Molnár Gyula egyértelműen több szavazatot kapna a választókerületében, mint a többi ellenzéki jelölt. Ám ha a többiek visszalépnének, akkor sem tudná legyőzni a Fideszt. A Közös Ország Mozgalom választókerületi kutatása az Indexen.
Budapest 18. választókerületét, a XI. kerület egy részét és a XXII. kerületet lefedő körzetet is felmérette a Közös Ország Mozgalom, amely közvélemény-kutatásokkal kívánja segíteni a választókat és a politikusokat legesélyesebb ellenzéki jelöltek feltérképezésében.
A főváros 18. választókerülete azért is érdekes, mert ez Molnár Gyula MSZP-elnök körzete, vagyis külön szimbolikus, hogy az egyik nagy ellenzéki párt elnöke hogyan szerepel.
A kutatásból kiderült, hogy nagyon is lehet Molnár Gyula kerületének nevezni a körzetet, ugyanis messze ő a legesélyesebb ellenzéki jelölt. Ám ha visszalépések sorozata következne, akkor sem biztos, hogy le tudná győzni fideszes ellenfelét, Németh Zsoltot.
Nézzük is a számokat, amelyek értelmezéséhez figyelembe kell vennünk, hogy mint a többi körzetnél, az adatfelvétel itt is február 1. és február 19. között történt. Vagyis még a hódmezővásárhelyi időközi választás előtt, amely a meglepő ellenzéki győzelem miatt elvileg növelhette az ellenzéki szavazók átszavazási hajlandóságát.
A kutatásból, amelyet Závecz Research készített, a következő eredmény jött ki, ha minden jelölt elindul:
Látható, hogy ha február első felében rendezik a választást, a Fidesz régi motorosa, Németh Zsolt 42 százalékkal simán megnyeri. Pedig eszerint az ellenzéki szavazók közel 60 százalékos többségben vannak.
A legesélyesebb ellenzéki egyértelműen Molnár Gyula, a többi ellenzéki jelölt nagyon (a hibahatárt jóval meghaladóan) le van maradva mögötte. A Jobbik jelöltje lenne a bronzérmes, és figyelemre méltó, hogy Hajdu Nóra az Együtt országos átlagán messze felül teljesítene, az LMP-t bőven hibahatáron belül megközelíti, a Momentumot pedig simán megelőzné.
Érdemes visszanézni a 2014-es parlamenti választások adatait. Akkor is a Fidesz–KDNP nyert a körzetben, 41,6 százalékos eredménnyel, míg a baloldali összefogás (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP) nevében induló Somfai Ágnes 36,9 százalékot kapott. Vagyis összeadva pár százalékkal többet, mint amennyit Molnár Gyula és Hajdu Nóra kapna. Cserébe az LMP és az újonnan induló Momentum nyert szavazatokat.
A nagy kérdés, amire a Közös Ország Mozgalom keresi a választ, hogy visszalépések esetén összeadódnak-e az ellenzéki szavazatok, és sikerülhet-e így legyőzni a Fideszt. A válasz röviden: automatikusan nem adódnak össze a szavazatok, de ha a balos pártok visszalépnek, Molnár Gyula juthat a legközelebb a Fideszhez.
A felmérés szerint ha csak egy komolyan vehető ellenzéki jelölt maradna a Fidesszel szemben (a kapupártok kamujelöltjeivel ne törődjünk, a felmérésben sem törődtek), akkor
Molnár Gyula 57-43-ra kapna ki Németh Zsolttól.
Ez biztos Fidesz-győzelem egyik oldalról nézve, másik oldalról viszont már nincs fényévekre (13 százalékpont a hátrány) lemaradva az ellenzéki jelölt. Nézőpont kérdése.
A kutatásból mindenesetre kiderül, hogy a Jobbik, az Együtt, pláne az LMP és a Momentum jelöltje sem tudna ilyen közel kerülni a Fideszhez.
Múlt héten tartották a vitát az ellenzéki jelöltek között, ahol nem mutatkozott nagy elszántság a visszalépésekre. A Momentum jelöltje szerint ők akkor lépnek vissza, ha valahol van egy egyértelműen esélyes jelölt (itt ezek szerint van), és minden más támogatja (aligha).
Az LMP és a Jobbik jelöltje gyakorlatilag kizárta a visszalépést, az Együtt jelöltje pedig azt mondta: „Szükség van koordinációra, de ezt ne két párt döntse el papírlapok mellett, a legnagyobb esélyes mögé kell beállni.” Kérdés, az Együtt visszalép-e az adatok ismeretében.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.