelnök nem érzi, hogy a nemzet megkapta volna a kultúra hivatásosaitól azt az iránymutatást, amely segítene egységes nemzeti öntudatot kialakítani, feldolgozni a múltat, eligazodni az embereknek a világban. Szerinte a polgári értelmiség egy része is távol tartotta magát az átpolitizálódó kérdésektől, mert tartott a liberálisok kirekesztő reakcióitól, és ahelyett, hogy a maga közéleti terepén elvégezte volna a munkáját, panaszkodtak a politikusok el nem végzett munkájára. Példaként említette, hogy "mind a mai napig a marxizmusban gyökerezik a főáramú történelemértelmezés", és a jobboldali magyar értelmiség dolga lett volna, hogy ez ne így legyen. A jobboldali táborból szerinte - kevés kivétellel - hiányzik a kurázsi, ellentétben a liberálisokkal, akik "az utolsó töltényig harcolnak".

A jövő tavaszi Európai Parlamenti választásokon Kövér László szerint új szakasz kezdődhet, amelyben lekerülhet a napirendről "az Európai Egyesült Államok" és "a migránsok tömegeinek betelepítése". Mint mondta, jelenleg az ezekre irányuló törekvésekkel az EU önmagát veri szét. Az unió "sírásóit" is megnevezte, szerinte ezek olyan "nejlonpolitikusok", mint 

a háttérhatalmak által háromdimenziós nyomtatóval - egyébként ördögi zsenialitással - legyártott és piacra dobott Emmanuel Macron, a liberális megmondóember Guy Verhofstadt, Franz Timmermans,

sőt, némely néppárti képviselő is. 

Kövér László azt mondta, közép-európai országok Észak-Olaszországgal és Bajorországgal kiegészülve jelenthetik a garanciát arra, hogy Európa eredeti valójában megmaradjon. Az Országgyűlés elnöke szerint a "hetedik koporsóban" - ez utalás a Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán-beszéd hatodik koporsójára - az van, hogy vissza tud-e fordulni Európa azon az úton, hogy megpróbál befogadni olyan tízmilliókat, akiknek "eszük ágában sincs igazodni az új lakóhelyük kultúrájához", integrálódni ugyanis csak egy szilárd értékrendszerhez lehet, de olyan nyugaton nincs. Kövér szerint csak az a kérdés, a koporsó fedelét sikerül-e leszögezni, és "mi is ott fekszünk-e benne, ahogyan azt sokan akarják".