Áder János csütörtök este csak a munka törvénykönyvének módosításáról, vagyis a túlóratörvényről adott ki külön elnöki nyilatkozatot. Bár nem tért ki más jogszabály aláírására, érdemes megemlékezni a mindenkit érintő hatása miatt arról, hogy a köztársasági elnök a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt is szignálta. Méghozzá előbb, mint a túlóratörvényt: már szerdán a parlament honlapján szereplő adatok szerint.

Ezt az új időszámítást jelentő és bátran történelminek nevezhető jogszabályt szintén az idei utolsó, botrányossá vált parlamenti ülésen fogadta el a Fidesz–KDNP-s kétharmad.

A parlamenti képviselők hangos szirénaszó közben döntöttek a közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. A kétharmados többséget igénylő részeket 131 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeket 130 igen, 3 nem szavazattal fogadták el.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.

Vagyis a politikailag kényesnek számító ügyek mind ehhez a szervezethez kerülnek. Hiszen az államigazgatáshoz kapcsolódó kérdések is itt dőlnek majd el.

A rendszer nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.

A miniszter dönti el, ki lesz a bíró

Mivel a politikailag kényes ügyek itt dőlnek el, nagyon nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól. Éppen emiatt érte sok kritika a Trócsányi László által benyújtott javaslatot.

Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.

Trócsányi erre korábban azt mondta, hogy a jogszabály

tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszer jogosítványait korlátozzák.

Ilyen például az ügyelosztási rend (vagyis hogy melyik bíróhoz melyik ügy eldöntése kerül), amelybe nem szólhat bele a mindenkori miniszter, ezt szigorúan a bírósági vezetők határozzák meg. Ott pedig minimális lesz szerinte a miniszter mozgástere, hogy ki lehet közigazgatási bíró.

Már csak megszűrt lista kerül a miniszter elé, ahol a jelöltek között minimális a differencia.

Emellett nyilvános lesz a meghallgatás, a miniszternek pedig indokolási kötelezettsége van.

Patyi András lesz a közigazgatási főbíró?

A törvény 2020-tól lép hatályba. Trócsányi László éppen ezért nevezte 2019-et az átmenet évének nevezte.

• Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét. A szivárgó hírek szerint erre a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati egyetem, illetve a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő most a Kúrián ítélkezik. A Kúria mostani elnöke, Darák Péter szintén közigazgatási bíró, de ő múlt héten kitért a válasz elől, hogy a mandátuma lejárta után a közigazgatási felsőbíróságon folytatja-e.
• A nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. 
• 2018. április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A miniszter szerint a tervezett bírósági szervezeti és közigazgatási eljárási változások miatt kétséges, hogy a szervezet kizárólag az átvett bírókkal működképes lesz. Ennek érdekében még a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása előtt 2019. június 15-ig a betöltetlen álláshelyek felére pályázatot írnak ki.

A most aláírt törvény alapján feláll a Közigazgatási Felsőbíróság is, amelynek székhelye Esztergomban lesz.