Noha a magyar rendőrök a 2006-os zavargások óta rengeteget fejlődtek abban, hogyan kell szakszerűen kezelni egy tüntető tömeget, a túlóratörvény miatt utcára vonuló tiltakozások alatt már érződött némi bizonytalanság és a helyszíni tudósítások több furcsaságról is beszámoltak.
Néhány példa:
A háromból egyiket sem tehették volna meg, ha a jogszabályoknak megfelelően járnak el – mondta el az Indexnek Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.
A törvény szerint a rendőrök csak akkor igazoltathatnak valakit, ha az igazoltatásnak törvényes indoka van. Ezeket a rendőrségi törvény meghatározza, és az igazoltatás okát közölnie is kell a rendőrnek.
Önmagában azért nem igazoltathatnának senkit, mert az illető az utcán tartózkodik vagy éppen békésen tüntet.
Márpedig a csütörtöki tüntetéseken is jellemzőek voltak a tömeges igazoltatások, amelyek nem csak a valóban rendbontó résztvevőket érintették.
Teljesen más a helyzet, ha egy tüntető a rendőri igazoltatásra alapot ad – például kukát, padot borít fel vagy füstbombát dobál.
Az, hogy a szerdai tüntetésen a rendőrök nem álltak a helyzet magaslatán, Hegyi szerint annyiban érthető, hogy az inkább egy spontán kialakult esemény volt. Csakhogy másnapra már számítani lehetett a folytatásra, így az egyenruhásoknak is felkészültebbnek kellett volna lenniük.
Arra nincs jogszabályi lehetősége a rendőrnek, hogy egy bekerített csoportot csak azzal a feltétellel engedjen el, hogy mindenki bemondja a nevét a kamerába. Márpedig csütörtökön ez történt, és az érintettek hiába kérdezték a rendőröket, hogy ezt milyen jogszabály alapján teszik, nem kaptak rá választ. Hegyi szerint a jogszabályok értelmében mindössze arra lenne lehetősége a rendőröknek, hogy ha igazoltatnak, akkor az igazoltatásokról kép-és hangfelvételeket készítsenek.
Az igazoltatáskor, ha valakinél nincs személyi igazolvány és nem tudja igazolni magát, akkor akár a jelen lévő társai igazolhatják, de ezt a rendőr nem köteles elfogadni. Ha igazolvány nincs nála, és az igazoltatás célja megkívánja, akkor elő is állíthatja az illetőt a rendőrség. Természetesen az igazoltatást mellőzheti is a rendőr. Például ha egy tüntető a rendőrre támad, akkor nem kell a rendőröknek igazolniuk a támadót, mielőtt lefogják.
Ami feltűnő, hogy a 2006 óta a tömeget egyre szakszerűbben kezelő rendőrség az utóbbi napokban máshogy viselkedik, mint az elmúlt években. Hegyi Szabolcs szerint amíg korábban a gyülekezési törvény betartására figyelve inkább együttműködtek a tömeggel, addig az elmúlt két napban nem ez volt a jellemző.
Az Index tudósítói ezzel szemben inkább egyfajta tanácstalanságot tapasztaltak a rendőrök részéről, és új elemek is megjelentek a tüntetéseken - erről bővebben ebben a cikkben írtunk.
A gyülekezési törvény által előírt együttműködési kötelezettség persze nem azt jelenti, hogy a rendőröknek együtt kell tüntetniük a tömeggel, hanem azt, hogy kommunikálniuk kell vele. Például mielőtt könnygázt fúj a tömegbe, fel kell szólítania a rendbontókat, hogy amit csinálnak, azt fejezzék be, ellenkező esetben a rendőrség fellép velük szemben. A helyszíni tudósítások szerint szerdán és csütörtökön többször előfordult, hogy a rendőrök mindenféle figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a tüntetőkre.
Az is megfigyelhető, hogy a rendőrök, miután egy ideig tolerálják még a kifejezetten erőszakos cselekményeket is, figyelmeztetés nélkül, váratlanul és támadóan reagálnak. Ez további
feszültséget, provokatív hangulatot szül, emellett azt a képet erősíti, hogy a rendőrség elnyomó, megfélemlítő módon lép fel.
Pedig éppen ellenkezőleg lenne szakszerű: az erőszakosabb cselekedetekre, vagy azok közvetlen veszélyére időben, megelőző jelleggel, a rendőrségi és a gyülekezési törvényt betartva kellene reagálniuk.
Emellett egy alapvetően békés tüntetésnél, ahol szórványosan van jelen az erőszak, elsősorban arra kellene figyelni, hogy kiemeljék vagy elkülönítsék az agresszorokat. Az ilyen de-eszkalációs vagy non-eszkalációs tömegkezelési technikák nem ismeretlenek, és eddig úgy tűnt, a rendőrök 2006 óta megtanulták, miképpen lehet az agresszív embereket minél jobban leválasztani egy tömegről.