A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében felfüggesztette az eljárást, és
kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását.
A bíróság arra hivatkozott, hogy az október 15-től élő új "hajléktalantörvény", ami technikailag a szabálysértési törvény módosítása, szóval ennek a jogszabálynak a "jelen ügyben alkalmazandó szabályai az Alaptörvénybe ütköznek."
A bíróság szerint a jogszabály ellentétes
A közlemény szerint a bíróság a fentiekre figyelemmel a szabálysértési eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését,
azt visszamenőleges hatállyal semmisítse meg és rendelje el a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.
A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az ügyben tehát az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie, a testületetnek erre 90 napja van. Az ügyben születtek már fontos döntések: az AB 2011-ben egy kaposvári helyi rendeletet, 2012-ben pedig a szabálysértési törvényt találta alkotmánysértőnek – mindkét jogszabály a hajléktalanokat szankcionálta. Az AB-döntések lényege mindkét esetben az volt, hogy a hajléktalanság büntetőjogi üldözése és szankcionálása csak akkor lehetne alkotmányos, ha a hajléktalan életmód emberi életet, testi épséget, egészséget vagy más, jogot veszélyeztető együttélési szabályt sértene, és az államnak semmilyen más eszköze nem lenne a probléma kezelésére.
Válaszul a kormány 2013-ban alaptörvényi szintre emelte a hajléktalanok kitiltásának lehetőségét. Idén nyáron ismét szigorítottak az alaptörvényen, immár feketén-fehéren megtiltva a hajléktalanságot (egész pontosan az életvitelszerű tartózkodást közterületen). A hajléktalanság alkotmányos tilalma azonban nem jelenti azt, hogy a szabálysértési törvény a kaposvári bíróság által kifogásolt új szabályai ne ütközhetnének az alaptörvénybe. A kérdés jogi részleteivel pár napja az Átlátszó foglalkozott bővebben.
Szinte pontosan ezzel egyidőben Pécsen a bíróság megszüntette a pécsi hajléktalannal szemben indított szabálysértési eljárást, számolt be róla a Szabad Pécs a Facebook oldalán. Az indok, hogy a döntéshozó bírósági titkár szerint nem történt szabálysértés, és mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen, az idős férfi szabadon távozhatott.
Dr. Sugár Katalin bírósági titkár a Szabad Pécs szerint azzal indokolta a döntést, hogy bár érthető a jogalkotó célja, de szerinte csak Budapesten tarthatatlan a helyzet, és „még kiforratlan a jogszabály alkalmazása, például az, hogy a rendőrség hogyan rögzíti az első három felszólítást, amely után a negyedik alkalommal el lehetett indítani az eljárást”.
A Szabad Pécs azt írja, hogy a felmentett hajléktalan Belgiumban született. A rendőrségen nem tett vallomást, a bíróságon azonban igen. Azt mondta,
tudott az új szabályozásról, de a hajléktalanellátást nem szokta igénybe venni, mert szerinte nem jó a rendszer.
Azért az Uránvárosban él most, mert sokakat ismer, ötven évig élt ott korábban. Enyhe időben egy, városon belüli kis erdőben, télen egy barátja picike faházában alszik. Augusztusban volt egy éve, hogy az utcán él, előtte a pécsi Hősök terén lakott. Elvált, egy felnőtt gyermeke van.
A Szabad Pécs szerint több ügyei is volt korábban, öt éve, előtte ittas vezetésért is indul ellene eljárás, de emberölési ügye is volt az 1990-es évek legelején. Akkor már elvált, egy férfival élt közös albérletben, aki egy alkalommal rátámadt az elmondása szerint. Védekezésből viszont ő is visszatámadt, egy ollóval, és a vége az lett, hogy a volt ismerőse meghalt. Emberölésért elítélték, 9 évre, amiből hat év két hónapot ült. (Állítja, a bíróságon megállapították, hogy jogos önvédelemből vágott vissza, de nem volt arányos a védekezése az őt ért támadással.)
A pécsi férfi volt a negyedik olyan ember, akit az új hajléktalanrendelet alapján állított elő a rendőrség. Eddig Gödöllőn, Budapesten és Pécsen jártak el a rendőrök az új jogszabály alapján, amely megtiltja az utcán az életvitelszerű lakhatást.
A gödöllői és a budapesti ügyekben a bíróság elmarasztalta az előállítottakat, Budapesten ezenfelül több tucat esetben figyelmeztették a rendőrök a hajléktalanokat, hogy hagyjanak fel az életvitelszerű utcán tartózkodásukkal. Érdekesség, hogy míg a fővárosban a tárgyalásra nem engedték be az érintettet, hanem tévén keresztül kapcsolták, itt a hajléktalan a bírósági titkárral szemben ülhetett.
Borítókép: Bakró-Nagy Ferenc / Index.