A lakosság 66 százaléka elfogadhatónak tartja az úgynevezett rabszolgatörvény miatti utcai megmozdulásokat, de érdekes módon a legtöbb túlmunkára kényszerített diplomások a legelutasítóbbak ezzel kapcsolatban, írja a Népszava a baloldalinak elkönyvelt Publicus Intézet telefonos közvélemény-kutatása alapján (felmérést december 13–19. között végezték).
A felmérésben a túlórával kapcsolatos jogszabályváltozásokra és azok elfogadottságára kérdeztek rá. Magával a törvénnyel a magyar lakosság túlnyomó többsége tisztában van, 92 százalékos a törvény ismertsége, de hogy ki szerint van rendben a törvénymódosítás, és ki szerint nincs, már sokkal változatosabb képet mutat.
Például a megkérdezettek 66 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a törvényben biztosított 400 órásra meghosszabbítható túlóra jó lehetőség arra, hogy a dolgozók többet keressenek.
Tehát a Fidesz által sulykolt üzenet nem ment át a többségen.
Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 71 százaléka a munkavállalók kiszolgáltatottságának növekedését látja az új helyzetben.
Fontos szempont, hogy vajon a munkaerőhiányon fog-e enyhíteni a törvény, itt is inkább szkeptikusak a megkérdezettek: 63 százalékuk kétli, hogy a törvény által kialakított helyzet majd enyhíti a munkaerőhiányt. Csak 7 százaléknyi válaszadó gondolja azt, hogy a szárnyaló gazdaság miatt alakult ki munkaerőhiány, a többség, a válaszolók háromnegyede úgy gondolja, hogy a munkaerőhiányról az tehet, hogy sokan kimentek külföldre dolgozni.
Ágazatonként a törvény elutasítottsága a következő
A legkiábrándítóbbnak a törvény hatását a 30–44 év közötti középosztály, a fővárosiak és alkalmazottak látják, és úgy gondolják, a túlóra a munkahely elvárása, nem pedig a munkavállalóé.
Azt is gondolják, hogy a munkahelyek többsége nem tartja be a túlórával kapcsolatos szabályokat, a munkavállalók 27 százaléka rendszeresen, 48 százaléka alkalmanként kényszerül túlórázni.
A legtöbb túlmunkát a budapestiektől (legkevesebbet a községekben dolgozóktól), a diplomásoktól és a nőktől és a 45 év felettiktől várják el a munkahelyen, sokszor úgy, hogy a túlmunkáét ki sem fizetik, írja a Publicus. A megkérdezetteknek viszont csak az ötöde mondta azt, hogy egyáltalán nem akar többet dolgozni, mint eddig.