Az Index a négy évvel ezelőttihez hasonlóan ezúttal is elkészítette a vasárnapi urnazárásra a mandátumbecslését. Ezúttal azonban a korábbinál sokkal nagyobb bizonytalansági tényező nehezítette az előrejelzést. A bizonytalanságot jól érzékelteti, hogy a választási előtti prognózisában Török Gábor politológus egyenesen ködszurkálásnak nevezte saját kísérletét, illetve egy helyen úgy fogalmazott, hogy

a „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat..

A „konzervatív” előrejelzés természetesen nem politikai ideológiát jelent – hogy a konzervatív oldalnak kedvező –, hanem azt a feltételezést, hogy a választások előtti közvélemény-kutatások nagyjából annyira voltak pontosak, mint négy évvel ezelőtt, a választók annyira őszinték voltak pártszimpátiájuk mellett a szavazási hajlandóságukról is, mint 2014-ben, illetve emellett azt is, hogy a felmérésekben szereplő átszavazási hajlandóság (tehát hogy nem a saját pártjuk egyéni jelöltjére szavaznak taktikai okok miatt) a valóságban sem volt kisebb.

Mi az oka annak, hogy minden korábbinál bizonytalanabbul lehet előrejelzést készíteni? Ebben több tényező is szerepet játszik, ezek közül a legfontosabbak:

1. Az előző évieknél magasabb, akár 70 százalék fölötti is lehet a választási részvétel, az utolsó napokban a Fidesz a 2002-es két forduló közötti intenzitással kampányolt.
2. Eszméletlen, soha nem látott médiafölénye volt a Fidesznek és a kormánynak, a választás előtti napon például az összes megyei napilap azzal az Orbán-interjúval jelent meg, amelynek címe a Fidesz választási szlogenje volt, a kormánypárti Origo címlapján csak vasárnap délután 8 darab cikk címében szerepelt Orbán neve.
3. A négy évvel ezelőttinél kétszer többen, több mint 50 ezren regisztráltak külképviseleti szavazásra. Ez azt jelenti, hogy egy-egy egyéni választókerületbe 450-500 szavazat érkezik külföldről.
4. De még többen, nagyjából 200 ezren szavazhatnak Magyarországon belül átjelentkezőként, vagyis nem a saját lakóhelyükön, de az állandó lakcímük szerinti körzet jelöltjeire – ez azt jelenti, hogy egy-egy egyéni választókerületben átlagosan több mint 1900 szavazat érkezik majd.
5. Az ellenzéki pártok az utolsó percekig tartó visszalépési hullámmal számos egyéni körzetben koncentrálták erőiket a Fidesz–KDNP jelöltje ellen. Van, ahol még jobbikost is támogattak LMP-s vagy momentumos visszalépők, az Együtt, az LMP, az MSZP–Párbeszéd és DK számos helyen lépett vissza különféle alkuk eredményeként mások javára.
6. Ráadásul ahol volt is jobbikos és baloldali jelölt is a fideszes ellen, sok helyen úgynevezett hideg koordinálással vagy suttogó propagandával maguk az esélytelenebbnek gondolt ellenzéki pártok is arra buzdították híveiket, hogy egyéniben a másik táborba tartozó, de esélyes jelöltre szavazzanak. Legutóbbi felmérésünk szerint ez nagyjából sikeres is volt, pártszimpátiától függően 20-40 százalékuk mondta azt, hogy átszavazna a másik ellenzéki oldal jelöltjére, ha annak van esélye legyőzni a fideszest.
7. Idén először fordulhatott elő, hogy szavazók tömegei nem a pártpreferenciájuk szerint, hanem a visszalépések és az előzetes felmérések nyomán legesélyesebbnek számító ellenzéki jelöltre szavaztak; kérdéses azonban, hogy ha kormányváltó hangulatban is volt a szavazók csaknem fele, közülük mennyien voltak „felkészültek”, mennyien tudták, hogy ki az esélyes ellenzéki.
8. Elképzelhető, hogy mióta erre lehetőség van, az összes mandátumból egyet nem pártlistán, hanem nemzetiségi alapon osztanak ki, a német kisebbség (és listavezetőjükként egy Fidesz-tag) juthat parlamenti képviselethez.

Ha az előzetes közvélemény-kutatások adatai annyira voltak pontosak, mint négy éve, és a Závecz Researchnek az átszavazási hajlandóságról szóló április eleji felmérése is reális képet mutat, akkor ezek és a kicsivel 70 százalék fölötti részvétel alapján az várható, hogy az új parlamentben 116 mandátuma lesz a Fidesz–KDNP-nek, 34 a Jobbiknak (amely listán jobban szerepelt, de egyéni körzetet kevesebbet húzott be, mint a baloldaliak), 22 az MSZP–Párbeszédnek, a Demokratikus Koalíció 12, míg az LMP 11 mandátumot szerez. Becslésünk szerint független képviselőként ketten is bejutnak az Országgyűlésbe, az Együttnek is lesz egy képviselője, és egy mandátumhoz jut a már említett német kisebbség is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy

• az egyéni mandátumok egy részének a sorsa vasárnap este várhatóan nem fog eldőlni (a belföldön átjelentkezéssel és külföldön szavazók magas száma miatt minden egyéni körzetben van egy szavazókör, aminek az eredményeit nem most tudjuk meg);
• ha az ellenzéki szavazók körében nőtt a választókedv és a korábban mérthez képest az átszavazási hajlam az utolsó napok erős fideszes mozgósításainak hatására, akkor 10-12 egyéni mandátummal többet szerezhetnek, mint az alap forgatókönyv esetén, vagyis ebben az esetben csekély, 104-106 fős, azaz 52-53 százalékos többségük lesz az Országgyűlésben.

Az ellenzéki jelöltek közül a baloldaliak főleg a fővárosban és néhány nagyvárosban szerepeltek jól, a jobbikosok az északkeleti régióban, továbbá Dunaújvárosban és Tapolcán várunk jobbikos befutót (de extrém magas átszavazás esetén a Lázár János hódmezővásárhelyi mandátumát is elviheti a Jobbik). Ebben ugyanúgy nincs meglepetés, mint abban, hogy teljes megyék maradtak narancssárgák, mint például Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Vas vagy Zala (bár extrém magas átszavazás esetén e két utóbbiban lehet egy-egy ellenzéki mandátum is). Pest megye legtöbb egyéni mandátuma szintén fideszes lesz, ahogy a két nógrádi képviselői hely is. Becslésünk szerint megnyerte a pécsi és a veszprémi egyéni mandátumot a baloldali pártok többsége által támogatott Mellár Tamás és Kész Zoltán (bár mindketten az átlagosnál nagyobb jobbikos átszavazással).

Pártlistáról a Fidesz–KDNP 37, a Jobbik 26, az MSZP–Párbeszéd 13, a DK és az LMP 8-8 képviselőt juttatott a parlamentbe, és egy listás helye lehet a német kisebbségnek.

Meg kell jegyezni, hogy előrejelzésünk szerint csaknem harminc körzetben nagyon szoros eredmény, a győztes és a második helyezett jelölt között csak fél-egy százaléknyi különbség lehet az említett extrém átszavazás esetén. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat, amit korábban említettünk: ennyi helyen most nem is lesz végeredmény.