Embercsempészek elleni fellépés hiánya, felsőoktatás, volt a parlamenti interpellációk fő témája.
A sort Varga-Damm Andrea nyitotta meg, aki az iránt érdeklődött, hol vannak az embercsempészek elleni fellépések. A Jobbik politikusa szerit nincs jele annak, hogy az embercsempészek hálózata megroppant volna. Völner Pál államtitkár válaszában elmondta: 2015-17-ben összesen 898 embert embercsempészetért, további 182-t jogellenes tartózkodás elősegítése címén ítéltek el. A Jobbik politikusa nem fogadta el a választ, amely szerinte azt mutatja, hiányzik a nemzetközi együttműködés, a kormány nem végezte el azt a munkát, amely növelné a biztonsági garanciát a migránsáradat újabb lehetséges hulláma ellen, amellyel szemben a kerítés nem nyújthat önmagában elég védelmet.
„Amit önnek leírtak, szakmai értelemben oly otromba ostobaság, hogy az ön háta mögött lévő freskón Eötvös elfordította a fejét”, ahogy a Harry Potterben – értékelte Hiller István a felsőoktatással kapcsolatos kérdésére adott államtitkári választ. A szocialista egykori miniszter szerint Cseresnyés Péter válasza messze valóságtól. Az államtitkár szerint ugyanis „2010 olyan felsőoktatási rendszert vettünk át a balliberális kormányoktól”, amelyek az „IMF-iránti szolgalelkűségből” "teljességgel kivéreztették a rendszert".
A tandíjat 2008-ban népszavazással tudtuk megakadályozni. Kiváltottuk a PPP-ket, a kancellári rendszerrel helyreállítottuk az egyetemek gazdasági működését." Cseresnyés szerint a Corvinus – amely alapítványi kezelésbe kerülhet, az állam kilépne a közvetlen finanszírozásból – jó úton halad, hogy regionális vezető szerephez jusson.
„Figyeljen már ide! A magyar oktatás eredményesebb és szabadabb volt, mint most. Több felsőoktatásba kerülő volt, mint most, több érettségiző volt, mint most. Ezért nem fogadom el a választ” – mondta Hiller, akivel szembe a parlament a választ kormánytöbbséggel elfogadta. Hiller egyébként nem kapott választ arra sem, hogy az Emmi-t vezető Kásler Miklóshoz intézett kérdésére miért a Technológiai és Innovációs minisztérium válaszol, ha egyszer a felsőoktatás nem ahhoz a tárcához tartozik.
Arató Gergely kérdését "ott folytatta, ahol Hiller abbahagyta", amit Rétvári Bence államtitkár v„érfagyasztó mondatnak” minősített. A DK egykori oktatási államtitkára szerint a kormány a diplomások arányának csökkentése felé tesz lépéseket a tandíjjal, az államilag finanszírozott helyek csökkentésével és azzal, hogy a nyelvvizsgát a felvételi előfeltételévé tenné.
A lakosság 4,9 százaléka volt felsőoktatási hallgató 2010 előtt, most 2,9 – mondta Arató. A politikus ezt a kormány hallgatóellenes intézkedéseinek tudta be (noha ennek demográfiai okai is lehetnek.)
Rétvári válaszában Arató 2006-os nyilatkozatait vette elő, amely szerint az akkori oktatási államtitkár ösztönző erőnek, az oktatási reform szerves részének tekintette a tandíjat. És ezt tette a 2008-as népszavazás előtt is. Rétvári ugyanakkor nem tért ki a Fidesz tandíjellenes ellenzéki retorikájára. Arató saját nyilatkozatának felidézésével szemben azt vetette fel, hogy ő akkor egy mindössze 6 ezer forintos tandíjról beszélt, most viszont százezres tandíjak egy modern numerus claususként kiszorítják a legszegényebbeket a felsőoktatásból. Arató szerint erre szolgál a nyelvvizsga is a felvételi előfeltételeként, ugyanis ahhoz az iskolai közoktatás nem biztosít elég lehetőséget, így külön órákkal lehet csak elérni a nyelvvizsgát, erre azonban sokaknak nem lesz pénzük. Rétvári ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Arató "vaslogikával azt mondta", hogy a követelmény miatt a diákok inkább külföldi egyetemre mennek.
Ebben maradtak, Arató meg abban, hogy a választ nem fogadja el, a kormánytöbbség viszont igen.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc arról kérdezte a Technológiai és Innovációs Minisztériumot, hogyan áll a járműipari tesztpálya Zalaegerszegen. A képviselő megelőlegezte, hogy ez Közép-Európa legkörszerűbb ilyen objektuma lesz, amely további beruházásokat eredményezhetnek és Magyarországot az önvezető rendszerek fontos fejlesztési központjává teheti.
A minisztériumtól Cseresnyés Péter megerősítette, hogy ez így van, a zalaegerszegi tesztpálya első szakaszát a következő hetekben adják át. Ez két kilométer gyors sávot, a városi helyzetet szimuláló smart city zóna első részét jelenti, kész lesz tesztpálya fogadóépülete, konferenciaközpontja is, 2019 végére pedig elkészül a második ütem is.
A beruházás gyarapíthatja a külföldi fejlesztőcégek hazai körét és kapacitásait mondta Cseresnyés.
Az LMP társelnöke Demeter Márta a Honvédkórház beígért fizetésemeléseinek elmaradásairól tett fel kérdést, miután a Sürgősségi Centrum az összeomlás szélén áll.
Alkalmanként „szemészek, bőrgyógyászok látják el az akut eseteket”. Elmaradt a beígért 250 millió forintos fizetésemelés. A szakorvosjelöltek, rezidensek esetenként még kevesebbet is kaptak, bár a szakorvosok megkapták a a fizetésemelést – mondta Demeter, aki azért is interpellált az ügyben, mert a honvédelmi bizottság nem veszi napirendre a Honvédkórház sürgősségi osztályának ügyét.
Németh Szilárd válaszolt: „Az elmúlt hetek handabandázását folytatja a minden alapot nélkülöző, teljesen rosszindulatú kérdésével, visszaél képviselői jogosítványaival. Hiszen vagy bizalmas információt kaparint meg, és teszi azt közzé a liberális sajtónak abban a részében, amely erre fogékony vagy megfordítja az egészet és minden alapot nélkülöző álhírekre hivatkozva teszi fel kérdéseit” – közölte az államtitkár.
„Ön úgy próbál úgy feltűnni, mintha értené a témát, pedig halvány lila gőze sincs arról, hogy mi van a Honvédkórházban, hiszen azokat az adatokat, amiket kap, folyamatosan meghamisítva teszi közzé. Nemhogy válsághelyzet nincs a Honvédkórházban épp az ellenkezője igaz.”
Németh szerint minden dolgozó megkapta a fizetésemelést.
A választ Demeter nem fogadta el, mert szerinte Németh hazudik. „Kedves, hogy sokat foglalkozik a személyemmel a napi Demeter keretében... de ne a bértáblát olvassa fel, hanem arra válaszoljon, hogy amit megígértek, azt miért nem tették meg a mai napig” – mondta Demeter, akivel ellentétben a parlamenti kormánytöbbség elfogadta a Fidesz alelnökének válaszát.