Orbán Viktor a közrádióban adott szokásos péntek reggeli rádióinterjújában ismertette álláspontját a hazájában jogerősen elítélt, de a magyar kormány segítségével Budapestre szökött és menekültstátuszt kapott volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki ügyében.
Orbán szerint Gruevszki a „Magyarország szempontjából legfontosabb ügyben" egyetértett a magyar kormánnyal. Nélküle nehezebb lett volna kezelni a „migránsválságot", mert elkezdett kerítést építeni, és igyekezett távol tartani a menekülteket. Márpedig
az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel.
Ez nem jelent törvényenkívüliséget, de „árnyalt jogi megközelítést igényel” – azaz nem lehet garantálni a pozitív végkimenetelt. Orbán annak ellenére, hogy Szijjártó Péter is elismerte, magyar diplomaták hozták át a Balkánon Gruevszkit, úgy vélte:
A kormány akkor jár el jól, ha minél távolabb tartja magát az eljárástól, és ez most is így történt.
Magyarország lassan 30 éves demokrácia, van rutinja a hasonló ügyek kezelésében. Orbán örül is annak, hogy ha a Gruevszkiéhez hasonló esetekben bizalommal fordulnak Magyarországhoz. Az ügy szerinte nagyon bonyolult; egyfelől azért kavar ilyen nagy port, mert
mint egy krimi, izgalmas: elhagyni az országot, átutazni, bejönni.
Másfelől pedig Orbán a háttérben a szerinte egész Európára jellemző bevándorlóellenes és bevándorlópárti erők küzdelmét vizionálja. Mivel ugyanis Gruevszki
a Soros-féle hálózatokkal a legkeményebben lépett fel, a bevándorláspárti erők támadják Gruevszkit.
De közben Orbán nem akart nyilatkozni a macedón kormány által benyújtott kiadatási kérelemről, illetve a villámgyorsan megadott menekültstátusz visszavonásáról. A kérdést azzal hárította el, hogy
a kiadatásnak is van egy menete, a hatóságok el fogják azt bírálni.
Orbán Viktor kapuzárási mandátummal magyarázta az újabb uniós migránsügyi „támadásokat”, köztük a „migránskártya" és a „migránsvízum" ügyét, de megnyugtatta a rádióhallgatókat, hogy a 2019-es európai parlamenti választás után „minőségi változást" vár az európai intézmények politikájában.
A miniszterelnök elmondta, hogy még a magafajta „viharvert veteránokat is meglepte”, hogy névtelen bankkártyákat osztogatnak olyan embereknek, akiket nem ismerünk, és „sokan válnak közülük terroristákká”, amint megérkeznek az Európai Unióba. Mondjuk amellett, hogy kutatások (köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PDF-ben letölthető elemzése) szerint egyáltalán nem a friss bevándorlók radikalizálódnak, a bankkártyás segélyezésnek sem kellene meglepnie Orbánt, hiszen ahogy ezt részletesen bemutattuk, Európában is hét éve ismert gyakorlatról van szó, melyről a magyar kormánynak hivatalból kéne tudnia.
Orbán szerint mindenesetre sokan
védekezés helyett szállítmányozási ügynökségnek fogják fel az európai intézményeket.
De amint valaki a terrorizmus, bűnözés, migráció összefüggését „megérinti”, azonnal cenzúrázzák a „szociális” médiában.
A meglehetősen viharos brit belpolitikai vitákkal övezett brexitről Orbán elmondta, hogy a magyar munkavállalók jogai biztos nem fognak sérülni, az elszakadási tervezet ugyanis „kielégítő”, és talán ez a vita után sem fog változni. A miniszterelnök egyébként büszkén mondta, hogy uniós ügyekben két helyen kérdezik meg az embereket, Nagy-Britanniában és Magyarországon. És bár a magyar kormány hirdetések útján is „mindent megtett” a britek unióban tartására, „ugyanez Brüsszelről nem mondható el.