Index Vakbarát Hírportál

Sem látni, sem büntetni nem akarja az átlagos magyar a hajléktalant

2018. november 8., csütörtök 07:15 | aznap frissítve

Nem gondolkodnak negatívan a hajléktalanságról a magyarok, nem gondolják azt sem, hogy a hajléktalanok kizárólag maguk tehetnek a helyzetükről, a hajléktalanságot nem tekintik bűnnek, nem igazán értenek egyet a hajléktalanságot szigorúbban sújtó új jogszabállyal, de mégis: zavarja a magyarokat a hajléktalan emberek látványa. Ez derült ki a Závecz Research-csel közösen készített országosan reprezentatív közvélemény-kutatásunkból.

A magyarok szerint nem kell büntetni a hajléktalanságot, legalábbis a válaszadók jelentős többsége (70 százaléka) nagyon nem ért egyet a kriminalizálással. A magyarok közel kétharmada szerint a hajléktalan emberek nem bűnözők, hanem elesettek, segítségre szorulnak, derül ki az Index megbízásából készült felmérésből.

Módszertan

A felmérés 1000 fős országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült november első hetében, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. A Závecz Research rendszeresen készít telefonos közvélemény-kutatásokat az Index megbízásából.

A hatályos jogszabályok a magyarok többségi véleményével ugyanakkor ellentétesek, ugyanis október 15. óta a korábbinál szigorúbban büntetendő az utcai hajléktalanság, vagy ahogy jogi nyelven nevezik, az életvitelszerűen közterületen tartózkodás. Ezért a szabálysértésért három figyelmeztetés után őrizetbe vétel, majd közérdekű munka vagy elzárás is járhat, sőt, a hajléktalan emberek cuccait is megsemmisíthetik. Az ORFK adatai szerint eddig országszerte 231 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség, és nyolc embert vettek őrizetbe, hogy szabálysértési előkészítő eljárás indulhasson ellenük. Egyelőre senkit nem zártak börtönbe.

Közvélemény-kutatásunk szerint a magyarok elméleti síkon nagyon nem értenek egyet az új jogszabály tartalmával, és a többség (55 százalék) azt gondolja, hogy a közterületi, életvitelszerű hajléktalansággal ugyan kezdeni kellett már valamit, de szerintük túl embertelen, amit a kormány kitalált.

A magyarok viszonyulása a hajléktalanság kérdéséhez erősen ambivalens. Az adatokból úgy tűnik, habár vannak a hajléktalanság társadalmi jelenségével kapcsolatban érzékeny, elfogadó hozzáállású magyarok (például a megkérdezettek 62 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy "mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy hajléktalanná válhat", és azzal is, hogy "a hajléktalan emberek nem bűnözők, hanem elesettek, segítségre szorulnak", viszont mindössze 11 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy "a hajléktalan kizárólag maga tehet arról, hogy hajléktalan". Az is kiderült viszont, hogy 

többen vannak azok, akik valamilyen okból nem szeretik látni a hajléktalan embereket.

A Menhely Alapítvány és a Medián 2013-as felmérésében 2 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint a hajléktalanságot inkább büntetni kell, most 3. Akkor az emberek pártszimpátiája még nem befolyásolta lényegesen az erről alkotott véleményüket. Mostanra ez változott, friss kutatásunk szerint az alapfokú végzettségű és

A FIDESZ-SZAVAZÓ MAGYAROK A TÖBBIEKNÉL ELUTASÍTÓBBAK A HAJLÉKTALANOKKAL SZEMBEN.

A 2013-as Medián-felmérésben a magyarok 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van az ismerősei, rokonai, családtagjai közül valaki, aki hajléktalan. Vagyis körülbelül 600 ezer embernek egészen közvetlen tapasztalatai voltak erről az állapotról, és ez 2018-ban is ugyanígy van: a friss felmérés szerint is 7 százaléknak van az ismerősei, rokonai, családtagjai között hajléktalanok. Ugyanakkor érdekes módon éppen ők azok, akik kevésbé elfogadóak.

A Fidesz-kormány az új jogszabállyal jól ráérzett a magyarok véleményére, amikor a budapesti belvárosból eltávolíttatta a hajléktalan embereket.

A magyarok 56 százaléka ugyanis egyetért azzal az állítással, hogy "A hajléktalan emberek ne legyenek szem előtt (az utcán, aluljárókban) a belvárosban.", és mindössze 19 százaléknyi magyar van, aki elutasítja ezt. 

Ha másképp tesszük fel ugyanezt a kérdést, kiderül, hogy a hajléktalan emberek látványa a magyarok 35 százalékát zavarja, a nőket, a felsőfokú végzettségűeket és a budapestieket az átlagosnál jobban. További 26 százalékot nem zavar a hajléktalanok látványa, a maradék 38-at "közepesen". 

Mi lenne a megoldás?

A magyarok a célzott munkaprogramokban és a hajléktalanszállók fejlesztésében látják a megoldást (91% szerint olyan programok kellenének, amik kifejezetten hajléktalanoknak segítenek munkát találni, 82% szerint pedig több férőhely kellene a szállókon). A válaszadók továbbá úgy vélik, fontos, hogy a hajléktalanszállók nyugodt, emberhez méltó életet biztosítsanak a hajléktalan embereknek (80% egyetért ezzel).

Ezzel a véleménnyel jócskán szemben állnak az átlagos hajléktalan emberek véleményével, akik gyakran nem szeretnek bemenni a hajléktalanszállókra, mert 

A felmerülő lehetőségek közül a magyarok leginkább azokat utasítják el, amelyeket a hajléktalan-ellátásban dolgozó szakemberek jónak tartanak: például hogy olcsó állami/önkormányzati bérlakásokat építsenek a hajléktalan embereknek vagy megkaphassanak már meglévő, de üres állami/önkormányzati bérlakásokat.

(Borítókép: Huszti István / Index)

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Sem látni, sem büntetni nem akarja az átlagos magyar a hajléktalant

Az Index megbízásából készült közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy kettős az emberek hozzáállása a problémához: zavarja őket a hajléktalanok látványa az utcán, de nem tartják őket tanulatlan bűnözőnek, sem kizárólagosan felelősnek a sorsukért.

426 · Nov 08, 2018 07:15am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Rovatok