Szakszervezetek szerveztek tüntetést szombatra a túlóratörvény ellen az Alkotmány utcába. Az esemény szervezői szerint tízezren is lehettek, helyszíni tudósítónk szerint több ezren voltak, a tömeg a Szemere utcáig ért. A szakszervezeti felszólalók egyöntetűen elutasítják a túlóratörvényt, és azt is mondják, ők nem tüntetni akarnak, hanem párbeszédet és élhető béreket. Hétfőtől pedig országos útlezárásokat ígérnek.
A szakszervezeti beszédek végén a tömeg megpróbált előrenyomulni a Kossuth térre, rendőri sorfal állta útjukat, így kisebb tülekedés alakult ki. A tüntetők aztán benyomultak a térre a parlament épületéhez. Délután kettőre nagyjából 100-200 ember maradt, ők farkasszemet néznek a lépcsőkön dupla sorfalban álló rendőrökkel. Időnként felhangzott a „Bűnözőket védtek" skandálás, de aztán fél három körül szétszéledt a tömeg.
A tüntetésen több szakszervezet is felszólalt. Elsőként Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszélt, aki úgy köszöntötte a részvevőket: „Szevasztok, dolgozó magyarok!"
Magyarországon mi cipeljük a hátunkon a legnagyobb terhet, cserébe ezért Európa legkisebb bérét kapjuk. Közben elvették a magánnyugdíjat, cafeteriát, most pedig még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart. Persze, önkéntesen. Ebben az országban mindenre van pénz, csak a bérünkre nincs.
A szakszervezeti szövetség elnökének célja 2019 januárjától kétszámjegyű béremelés és a cafeteria visszaállítása. Azt is mondta,
HÉTFŐTŐL ORSZÁGOS ÚTLEZÁRÁSOKAT SZERVEZNEK,
és arra kérte a tüntető tömeget, hogy minél többen vegyenek ebben részt.
Dr. Szilágyi József, a LIGA Szakszervezetek társelnöke és EVDSZ elnöke beszédében felrótta a kormánynak, hogy „mégis hogy képzelik, hogy a dolgozó emberek és családjának életéről szóló törvényt képviselői indítványként hozzák meg, kikerülve ezzel minden egyeztetést?
Értsék meg a gazdasági és politikai vezetők: nem vagyunk robotok! Senki nem halhat meg rossz jogi normák, vagy a hiányuk miatt. Mi nem tüntetni akarunk, hanem párbeszédet, megfelelő életet, élhető béreket!
A Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mezei Tibor beszédében azt mondta, „ez a törvény növeli a munkaterheket, de csökkenti a munkahely biztonságát. Növeli a munkaidőt, csökkenti az éves szabadságot. A rabszolgatörvénynek pusztulnia kell!"
A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás szólalt fel utoljára.
Hatalmas gépek között, halálos vegyszerekkel, üvöltöző zajjal, hűtőkamrák hidege mellett is termelni kell. Télen, nyáron, ünnepnap a gép forog. A mi kollégáink betegségben élnek, és korán halnak meg. Nem úgy, mint a közpénzen, benzinkártyákkal tankoló, luxusautókkal parkoló politikus urak. Itt tüntetnek velünk az Audi kiváló dolgozói. Ők gyártják azt az autót, amiből nem hajlandó kiszállni a politikus, hogy szóba álljon velünk, dolgozókkal.
A beszédek végén a szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy vonuljanak el békésen, a tömeg egy része viszont megpróbált előrenyomulni a Kossuth térre és a Parlamenthez, a rendőrök csoportosan rohantak sorfalat tartani, és senkit nem engedtek beljebb. A tömeg a villamossíneken állva „Orbán, gyere ki, vár a tömeg idekint" skandálással válaszolt. „Itt van a Gruevszki, azt féltitek?", kiabált valaki. Az ezres tömeg végül félórás dulakodás után áttörte a sorfalat, a rendőrök hátraszorultak a Parlament lépcsőjére.
A tiltakozó tömeg szombat délelőtt 11 körül indult el a Jászai Mari térről, a vonulókat a „Tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen" felirattal vezették a színpadhoz. A tüntetők is több transzparenst hoztak magukkal, például „A fideszes is áldozat" és „Ez itt már nem a NER, hanem a tökéletes aljasság rendszere" szövegekkel.
Egymást követték a szakszervezetek, a Vasasok, a VDSZ, pedagógusok szakszervezetei, de az Audi Hungária szakszervezet is vonult. Kilakoltatás ellenes mozgalmak, például a Város mindenkiért is ott volt a tömegben. Egyetemistáknál a CEU melletti transzparensek is voltak, és „Szabad Egyetem", „Nem vagyok áru" feliratú táblákat is látni lehetett.
Minden ellenzéki párt képviseltette magát, kint volt például a DK-s Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, de PM-es, momentumos, jobbikos és LMP-s politikusok is kimentek. Széll Bernadett egy „Nem leszünk Európa Kínája" felirattal jött, Karácsony Gergely is kint volt.
A demonstráció eredetileg a Jászai Mari térről a Kossuth térre tartott volna. Két nappal a tüntetés bejelentése után viszont a rendőrség elrendelte a teljes Kossuth tér, valamint a tértől északra található Balassi utca részleges lezárását reggel 6 és délután fél 3 között.
A Kossuth tér lezárása miatt valamivel előrébb hozták a színpadot az Alkotmány utcában. A Jászai Mari tértől a körúton át a Nyugati térre vonultak, onnan a Bajcsy-Zsilinszky útra fordultak, és azon érkeztek meg az Alkotmány utcába, ahonnan a tüntetés végén sokan benyomultak a lezárt térre.
Az Országgyűlés akár már a jövő héten elfogadhatja a munka törvénykönyvének módosítását, ami jelentősen megváltoztatja, hogy a munkáltatók mennyit dolgoztathatják a dolgozóikat, mennyi túlórát várhatnak el tőlük, és ezt hogyan számolják el.
Jelenleg a Munka törvénykönyve azt mondja, hogy naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami kollektív szerződés alapján legfeljebb háromszáz órára növelhető. Ezt végül úgy módosítanák, hogy általános szabályként marad a 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra, de a munkáltató és a munkavállaló külön, írásbeli megállapodása esetén ez lehet 400 óra is. A 3 éves munkaidőkeret maradt a javaslatban, eszerint 3 éven belül is elég elszámolni és kifizetni a túlórákat.
A módosítást elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, a kormány szerintük csak a multinacionális cégeknek akarja kiszolgáltatni a magyar dolgozókat (azt a Fidesz vezető politikusai sem tagadják , hogy a multiknak kedveznének a törvénnyel), miközben családok szakadnak szét a túlóra miatt, vélik.
(Borítókép: Huszti István / Index)