Ezt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondta el az MTI-nek. Rétvári hangsúlyozta: a magyar büntető törvénykönyv a legszigorúbb Európában a kábítószerhez köthető bűncselekményekkel szemben (igaz, a fogyasztókat célzó szigor jogossága, és hatékonysága egyaránt megkérdőjelezhető), és

Fontos a kábítószer-előállítókkal és -terjesztőkkel szembeni szigorú fellépés, hogy jelentősen visszaszoruljon a kábítószeres visszaélések száma, a fiatalok kevésbé legyenek kitéve a dizájnerdrogok és általában a kábítószerek veszélyének.

Az államtitkár közölte: a legújabb kábítószerek terjedésének megfékezésére hatályba lépett egy új miniszteri rendelet, amely az eddigi 74 mellett 11 új anyaggal bővítette a tiltott pszichoaktív szerek listáját. Rétvári szerint "a büntetőjogi szabályozás szigorúbb és gyorsabban reagál az új összetételű dizájnerdrogok megjelenésére", és ez gyorsabb és hatékonyabb rendőri fellépést eredményezett. Mára a lefoglalt mennyiségnek csak 35 százaléka tartozik az új pszichoaktív anyagok közé, míg 2014-ben a lefoglalt kábítószerek mintegy 70 százaléka új pszichoaktív anyag, dizájnerdrog volt.

2015. január 1-jétől a jegyzéket miniszteri rendelet határozza meg, amit gyorsabban lehet változtatni, mint ha a listát törvény rögzítené. A tiltólistára nem maga a dizájnerdrog kerül fel, hanem annak úgynevezett törzsképlete, így egy-egy anyag több változata is büntethetővé vált.

Rétvári Bence a célzott prevenciós programok támogatását is méltatta: 

• célzott prevenciós programokra 3 milliárd forint áll rendelkezésre,
• 1,9 milliárd forinttal segítik a gyermekvédelmi szakellátási intézmények működését,
• a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése 6 milliárd forintból valósul meg,
• az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztésére pedig 2 milliárd forint összegű forrást biztosít