"Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel - külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt -,

a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki

- közölte csütörtök délelőtt a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében Áder János. Az államfő a következőket írta:

• 1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek.
• Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését.
• Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését. 1990 óta a választás időpontjának kitűzése a köztársasági elnök alkotmányos joga és kötelessége.

A választás kiírásával megszűnt az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok NVB-be delegált tagjainak mandátuma, és helyükre az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok küldhetnek majd megbízott tagokat.   

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már kiszámolhatóak a legfontosabb határnapok. Ebben a cikkünkben szedtük össze.

Első lehetséges időpont

Az alaptörvény szerint a választást négyévente áprilisban vagy májusban kell tartani, a pontos időpontot 70-90 nappal a választás előtt az államfő tűzi ki.

A kormányzati bennfentesek ugyanakkor már régóta beszéltek arról, hogy várhatóan a legelső lehetséges időpontra tűzi ki Áder János a választások időpontját. Orbán Viktor tavaly október 23-án szintén áprilisi voksolásra utalt, amikor áprilisi győzelemről beszélt. Így tehát nem számít meglepetésnek, hogy Áder április 8-át választotta, a húsvét utáni első vasárnapot.

Azzal, hogy a köztérsasági elnök kitűzte a választások időpontját, még nem kezdődött el hivatalosan a kampány. A törvény szerint az csak a szavazást megelőző 50. naptól kezdődik. Most viszont már kiszámolható, hogy a pártoknak meddig kell hivatalosan jelöltet állítaniuk, leadniuk az ajánlásokat és megnevezni az országos listájuk sorrendjét. 

Áprilisban parlamenti képviselőket választunk: 106 egyéni, illetve 93 listás képviselő juthat be az Országgyűlésbe. Néhány mondatban a választás legfontosabb tudnivalói:

• Egyetlen forduló van 2014 óta, vagyis csak egy vasárnapra marad a döntés.
• Magyarország területét 106 egyéni körzetre osztották, mindenhol a pártok jelöltjei és függetlenek versenyeznek. A magyarországi lakcímmel rendelkezők a lakóhelyük alapján szavazhatnak rájuk.
• Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja. Függetlenül attól, hogy az meghaladja-e az 50 százalékot. (Legutóbb 30-35 százalékkal is nyertek körzeteket jelöltek.) Ez az egyik ikszünk.
• A szavazókörben ezen kívül kapunk egy másik szavazólapot is, ezeken pártlisták szerepelnek. Itt nem személyre, hanem pártlistára ikszelhetünk. (A határon túliak csak listára szavazhatnak, hiszen nincs magyarországi lakóhelyük.)
• A listáról annak a pártnak a jelöltjei jutnak be, amely párt szavazatainak száma átlépte a bűvös 5 százalékot, az összes szavazat 5 százalékát. A többi párt szavazata elvész, szomorkodhat mindenki otthon 4 évig.
• Az egyéniben és listán bejutókat a parlamentben semmi nem különbözteti meg. Mindegy például, hogy egy fideszes milyen módon jutott be, ugyanabba a frakcióba ülhet.
• Egy pártnak 100 képviselőre van szüksége minimum a kormányalakításhoz, hiszen ez jelenti az abszolút többséget. A kétharmadhoz 133 képviselő szükséges.