Ötvenkilenc kórházból mindössze háromban akadtak problémák január elején az új sürgősségi ellátási előírások teljesítésével, de ezekben is rendezték a hiányosságokat - mondta Kásler Miklós egy hétfő délelőtti sajtótájékoztatón, amin azonban kérdezni nem lehetett az emberi erőforrások miniszterétől.
Mint megírtuk: január elsejétől minden sürgősségi ellátást végző kórházban kötelezővé tették az előzetes betegosztályozás (triázs) bevezetését. Eszerint minden érkező beteget 5 percen belül regisztrálni kell, 10 percen belül pedig be kell sorolni az állapotának megfelelően (azonnali ellátást igényel, kritikus, sürgős, kevésbé sürgős, halasztható), majd az ellátás végleges helyére kell irányítani. A betegekkel ezután is egy diszpécsernek kell tartania a kapcsolatot, neki kell tájékoztatni, útba igazítani őket.
A sürgősségi osztályok tehermentesítésére a halasztható betegeket egy akut alapellátó egységhez irányítják át. Ide azok a betegek kerülnek, akik várhatóan nem szorulnak kórházi bennfekvésre, labordiagnosztikára, ultrahangra vagy sürgős szakkonzíliumra. Az akut alapellátó egységben háziorvos vagy szakképzett ápoló foglalkozik a beteggel, rutinvizsgálatokat végez, vércukorszintet már, EKG-t csinál, és tanácsot ad a páciensnek, hova forduljon panaszával.
Mint Kásler Miklós elmondta: január elsején általában mindig rohamosan megnő a betegek száma a sürgősségi osztályokon, így volt ez most is, de az 59 kórház a legsúlyosabb betegek esetén mind tudta tartani a rendeletben előírt időket a triázsolásra. Csak 2 budapesti és egy vidéki kórház jelzett nehézségeket.
Ezek az intézmények január 3-án újabb utasítást kaptak, hogy állítsanak be több dolgozót a betegek ellátására.
Január 7. óta így már ezekben a kórházakban is időben tudják osztályozni a betegeket, mondta Kásler. A kórházak január elseje óta a sürgősségi osztályokra érkező betegek besorolásának és ellátásának idejéről az összes adatot elküldik az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak.
Az új rendszer rendezettebbé teheti a sürgősségi ellátást, csökkentheti az orvosok terhelését, de nem szünteti meg a várakozást. A sürgősségi ellátás célja ugyanis a legsúlyosabb esetek gyors ellátása, a kevésbé súlyos eseteknek ezután is várakozniuk kell.
A sajtótájékoztatón Kásler Miklós hosszasan sorolta az egészségügyben eddig tett és ezután tervezett lépéseket: 37 milliárd plusz az Egészségügyi Alapnak, 19 nagy értékű diagnosztikai gép beszerzése, a gyermeksürgősségi ellátás kiépítése, gyermekpszichiátria és -addiktológia fejlesztése, nővérszállók építése-felújítása, béremelés a mentősöknél stb.
Az elkövetkező négy évben négy lépcsőben 72 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók, a védőnők, az egészségügyben nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét. A béremelés lépései és mértéke (a 2018-as bérekhez viszonyítva):
A sajtótájékoztatón nem lehetett kérdezni. A miniszter mellett ült Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár is, de ő nem is szólalt meg.
Ahogy a miniszter befejezte mondandóját, a sajtótájékoztató moderátora azt mondta: Kásler Miklósnak fontos kormányzati feladata miatt most mennie kell. Akinek kérdése van, az küldje el írásban, és majd megválaszolják.