Megszületett a törvényjavaslat a következő, 2021-ben esedékes népszámlálásról, amely egy fontos részletben mindenképpen különbözik a legutóbbi két népszámlálástól: ezúttal rákérdeznek a névre is. Mivel egy ilyen változásra akár bizalmatlansággal is reagálhatnak az emberek, ezért a KSH felmérést is készített. Ebből viszont kiderült: az emberek jól fogadták, támogatják. Most röviden elmondjuk, mit jelent ez a változás, mit nyer vele a hazai társadalomkutatás, és hogyan lesz biztonságos az adatkezelés.
A kormány megtárgyalta és elfogadta a 2021. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot, amit be is nyújtottak kedden. Ennek értelmében az internetes önkitöltéses vagy interjús módszerrel végrehajtott felvételt 2021. május 1. és június 20. között végzik el. A népszámlálás a hagyományos, tízévenkénti felmérés kérdéseit tartalmazza – állampolgárság, munkahely, családi állapot, végzettség, vallás, fogyatékosság, stb. –, egy változtatással: most a nevet is be kell írni.
Ez a részlet több szempontból is érdekes és fontos. Magyarországon az elmúlt két népszámlálás – 2001 és 2011 – anonim volt. Utoljára 1990-ben kérte a KSH a nevet, ám
a hazai népszámlálások 150 éves történetében a 2001. évi és a 2011. évi népszámlálás során fordult csak elő, hogy a név nem szerepelt a kérdőíven. A 2011. évi népszámláláskor az uniós tagállamok közül egyedül Magyarországon hajtották végre a népszámlálást személyazonosításra alkalmatlan módon
– írta a KSH.
Egyrészt a KSH-nak ellenőriznie kell a népszámlálásnál a teljességet, hogy mindenkit összeírtak, aki Magyarország területén él és mozog. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kizárják a hibák lehetőségét, ha biztosak lehetnek abban, hogy a felvett adatok lefedik tényleg a teljes lakosságot. Ennek hiányában költséges és bonyolult módszereket kell alkalmazni és lefuttatni. Egyszerűen: így lehet tényleg mindenkit kipipálni a felvételnél.
Másrészt a név a felelős és számonkérhető kitöltést biztosítja, míg a születési dátummal – amely szintén minden népszámlálás kötelező eleme a korstruktúra megállapítása miatt – együtt egyértelmű azonosítást tesz lehetővé, ami az adminisztratív adatokkal való megbízható összekapcsolás alapja, írta a KSH kérdéseinkre. Hozzáteszik, a név mint azonosító adat felvétele lehetővé teszi az adminisztratív adatok felhasználását a népszámlálási adatok előkészítésében, feldolgozásában.
Az adminisztratív adatokkal való összekapcsolásnál viszont fontos, hogy az kizárólag statisztikai célú, megfelelő törvényi garanciák mellett és ellenőrzött módon történik, az adminisztratív adatok felhasználása pedig egy olyan gyakorlat népszámlálásnál vagy egyéb statisztikai adatok előállításánál, amit minden európai ország statisztikai hivatala követ és európai szinten szabályozott.
A törvényjavaslat indoklásából az is kiderül: az uniós tervekben az szerepel, hogy évente kötelezően szolgáltatandó népszámlálási adatokra térnének át, a teljes körű, részletes területi adatok tízévenkénti gyakoriságú rendelkezésre állása pedig „nem szolgálja kellőképpen az adatfelhasználók, döntéshozók igényeit". A '21-es népszámlálás tehát a teljes körű adatfelvétel mellett fokozottan kívánja felhasználni közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait. Így egy integrált, széles körű elemzési és döntés-előkészítési potenciált biztosítanának a következő tíz évre.
Fontos, hogy
ABBAN A PILLANATBAN, hogy az adatot rögzítik, rögtön ÁLNEVESÍTik is.
A törvényjavaslat indoklása úgy fogalmaz: „A kérdőív véglegesítésekor, az adatrögzítés pillanatában az adatgyűjtő alkalmazás azonnal, automatikus módon elvégzi majd az adatok álnevesítését."
A KSH kérdéseinkre azt írta: „Az álnevesítési eljárás kialakítása hazai és nemzetközi tapasztalatok felhasználásával fog történni. Az adatok már az adatfelvételkor – megfelelő informatikai megoldás alkalmazásával – titkosításra kerülnek, majd az adat-előkészítést és feldolgozást követően az azonosítóktól megfosztott adatállományt a KSH belső azonosítóval látja el. Ennek megfelelően az adatok és az azonosítók kezelése elkülönített környezetben történik, garantálva azok biztonságát."
A gyűjtött adatok pedig kizárólag statisztikai célra használhatók, amit egyébként a statisztikáról szóló törvény is kimond.
A KSH egyébként egy többezres, reprezentatív mintán ezzel kapcsolatban is felmérést készített: hogyan vélekednek erről a kiterjesztett felmérésről az emberek, mivel
egy, a személyazonosító adatok megkérdezésével történő népszámlálás kizárólag a lakosság együttműködésével hajtható végre sikeresen, ezért előzetesen szeretnénk felmérni a válaszadók véleményét egy ilyen módszert alkalmazó népszámlálásról
– írták. A kérdéseinkre néhány eredményt meg is osztottak velünk:
„Arra a kérdésre, hogy a következő népszámlálás során a megkérdezett megadná-e a nevét, a válaszadók 83%-a válaszolt egyetértően."
A véleményfelmérés során felvetett öt személyazonosító adat (teljes név, anyja neve, személyi szám, tajszám, adóazonosító jel) közül a teljes név megadásának a legnagyobb a lakossági elfogadottsága.
A felvétel mikéntjéről a KSH azt írta: „2021-ben a KSH olyan népszámlálás megvalósítását tervezi, amely a korábbinál kevesebb terhet jelent a válaszadók számára. A kérdőívek kitöltése elektronikusan történik: online felületen, többféle mobileszközön a kérdőív önálló kitöltésével, valamint a számlálóbiztosok által tabletek segítségével. Az elektronikus adatgyűjtés révén az adatszolgáltatás önállóan, kényelmes időpontban teljesíthető, és a válaszadás időtartama interjús módon is lecsökken."
Azt is megjegyzik, fontos szempont a költséghatékonyság is, hiszen egy népszámlálásnak óriási költségei vannak. Ezt egyrészt az elektronikus kérdőívek alkalmazásával csökkentenék, másrészt az állami nyilvántartások használatával.
Ezek használata minden eddiginél pontosabb adatok előállítását teszi lehetővé, segítségükkel két népszámlálás között is előállíthatóak a népszámláláshoz kötődő adatkörökbe tartozó friss információk. Hosszú távon pedig megteremtik a hagyományos népszámlálási adatgyűjtés kiváltását nyilvántartási adatok felhasználásával
– írta erről a KSH.
Az adatszolgáltatás népszámlálás során alapvetően kötelező, az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan azonban önkéntes. Magyarországon egyébként 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben kerül sor teljes körű népszámlálásra. A magyarországi népszámlálások történetéről itt olvashat részletesebben. A soron következő, 2021. évi népszámlálás a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában.
(Borítókép: Szalai Erzsébet számlálóbiztos (b) Langó Lászlónét látogatja meg tanyáján Fülöpházán hogy kitöltse a népszámlálási kérdőívet 2011. október 12-én . - fotó: Ujvári Sándor / MTI)