Az új közigazgatási bírósági rendszer előnyeiről és elfogulatlanságáról beszélt a HVG-nek adott interjújában Trócsányi László igazságügyi miniszter. Trócsányi szerint a most kialakítandó, 2020-tól életbe lépő rendszer lényege az lesz, hogy

a mainál nagyobb lesz az állampolgárok jogvédelme.

Az ellenzék éppen azt kritizálja, hogy a jogvédelem szintje lesz alacsonyabb, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat - a közigazgatási bíráskodást - most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. Hiszen a parlament előtt fekvő kormányzati tervezet szerint a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.

Trócsányi erre azt mondta, hogy a jogszabály "tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszer jogosítványait korlátozzák". Ilyen például az ügyelosztási rend (vagyis hogy melyik bíróhoz melyik ügy eldöntése kerül), amelybe nem szólhat bele a mindenkori miniszter, ezt szigorúan a bírósági vezetők határozzák meg.

Ott pedig minimális lesz szerinte a miniszter mozgástere, hogy ki lehet közigazgatási bíró. "Már csak megszűrt lista kerül a miniszter elé, ahol a jelöltek között minimális a differencia." Emellett nyilvános lesz a meghallgatás, a miniszternek pedig indokolási kötelezettsége van.

Trócsányi a felvetésekre azt is mondta, hogy rossz hallgatnia, amikor kétségbe vonják, hogy a közigazgatásból átkerülő szakemberek ne vennék komolyan a bírói függetlenséget.

Nálam már a feltételezés is kiveri a biztosítékot, hogy a magyar közigazgatásban pártkatonák dolgoznának.

Trócsányi felhvíta a figyelmet arra, hogy neki semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy rossz szakmai színvonalú bíróságokat hozzon létre. "Csak az fog a bíróságra kerülni, aki erre alkalmas."

A miniszter az interjúban arról is beszélt, hogy sosem értett azzal egyet, hogy nagy kódexeket képviselői indítvánnyal nyomnak át a parlamenten. Az egyéni képviselői javaslatok száma lényegesen csökkent is 2014 óta, mióta miniszter (a fő különbség, hogy ha nem a kormány, hanem egy képviselő javasol egy törvényt, akkor az utóbbi esetben nem kötelező a társadalmi egyeztetés és a hatásvizsgálat).

Trócsányi azt is elárulta a részletek kifejtése nélkül, hogy Orbán Viktor megbízta azzal, hogy

hét év után vonjuk meg az államszervezet működésének mérlegét.

Ezzel kapcsolatban áttekintik az alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket. ennek keretében sorra kerül az "állami szervek felülvizsgálata, ami a bíróságokat is érinteni fogja". Ennél többet nem mondott a miniszter, ám értelmezhetjük úgy, hogy jövőre a rendes bírósági rendszerhez is hozzá akar nyúlni a kormány.

(Borítókép:  Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíróságokról valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának expozéját tartja az Országgyű lés plenáris ülésén 2018. november 14-én. - fotó: Soós Lajos / MTI)