A Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezetében a korábbinál lényegesen nagyobb súllyal szerepelnek a korszerű kommunikatív nyelvoktatás szempontjai, de több helyen pontosításokra van szükség, olvasható a nyelvtanárokat, oktatáskutatókat és nyelvtudásmérési szakembereket tömörítő Nyelvtudásért Egyesület szakmai állásfoglalásában, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumának is elküldtek.
Szabályokba kell foglalni a korai nyelvoktatás lehetőségét. A NAT tervezete szerint az idegennyelv-oktatást az általános iskolák 4. osztályaiban kell kötelezően megkezdeni. A valóságban azonban sok iskolában már az első három évfolyam valamelyikében megkezdődik az idegennyelv-oktatás – különösebb tartalmi iránymutatás és érdemi feltételrendszer nélkül. Az egyesület véleménye szerint csak azokban az iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást, amelyekben a gyerekek életkori sajátosságaihoz illeszkedő foglalkozásokat tudnak tartani, és a diákoknak később is megmarad a lehetőségük az adott nyelv tanulására. A szigorú keretszabályozásra azért van szükség, hogy a korai kezdés ne váljon az iskolák közti felelőtlen verseny eszközévé. Ahol a fenti két feltétel nem adott, a gyermekeket már a nyelvtanulás korai szakaszában kudarcélmények érhetik, olvasható az állásfoglalásban.
A többletórákat inkább a középiskola első két évfolyamára csoportosítsák. A Nyelvtudásért Egyesület nem ért egyet azzal, hogy az idegennyelv-órák számát csak a középiskolák 11–12. évfolyamán emelnék. A diákok egy része eddigre már nem tanköteles, másik része pedig sikeres érettségit tesz, és felmentést kap az óralátogatás alól, ezért nem tudja igénybe venni a magasabb óraszámokat.
Jogszabályok garantálják a lehető legszélesebb tankönyvválasztékot. Eredményes munkát a hazai és nemzetközi kiadók korszerű tankönyveivel lehet végezni. 2018-ban számos nyelvkönyv jelenlegi akkreditációja lejár. Ezzel a közoktatásban folyó nyelvoktatás egyetlen biztos eleme, a kielégítő tankönyvellátás súlyosan sérülhet, és az eredményes nyelvtanulást végképp ellehetetlenítő helyzet jöhet létre, figyelmeztet az egyesület.
Több felkészülési időt kell adni a tanároknak, csak így lehet színvonalasabb és eredményesebb a nyelvoktatás. A NAT tervezetében megcélzott, színvonalas kommunikatív tanítási gyakorlat a tanároktól jóval több felkészülést, testre szabott oktatási anyagok elkészítését igényli, nem rutinból megtartott órákat. A NAT-ban megcélzott kötelező tanítási óraszám azonban inkább az utóbbira van méretezve. A színvonal e nélkül még akkor sem emelkedhet, ha a tanítás minden más feltétele javulna, figyelmeztet az egyesület.
Lényeges módosításokra van szükség a tanártovábbképzésben, hogy a pedagógusok megtanulják a legújabb módszertani fogásokat. A NAT tervezete többször is utal a kooperatív technikákra, a projektszemléletre és a motivációnövelést eredményező, személyre szabott oktatási technikákra. Ez a tanárok széles rétegeinek rendszeres képzését teszi szükségessé.
Komoly informatikai fejlesztésre van szükség. A NAT tervezete is azt írja, hogy „valamennyi tanteremben biztosítani kell, hogy a tanulók a foglalkozásokon IKT-eszközöket, internetkapcsolatot használjanak.” Az egyesület szerint azonban az iskolák jelentős részében az informatikai eszköztár elavult, rendszereik nehezen kapcsolódnak az internetre. A diákok saját telefonjaikkal gyakran nem csatlakozhatnak az iskolai wifihálózatra, mert a rendszer túlterhelődik.