A helyiek szerint ilyen-olyan indokokkal már húsz éve tempósan fogy az erdő a Bakonyban, a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen. A nemzeti park, a kormányhivatal és az erdészet szerint persze minden rendben van, ezért az Átlátszó.hu a helyszínen, videóval és drónnal járt utána, mi a helyzet. 

A Veszprémtől nem messze található, védett szentgáli tiszafás nemcsak a Bakony, de az ország egyik ritkasága, sehol máshol nem találni ilyen kiterjedésű természetes állományt, ezért is aggódnak a tiszafákért a területen illetékes Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai - írja az Átlátszó.

A szakértők szerint két tényező akadályozza a tiszafák megfelelő növekedését: egyrészt a szarvasok és az őzek lerágják az újulatot, vagyis az utánpótlást jelentő csemetéket, másrészt ha a bükk- és más lombos fák – amik árnyékában egyébként jól érzik magukat a tiszafák – annyira zárnak, hogy ez már gátolja a tiszafaállomány növekedését.

A logikus megoldás az lenne, ha a területet kezelő erdészet kicsit megritkítaná a magasan záródó lombkoronájú faállományt, hogy több fény jusson a lassan növő, alacsonyabb tiszafáknak, a vadakat pedig kerítéssel próbálnák távol tartani.

A helyiek szerint viszont valami nem stimmel a dologban: egyrészt naponta látják, hogy irdatlan mennyiségű fát szednek ki az erdőből, tarvágást végeznek, másrészt a kerítésprojektet fölöslegesnek és károsnak tartják. Vadkerítés ugyanis eddig is volt, ráadásul az erdőgazdaság egy lényegében hibátlan kerítést bont most el, hogy aztán mellette kivágja az összes nagyobb, dőléstávolságban lévő fát, majd építsen egy ugyanolyan kerítést.

A drónfelvételen látszik, hogy a védett terület észak-északkeleti oldalán, 100-150 méterre a kerítéstől is tarra vágták a domboldalt, amit nehéz a kerítés védelmével magyarázni. Az is kiderül, hogy előszeretettel vágják olyan részeken is az erdőt, ami kevésbé feltűnő, például a domb tetején, ami lentről nem látszik. 

A videóból egy lepkeszakértő elmondta, hogy mióta elkezdték vágni a fákat, körülbelül a tizedére csökkent az itt megtalálható lepkék száma. 

A területet kezelő Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (VERGA Zrt.) válaszolt ugyan az Átlátszónak, de azt a válaszból nem tudták meg, hogy a tarvágásra és az egész kerítéscserére miért volt szükség. Hiszen arra a kérdésre, hogy a meglevő kerítésben keletkező károkat hogyan kezelik, maga az erdészet írta, hogy heti rendszerességgel ellenőrzik a teljes szakaszt, és ahol szükséges, azonnal javítják.

Informálisan azt tudták meg a projektet ismerőktől, hogy a nemzeti park akarta leginkább a kerítéscserét, mert aggódtak a tiszafák utánpótlásáért. Az erdészet viszont csak úgy vállalta a munkát, hogy a projekt 15 milliós költségét kompenzálhassa a kitermelt fa árából.

Az állami tulajdonú VERGA Zrt. tavalyi árbevétele 2,6 milliárd volt, az adózott eredménye 136 millió – ebből azért futhatta volna a kerítés 15 milliós költségére az Átlátszó szerint. Az erdészet álláspontját az üggyel kapcsolatban itt lehet elolvasni. A VERGA Zrt. szerint minden az erdőtervben előírtak alapján zajlik, hat hektár területről összesen 1600 köbméter fát fognak kivágni.