A Budapesti Corvinus Egyetem 2019 július elsején kerül alapítványi fenntartásba, de ez a jövő évi felvételiket még semmiben nem befolyásolja, ugyanolyan feltételekkel lehet jelentkezni az egyetemre, mint eddig, mondta Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja egy hétfő délutáni háttérbeszélgetésen.
2020-tól is a hagyományos felvételi eljárásban lehet majd jelentkezni a Corvinusra. Akkor annyi változás lesz, hogy már csak önköltséges helyet lehet megjelölni a felvételi lapon, hiszen nem állami egyetemként államilag finanszírozott helyekről már nem lehet beszélni a Corvinuson.
Az egyetem azonban ugyanannyi jó eredményt elérő hallgatónak ad tandíjmentes helyet, mint eddig.
Ezt úgy oldják meg, hogy az önköltség összegét az egyetem saját Corvinus ösztöndíjából téríti vissza a magas pontszámot elérő hallgatóknak. A tandíjmentes helyek elérésének egyetlen feltétele a jó eredmény elérése lesz. Az egyetem ezen felül a már felvett hallgatóknak számos, szociális alapon járó ösztöndíjat is kínál majd, mondta Barta Márton stratégiai igazgató.
A háttérbeszélgetésen az egyetem hosszú távú terveit ismertették. Mint megírtuk: egy kormánydöntés értelmében a Corvinus Egyetem 2019 július elsejétől egy állam által létrehozott alapítvány fenntartásába kerül át. Az egyetem vezetői szerint ez rugalmasabb működést tesz lehetővé.
Barta Márton külön hangsúlyozta: a Corvinus azért térhet át erre a modellre, mert mostani pénzügyi helyzete stabil, rendezték a korábbi finanszírozási anomáliákat.
A szervezeti átalakítás célja az, hogy a Corvinus egyetem 2030-ra ott legyen Európa 100 legjobb és a világ 200 legkiválóbb hasonló profilú, gazdasági képzést folytató egyeteme között.
"A most érettségiző diákokat nehéz itthon tartani. Sokan közülük eleve külföldi egyetemre mennek. A Corvinus a fejlesztésekkel az ő lelkükért és agyukért is versenybe száll" - mondta Barta. Ha valaki itthon kezdi el az egyetemet, akkor is meg lesz a lehetősége, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze. Ez teljesen jogos igény a diákok részéről, a jövő szakemberei számára pedig kifejezett elvárás.
Ennek érdekében az angol nyelvű képzések arányát a mostani 15 százalékról legalább 45 százalékra akarják emelni. Egyes szakok csak angol nyelven indulnak, a többin angol és magyar nyelvű órákat is tartanak. Növelni akarják a külföldi hallgatók számát is. A külföldi hallgatók eddig egyfajta buborékban tanultak az egyetemen belül. Azt szeretnék elérni, hogy jobban integrálódjanak az egyetem életébe.
Teljesen kétnyelvűvé akarják tenni az egyetemet: szeretnének minden egyetemi szolgáltatást és programot angol és magyar nyelven is elérhetővé tenni.
Pavlik Lívia kancellár arról beszélt, hogy a változásokat fokozatosan akarják bevezetni, de vannak kötött határidők is. 2019. július elsejétől az egyetem alapítványi fenntartásba kerül, onnantól nem az államháztartási törvény alapján működik, és az egyetemen dolgozókat nem a közalkalmazotti törvény, hanem a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják.
Az egyetem vezetése azt várja, hogy ezzel számos korábbi kötöttségtől felszabadulnak. Eddig nehéz volt a stratégiai tervezés, mert 12 hónapnál hosszabb időtávnál nem láthattak előre, minden évben ki kellett várni a központi költségvetés kereteit. Sok projektbe azért nem tudtak bekapcsolódni, mert a közbeszerzési törvény adminisztrációs terhei jelentősen lelassították a folyamatokat. A foglalkoztatási kötöttségek nehezítették a neves külföldi oktatók megbízását az egyetemen. Pavlik Lívia azt mondta: az új működési modellben az oktatóként és a nem oktatóként foglalkoztatott alkalmazottak esetében is lehetőség lesz a bérek emelésére.
Az egyetemet fenntartó alapítványt az állam hozza létre, a Corvinus közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyé válik.
A sajtóban megjelentekkel ellentétben az alapítványban a magyar államon kívül semmilyen más hazai vagy külföldi jogi személy nem jelenik meg alapítóként, hangsúlyozta Pavlik Lívia.
Az állam az alaptevékenység ellátásához szükséges ingatlanvagyon hosszútávú rendelkezési jogát átadja az egyetemnek. A Corvinus működéséhez szükséges fenntartói támogatást az alapítvány alapítói vagyonának éves hozama biztosítja, illetve az egyetem egyéb saját bevételei.
Vajon mitől lesz több pénze az egyetemnek attól, hogy alapítványi fenntartásba kerül? - kérdezte az Index a Corvinus kancellárját. Pavlik Lívia azt mondta: az alapítványi modell olyan működési környezetet teremt, amely jelentősen javíthat az az egyetem finanszírozásán. A külső vállalati támogatások vagy pályázati pénzek ezután könnyebben becsatornázhatók lesznek az egyetem működtetésébe.
Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e a tandíjak emelését, a kancellár azt mondta: az önköltség összegét már most is úgy határozták meg, hogy az fedezze a képzéseket, és igazodjon a nemzetközi versenyhez. "Magunk alatt vágnánk a fát, ha ezen változtatnánk" - mondta Pavlik Lívia.