Régen látott tiltakozás kíséri azt a múlt héten benyújtott fideszes törvényjavaslatot, amely a munka törvénykönyvét módosítaná néhány ponton. Nemcsak az ellenzéki pártok támadják a fideszes Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatát, hanem a munkavállalói érdekképviseletek is számtalan kritikus jelzővel illetik az elképzelést.

A forrongás nem véletlen: a munkaügyi szabályok változása érzékeny ponton érinthet sok-sok ezer munkavállalót. A javaslat szerint ugyanis

• lehetőséget adna a munkaadóknak arra, hogy a mostani 250 – kollektív szerződés szerint legfeljebb 300 – túlórát 400-ra emeljék.
• Ráadásul a mostani 1 helyett 3 év lenne az az időszak, amelyen belül a cégeknek el kellene számolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé.

Leegyszerűsítve tehát a munkavállalók számára több túlórát írhatna elő a főnök, és mindezért ugyan több pénzt kapnának a túlórázók, de nem kellene évente összesítést készíteni a túlórákról és a szabadnapokról.

A fideszes képviselők a javaslatuk indokolásában azt írták, hogy „a törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása".

És Kósa Lajos is azt bizonygatta a szombati Magyar Időkben, hogy mindez a munkavállalók érdekét is szolgálhatja: a dolgozók

nem kerülnek rosszabb helyzetbe, sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során.

Az érdekképviseletek azonban a jelek szerint nem a Fidesznek, hanem a mindennapi munkavállalói tapasztalatoknak hisznek. Így aztán korábban is ébredtek, mint az ellenzéki pártok, és már múlt hét közepén dörgedelmes közleményekben nevezték elfogadhatatlannak a módosítást.

A szakszervezeti szövetségek mellett sorra adják ki a tiltakozó közleményeiket a közlekedési szakszervezetektől az operaházi dolgozók érdekképviseletéig sokan. A múlt hét második felében az ellenzéki pártok is keményen nekimentek a javaslatnak. néhány idézet:

• Pintér Tamás, Jobbik: „Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők gondoltak egyet, és úgy keltek fel kedden, 8 óra pihentető alvás után, hogy miért ne dolgoztassák hülyére a magyarokat, mert ők ezt is megtehetik." A politikus szerint a javaslat több pontja is dolgozó- és munkavállaló-ellenes lépéseket tartalmaz. A Jobbik nemcsak család-, hanem életellenesnek is tartja a tervezett módosítást, ami a gazdasági kivándorlást fogja segíteni.
• Tóth Bertalan, MSZP-elnök: „Egy rabszolgatörvény elfogadásával nem fog megoldódni a munkaerőhiány." „Nem a kötelező robot elrendelésére van szükség, hanem a munka törvénykönyvének átalakítására, és a fizetések komoly emelésére."
• Az LMP-s Csárdi Antal azt a kérdést címezte az indítványt jegyző fideszes politikusokhoz, hogy „kiket képviselnek: azokat az embereket, akik megválasztották őket, vagy a német multinacionális cégeket? A javaslat ugyanis azt mutatja, hogy a két képviselő szembefordul a választóival és a multinacionális cégek profitszerző képességét növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságának árán."
• Nemes Gábor, DK: „Ha a mostani javaslatot elfogadják, akkor napi tízórányi munkára lehet majd kötelezni a dolgozókat. A túlórák száma pedig évente akár tíz hetet is kitehet."

Egyszer már elbukott

A tiltakozók azért tudták viszonylag gyorsan kialakítani a véleményüket, ugyanis a javaslat, amelyet kedden kezd el tárgyalni a parlament, nem új. A fideszes Bánki Erik 2017 áprilisában szinte szóról szóra ugyanezt a tervezet nyújtotta be (itt a Bánki-javaslat, aki kedvet kapott összevetni).

A Bánki-javaslatnál hasonló volt a koreográfia, mint most. Nem a kormány javaslataként, hanem képviselői indítványként került elő (így lehet elkerülni a társadalmi egyeztetést és az előzetes hatásvizsgálatot), és a kormány helyett akkor is a fideszes képviselők kezdték el kommunikálni azt, hogy miért is jó a munkavállalónak, ha többet túlórázhat.

A terv – a Fidesztől szokatlan módon – más fideszes képviselők ellenállásán bukott el. A javaslat visszavonását kérte ugyanis a fideszes Bencsik János és Galambos Dénes, illetve a korábbi foglalkoztatáspolitikai államtitkár, Czomba Sándor. Közülük most már csak Bencsik képviselő. A fideszesek tiltakozása után végül a gazdasági bizottságnál megállt a javaslat akkor, és lekerült a napirendről.

Ezúttal azonban a történelem nem ismételte önmagát: a vállalkozásfejlesztési bizottság a hétfői ülésén tárgysorozatba vette a javaslatot, így aztán kedden a plenáris ülésen tárgyalhatnak róla.

A fideszes előterjesztők ezúttal a kormány támogatására is számíthatnak. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára legalábbis hétfőn a parlamentben megvédte az ellenzéki vádaktól a javaslatot. A rabszolgatörvényező Tóth Bertalannak napirend előtt azt válaszolta, hogy szerinte a munkaerőpiac rugalmasságát biztosítja a javaslat, és a munka törvénykönyvének módosítása a munkavégzés mennyiségét nem emeli, hanem csak kibővíti – 12 hónapról 3 évre – azt az időszakot, amely alatt a munkáltató a munkaidőt beoszthatja.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Papp László polgármester (b-j) a Teva Gyógyszergyár Zrt. ötmilliárd forintos beruházással elkészült, új debreceni üzemének ünnepélyes átadásán 2018. november 14-én. Fotó: Balázs Attila /MTI)