Hónap végén kifizetik mindenkinek a rendes munkabért és a túlórabért. Aki mást mond, az hazudik
– jelentette ki Orbán Viktor párbeszéd formájú közleményében a Kossuth rádió pénteki adásában. Arra – kérdés hiányában – a kormányfő nem tért ki, hogy mit jelent akkor a 36 hónapon belüli elszámolási kötelezettség.
A túlóratörvényről és az ellenzékről a kormányfő kijelentette:
„Ma már a munkaadók lasszóval fogják a munkavállalókat, a jó munkásoknak becsülete van Magyarországon, nem véletlen, hogy folyamatosan nőnek a bérek” – közölte Orbán, akinek reményei szerint hamarosan három százalék alá csökkenhet a munkanélküliség, és ezzel lényegében megvalósul a teljes foglalkoztatottság.
Épp ezért a munkavállalók jó helyzete biztosított: „A munkavállalókat sokkal jobban védi a jogi szabályozásnál az, ha olyanok a gazdasági körülmények, amelyek között a dolgozókra szükség van.”
Orbán szerint ez a helyzet, ezért jelent gondot, hogy „aki többet akar dolgozni és keresni, azt nem engedi a törvény."
„Semmi mást nem akarunk, mint hogy ezeket a buta szabályokat félretegyük, és aki többet akar dolgozni, hadd dolgozhasson többet."
„A magyar gazdaság oda jutott, hogy a túlmunka korlátja ma már az embereket akadályozza, nem a munkaadókat. Hiszek abban, hogy ez jó lesz az embereknek." Az azonban továbbra sem jelenti, hogy bárki túlórára volna kötelezhető – vélte. „Nem a munkaadók, hanem a munkások szempontjából tartom jó törvénynek, és nem a külföldiek, hanem a magyar kis- és középvállalkozások szempontjából."
„Szerintem ez jó törvény, a puding próbája az evés.”
Orbán szerint mindenkinek ki lesz fizetve a túlórája is hó végén, bár nem világos, akkor mire vonatkozik a munkaadók azon lehetősége, hogy ezt 36 hónapon belül kell kiegyenlíteniük. A műsorvezető sem tartotta fontosnak tisztázni a kérdést, helyette elmondta: „Németországban 416 óra a túlórakeret."
A műsorvezető arról a nyomasztó érzésről is kérdezte Orbánt, amelyet akkor kellett átélnie, amikor az ellenzék telefont nyomott az arcába.
„Ismerünk még a családban is kellemetlen alakokat, mókusok, pofák, vagy nem tudom, hogy mondjam, akik azzal akarnak feltűnni, hogy belemásznak az ember képébe."
Ilyenkor vagy arrébb kell menni, vagy tűrni. „Mi a törvényalkotás idején nem mehettünk el, tűrni kellett. Most ebben van az erő."
„Az még hagyján, hogy belefütyülnek az ember képébe, de volt , aki beült a helyemre, meg akarták akadályozni, hogy szavazhassak."
„Voltam ellenzékben, igen, az nem jó érzés, hogy az ember elmondja a véleményét, aztán a kormánytöbbség mégis a saját szempontja szerint szavaz. Botránnyal nem lehet megakadályozni törvényalkotást. Mi nem alkalmaztunk erőszakot, az ellenzék igen, de megtaláltuk a módját, hogy megszavazhassuk a törvényeket."
„Azt javaslom mindenkinek, ne idegeskedjenek, elvégezzük a munkánkat."
A műsorvezetőnő megpróbálta kibillenteni Orbánt ebből a nyugalomból, de a következő kérdésével sem sikerült:
„Igen, de hát tüntetnek, az embernek karácsony előtt az van a gondolataiban: milyen ember az, aki gyerekeknek szánt szánkókat tör össze és gyújt föl?"
Orbán szerint „ugyanez a hisztérikus sikongatás volt akkor, amikor hazaküldtük az IMF-et, amikor csökkentettük az adót, bevezettük a közmunkát, akkor is rabszolgázott az ellenzék."
„A bevándorlásellenes jobboldali kormányokat mindenütt tűz alá vették" – helyezte európai kontextusba a tüntetéseket Orbán.
A kormányfő szerint nemzetközi hálózatok mozognak a háttérben, a legagresszívabbakat Soros György fizeti.
„2006-ban vérző fejű emberekkel voltak tele a híradások, most azt kértem a belügyminisztertől, hogy legyen határozott és türelmes a rendőrség fellépése" – mondta Orbán, megköszönve a rendőrök munkáját.
"Képzelje el, ha a Linke és az AfD összeállnának, és erőszakkal betörnének a közszolgálati tévé épületébe, ott mi lenne? Megkapnák a magukét, a német rendőrök nem viccelnek." „Csigavér"
– intett mindenkit nyugalomra a kormányfő.
Ezután a minimálbér emeléséről volt szó, amellyel kapcsolatban elmondta: a kormány inkább közvetítőként akar részt venni a munkáltatók és munkaadók egyeztetésében, nem kívánja erővel meghatározni, hogy 5-7 vagy 10 százalék feletti legyen a béremelés.
Kitértek az EU–Afrika-fórum ülésére, amely a migrációs mozgások legfontosabb forrását adó kontinens helyzetéről szólt. „Magyarországnak tudnia kell a maga helyét, tudnunk kell, mi történik a világban, de ne higgyük, hogy világpolitikát csinálnunk. Nem szeretem kicsinek nevezni Magyarországot...Belgium méretű ország vagyunk, de túl nagynak sem érdemes láttatni magunkat" – mondta Orbán, aki szerint Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a következő évtizedekben folyamatosan fel kell tartóztatni Magyarország határainál az országon át igyekvő tömeget, hiszen 2050-re 2-2,5 milliárd ember lesz az afrikai kontinensen.
„Emellett segíteni is kell, Magyarországon a 2500 afrikai diákból 900 van, akinek a magyar állam fizeti az ösztöndíját. Abban a reményben, hogy olyan gazdaságot teremtenek, amely képes lesz otthon tartani a most születendő generációt."
„A gazdaság jól teljesít, mire számíthatunk 2019-ben?" – vette ki Orbán szájából a szót a műsorvezető.
„Ellenszélben dolgozunk, és szeretném, ha olyan szelek fújnának, amelybe beleakaszthatnánk a vitorlánkat" – válaszolta Orbán a májusi EP-választásokról beszélve. „Abban bízom, hogy a többi országból is többen lesznek nemzetileg elkötelezett képviselők." Orbán szerint a jelenlegi brüsszeli gazdaságpolitika Magyarországnak is rossz.
„Jó év lesz a következő?" – tudakolta a közszolgálati rádió műsorvezetője.
„Erős évünk volt. Látok a világgazdaság egén felhőket, de a magyar gazdaság minden emberi számítás szerint jól fog teljesíteni 2019-ben is. Mindenkinek áldott békés ünnepeket és szerencsés új évet kívánok!"